Magánszemély által kft.-nek nyújtott kölcsön kamata

Kérdés: Le kell vonni a szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek járó kamatból abban az esetben, ha kölcsönt nyújtott egy kft.-nek? A magánszemélynek sem tagsági, sem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya nincs a társasággal.
Részlet az állásfoglalásából: […] A szociális hozzájárulási adót nem kell levonni a magánszemélynek járó kamatból, hanem az a kft.-t kifizetőként, a magánszemély részére fizetendő kamaton felül terheli. A magánszemély által a gazdasági társaságnak nyújtott kölcsön után fizetett kamat nem tartozik az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjjogosultság visszamenőleges érvényesítése

Kérdés: Befolyásolja bármilyen módon az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, ha egy kft.-ben munkaviszony keretében dolgozó tag év közben visszamenőleg érvényesíti a nyugdíjjogosultságát? A munkavállaló havi bruttó munka-bére 500 ezer forint.
Részlet az állásfoglalásából: […] A saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban álló dolgozó kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, ami azt jelenti, hogy nem terjed ki rá a biztosítási kötelezettség, tehát munkabérét társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó nem terheli.Amennyiben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozás indítása munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség alatt

Kérdés: Indíthat átalányadózó egyéni vállalkozást az a teljes munkaidős munkaviszonyban álló személy, aki huzamosabb ideje táppénzben részesül? Folytathatja a vállalkozói tevékenységet alkalmazottak közreműködésével, állíthat-e ki számlát, és hogyan alakul ebben az esetben a járulék- és szochofizetési kötelezettsége?
Részlet az állásfoglalásából: […] Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni. Ezért önmagában nincs akadálya annak, hogy egy személy a munkaviszonyában táppénzben részesüljön, miközben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó minimumközterhe GYED alatt

Kérdés: Mentesülne a minimumközteher-fizetési kötelezettség alól egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha GYED-ben részesülne? Az érintett vállalkozó 2022 óta részmunkaidős munkaviszonyban is áll, a vállalkozását 2026. június 1-jén indította el, és jelenleg a felesége CSED-ben részesül a 2026. március 10-én született gyermekük után.
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban, ha az egyéni vállalkozó GYED-ben részesül, mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. Nem szabad megfeledkezni azonban arról, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának és szociális hozzájárulási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 7.
Kapcsolódó címkék:  

Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyéni vállalkozónak személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót és társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A kérdés tulajdonképpen az, hogy mikor, milyen alap figyelembevételével és milyen összeget.Nézzük sorban a közterheket.Az Szja-tv. 29. §-a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Kft. tulajdonosának jogviszonya

Kérdés: Elláthatja napi 2 órás munkaviszonyban az ügyvezetést egy kft. tulajdonosa, aki semmilyen más jogviszonnyal nem rendelkezik? A kft. fitnesztermet működtet, ahová kártyával történik a belépés, és szükség esetén az ügyvezető segítséget nyújt az egyes gyakorlatokban, ha a vendég kéri.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben szereplő tulajdonos ügyvezető munkaviszonyban, részmunkaidőben látja el az ügyvezetői teendőket, amelynek nincs jogszabályi akadálya, és a kft. volumenét figyelembe véve a napi kétórás munkaidő életszerű.Ebben az esetben a társadalombiztosítási járulék és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalék utáni szociális hozzájárulási adó

Kérdés:

Egyszemélyes kft. tagja 2025 májusában 6 millió forint osztalékot kapott, amelyből levonásra került a szociális hozzájárulási adó. Visszaigényelheti az érintett tag ezt az adót a 2025. évi szja-bevallásában, havi 500 ezer forintos tagi jövedelmére tekintettel annak ellenére, hogy megváltozott munkaképességű vállalkozóként mentesült a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, illetve, hogy 2025. novemberben 10 millió forint osztalékelőleget vett fel, amelyből csak szja került levonásra?

Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben foglaltak szerint az említett tag esetében 6.000.000 forintos osztalék után megfizetésre került a szociális hozzájárulási adó, miközben a 6.000.000 forintos tagi – tehát Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó – jövedelmet szerzett.Az osztalék után...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címke:

Osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó

Kérdés: Figyelembe vehető az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó szempontjából az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem és a GYED?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogszabály 1. § (5) bekezdésének a)–e) pontja szerinti jövedelmek (e körbe tartozik az osztalék is) esetében a szociális hozzájárulási adó alapjának éves maximuma a minimálbér 24-szerese, ami 2026 vonatkozásában...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 27.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú kisadózó vállalkozó

Kérdés:

Hogyan érinti az egyéni vállalkozó kisadózói jogviszonyát, ha az édesapjától örökölt egy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot, amelyben az ügyvezetést heti 2 órás munkaviszonyban látja el a minimálbér arányos részének megfelelő munkabér ellenében, és emellett egy betéti társaságban rendelkezik egy heti 20 órás munkaviszonnyal is? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-ben a heti kétórás munkaviszony alapján?

Részlet az állásfoglalásából: […] Az örökölt kft.-ben az érintett heti 2 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Munkaviszony esetén a járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja a tényleges munkabér, de havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (2026-tól tehát havi 322.800×30% = 96...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és adófizetési kötelezettsége?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt, azaz a kiszámlázott összeget kell alapul venni, amelyet kedvezményekkel nem lehet csökkenteni. A jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből az egyes tevékenységek szerint különböző...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
11