Gyermektartásdíj levonása bíróság által megítélt, elmaradt munkabérből

Kérdés: A bíróság ítéletében arról rendelkezett, hogy az elvégzett rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó, azonban a munkáltató által kifizetni elmulasztott összeget és az arra eső kamatot a munkáltató fizesse meg a munkavállaló részére. A munkavállaló gyermektartásdíj fizetésére kötelezett, munkáltatói levonás útján. A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként kifizetett összegből, illetve a kamatból a munkáltatónak kell gyermektartásdíjat vonni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A gyermektartási kötelezettség jellemzően a felek megegyezésén alapul, és a tartásra kötelezett vállalásával egyezség formájában a bíróság jóváhagyásával jön létre. Az egyezségben a tartásra kötelezett vállalja, hogy a fizetési kötelezettségét havonta előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Egyetemi hallgatók szakmai gyakorlata

Kérdés: Valóban legalább a minimálbér 65 százalékának megfelelő díjazást kell fizetnie egy szakmai gyakorlati helyként is működő cégnek az egyetemi hallgató 4 hetes szakmai gyakorlatának idejére? Az egyetemmel kötött együttműködési megállapodásban ez a díjazás szerepel, a cég azonban eddig úgy tudta, hogy ezt az összeget csak a 6 hetet elérő szakmai gyakorlat esetén kötelező megfizetni. Érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény a diákoknak kifizetett díjazás összege után?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak szerint, olyan egyetemi hallgatóról van szó, aki a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatot külső gyakorlóhelyen végzi. A Felsőokt-tv. 44. §-ának (1) bekezdése értelmében, ebben az esetben hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Szülési szabadság rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban

Kérdés: A rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló biztosított a szülési szabadság tartamára távolléti díjra jogosult. A csecsemőgondozási díj 2025. július 1. napjától bevezetett személyijövedelemadó-mentességével szinkronban a szolgálati jogviszonyban állók számára is biztosított az adókedvezmény. A kedvezmény bevezetését megelőzően megállapított szülési szabadság időtartamára járó távolléti díjat és a 2025. július 1. napját követően kifizetett távolléti díjat eltérően vagy egyezően kell megállapítani és folyósítani a jogosult részére?
Részlet a válaszából: […] A kisgyermeket vállaló családok anyagi biztonságának erősítését célzó családi adócsökkentési program keretében a jogalkotó a gyermeknevelés kezdeti időszakában járó ellátásokat 2025. július 1. napjától mentesítette a személyijövedelemadó-levonási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Letiltás részmunkaidős munkabérből

Kérdés: Hogyan kell eljárni annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, akinek több letiltása is van folyamatban (egyik sem gyermektartás), de a havi nettó alapbére nem éri el a minimálbér 60 százalékát? Teljesíthető a letiltás a nettó bére 60 százalékáig, vagy ebben az esetben nem teljesíthető a végrehajtás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 161. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. A levonásmentes munkabérrész, mint a munkabér védelmének alapvetése, a munkajog és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

A letiltás és a családi kedvezmény

Kérdés: Elvesztheti a 200 ezer forint feletti családi adókedvezmény teljes összegét az a munkavállaló, akinek a nettó jövedelme meghaladja ezt az összeget, de több nagy összegű banki tartozása is van, amelyek miatt a munkabérére jelenleg kettő végrehajtás van folyamatban? Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak ebben az esetben, különös tekintettel arra, hogy a Vht. 63. §-a szerint a munkavállaló nettó munkabéréből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot, a törvény 74. §-ának új l) pontja alapján viszont az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény nettó összege mentes a letiltás alól?
Részlet a válaszából: […] A munkabérletiltást érvényesítő munkáltatók körében érthető bizonytalanságot okoz a munkabérletiltásra vonatkozó lényeges, bár látszólag egymásnak ellentmondó két jogszabályhely alkalmazása.Kétségtelen, hogy a jogalkotó a Vht. 63. §-ában arról rendelkezett, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 8.

