Keresőképesség pihenőnapon

Kérdés: Meg kell fizetni a minimumközterhet a 2025. augusztus 30–31. napokra abban az esetben, ha egy munkavállaló 2025. augusztus 1-től augusztus 29-ig táppénzben részesült, és az orvos 2025. augusztus 30-tól (szombattól) keresőképesnek minősítette? A dolgozó havibéres, teljes munkaidős, 5/2 munkarendben dolgozik.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben munkaviszonyban álló dolgozóról van szó, aki augusztus 1-től 29-ig táppénzben részesült. Így augusztus havi munkabére 0 forint.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében azonban a munkaviszonyban álló dolgozó járulékalapja havonta legalább a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 21.

Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén

Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogviszonyok – többek között a klasszikus munkaviszony – esetén a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azzal, hogy amennyiben– a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Szociálishozzájárulásiadó-alap felső határa

Kérdés: Figyelembe lehet venni a szociálishozzájárulásiadó-alap felső határösszegének meghatározásánál a CSED, illetve a GYED összegét annak ellenére, hogy ezek után az ellátások után nem történik szociálishozzájárulásiadó-fizetés?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a CSED és a GYED összege nem képezi a szociális hozzájárulási adó alapját.Ennek azonban nincs jelentősége a Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdésében említett maximum-adóalap meghatározása során.A minimálbér 24-szeresének megfelelő maximum-adóalapot ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés: Miként veheti igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy betéti társaság a heti 8 órában könnyű, szakképzettséget nem igénylő fizikai munkára alkalmazott munkavállalói után abban az esetben, ha az érintettek munkabére havi 75.000 forint, tehát nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az alkalmazott munkavállalók között többen megváltozott munkaképességűnek (C2-es kategória) minősülnek.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókról van szó, akiknek a havi jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, így a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint havi járulékalapjukat a foglalkoztatónak ki kell egészítenie erre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Nyugdíjas tag vállalkozásból kivont jövedelme

Kérdés: A tagi jövedelemhez hasonlóan a vállalkozásból kivont jövedelem is mentes lesz a szociális hozzájárulási adó alól egy kft. nyugdíjas tulajdonosának esetében, ha a cég egyszerűsített végelszámolással megszűnik?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 68. §-a szerinti vállalkozásából kivont jövedelem a Szocho-tv. 1. §-a (5) bekezdésének a) pontja alapján képezi a szociális hozzájárulási adó alapját.A törvény 1. §-ának (5) bekezdésében említett jövedelmek utáni szociális hozzájárulási adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg az ösztöndíjas foglalkoztatásra?
Részlet a válaszából: […] Az ösztöndíjas foglalkoztatásra vonatkozó szabályozás kialakításával a jogalkotó a felsőoktatásból kikerülő fiatalok (harminc év alattiak) munkavállalását kívánja elősegíteni azáltal, hogy kedvező foglalkoztatási szabályok mellett a munkavégzésük során a szakmához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Elmaradt bér utólagos kifizetése

Kérdés: Hogyan kell bevallani egy havi bruttó 400.000 forintos munkabérrel foglalkoztatott munkavállaló bérét abban az esetben, ha a foglalkoztató likviditási problémái miatt július hónapra csak 300.000 forint került számára elszámolásra, augusztus hónapra nem kapott bért, és szeptember hónapban kapta meg az elmaradt jövedelmét? Július hónapra a ténylegesen elszámolt 300.000 forintot, vagy a szerződésben meghatározott 400.000 forintot kell szerepeltetni? Mi szerepeljen az augusztusi bevallásban, és végül a szeptember havi bevallásban bevallható egyben az elmaradt bér?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 77. §-ának (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem, vagy a 27. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ alapján köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.

Kamat szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Le kell vonni a szociális hozzájárulási adót a 2023. július 1. és 2023. december 31. közötti időszakra kifizetett kamatból abban az esetben, ha egy kft.-tulajdonos közeli hozzátartozója 2022-ben nagyobb összegű kölcsönt adott a cégnek, amely után a jogszabályokban előírt kamatot fizeti a kft., vagy csak a 2023. július 1. után nyújtott kölcsönök esetében kell levonni a közterhet?
Részlet a válaszából: […] A 205/2023. Korm. rendelet értelmében 2023. július 1-jétől a veszélyhelyzet ideje alatt – a Szocho-tv. rendelkezéseitől eltérően – a 15 százalék személyi jövedelemadó mellett valóban 13 százalék szociális hozzájárulási adót is fizetni kell a kamatjövedelem után. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallása

Kérdés: Hogyan alakul a 2024. június 30-ig főfoglalkozású munkaviszonya mellett munkát végző átalányadózó egyéni vállalkozó III. negyedévi bevallása abban az esetben, ha a bevétele az első negyedévben 600.000 forint, a II. negyedévben pedig 1.050.000 forint volt, júniusban nem volt bevétele, júliusban 1.700.000 forintot kapott, augusztusban pedig nem volt bevétel, és nem is várható? A vállalkozó munkaviszonya 2024. június 30-án megszűnt, szeptember 7-től nyugdíjas lesz, és szeptember második felétől az év hátralévő részében viszonylag magas bevételekre számít. Az átalányadózó vállalkozó 40 százalékos költséghányadot alkalmaz.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben átalányadózó egyéni vállalkozóról van szó, aki az első két negyedévben rendelkezett heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, így minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség nem terhelte.I. és II. negyedéves bevételéből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Kft. tagjainak biztosítása

Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy újonnan alakult kft. három tagjának biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha mindhárman közreműködnek a cég tevékenységében, és ellátják az ügyvezetői tevékenységet is? Az egyik tag magyar állampolgár, a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, a másik szintén magyar állampolgár tag korhatár előtti ellátást kap, a harmadik tag pedig kínai állampolgár, aki Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel tartózkodik, és hazájában semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik. Nyugdíjasnak minősíthető a nők kedvezményes nyugdíjában, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő tag?
Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen összetett, tekintettel arra, hogy a tagok szabadon megválaszthatják, hogy milyen jogviszonyban vesznek részt a társaság tevékenységében, ez a választásuk pedig kihat az ügyvezetői jogviszony biztosításának elbírálására is. Nézzük meg sorban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.
1
2
3
…
10