Lakhatási támogatás 35 év alatti munkavállalóknak

Kérdés: Milyen feltételeket kell betartania a munkáltatónak ahhoz, hogy adómentesen tudjon lakhatási támogatást adni a 35 év alatti munkavállalóinak?
Részlet a válaszából: […] A lakhatás kérdése az elmúlt években egyre égetőbb problémává vált a fiatal munkavállalók körében, különösen a nagyvárosokban, ahol az albérleti díjak és lakásárak jelentősen meghaladják a kezdő fizetésekből fedezhető szintet. Különösen éles ez a probléma azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 8.

Egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése és munkaviszonyának megszűnése

Kérdés: Egy vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó május 5-től szünetelteti a vállalkozását. Miként kell járulékot fizetnie május hóra vonatkozóan, ha kivétet nem számolt el, és a vállalkozás mellett fennállt heti 36 órát elérő munkaviszonya május 11-én megszűnt? Mikortól kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben az egyéni vállalkozói kötelezettségekre vonatkozó problémák megoldása érdekében a következő jogszabályi előírásokat kell figyelembe vennünk.A többes jogviszonyban nem álló biztosított egyéni vállalkozót a Tbj-tv. 40. §-ának (3) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Távmunkavégzés külföldről

Kérdés: Egy magyarországi alapítványi iskolánál többek között dolgozik két fő igazgatóhelyettes és egy fő iskolatitkár. A két igazgatóhelyettes egy házaspár. Mindhárom munkavállaló 8 órás munkaviszonyban van az iskolánál. Mindhárom munkavállaló a családjával együtt elköltözött Máltára. (A gyerekek Máltán járnak iskolába). A munkájukat távmunkában végzik, és amikor szükséges a személyes jelenlét a munkavégzésben, akkor Magyarországra utaznak. Az egyik igazgatóhelyettesnek Máltán van egy egyéni vállalkozása, a másiknak Máltán van egy 8 órás munkaviszonya, és az iskolatitkárnak is van Máltán 8 órás munkaviszonya. A két igazgatóhelyettesnek már nincs magyarországi lakcíme sem, az ingatlanjukat eladták, és Máltán vásároltak másikat. Az iskolatitkárnak még van magyarországi lakcíme. Hol és hogyan kell megfizetniük a tb-járulékokat és a személyi jövedelemadót? A külföldre költözés óta már eltelt több mint 181 nap. A magyar tajkártya érvénytelenítésének kérelmét beadták, de azt a választ kapták, hogy a magyarországi 8 órás munkaviszony miatt nem érvénytelenítik a tajkártyájukat. Javasolták nekik az A1 nyomtatvány beadását. Ezt a nyomtatványt miért kell beadniuk, és hogyan kell kitölteniük, ha nem kiküldetésben vannak Máltán?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 2. a) pontja alapján a magyar állampolgár belföldi illetőségű, kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel. Ha a magánszemély másik országban él, a másik ország...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Letiltás alól mentes jövedelem

Kérdés: A munkáltatói munkabérletiltásban 2025. július 1. napjától életbe lépő változás, hogy letiltás alól mentes jogcímnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege. Mit kell érteni családi kedvezmény nettó összege alatt? Ez magában foglalja a Tbj-tv. szerinti járulékkedvezményt is? Miként különül el egymástól a levonásmentes munkabér és a letiltásmentes jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A végrehajtási eljárás és azon belül a munkabérletiltás szabályozását hosszú időn keresztül szociális szempontokra visszavezethető kritika illette a levonásmentes munkabérrész öregségi nyugdíjminimumhoz való változatlan illeszkedése miatt.A végrehajtási eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Főállású mezőgazdasági őstermelő álláskeresési járadéka

Kérdés: Fizethet továbbra is őstermelőként járulékot egy főállású, biztosított mezőgazdasági őstermelő abban az esetben, ha álláskeresési járadékot, illetve majd NYEST igényel, vagy a kettő kizárja egymást?
Részlet a válaszából: […] A kettő kizárja egymást. A Tbj-tv. 6. § (1) bekezdése h) pontjának hb) alpontja alapján a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő mezőgazdasági őstermelőre abban az esetben sem terjed ki a biztosítás, ha egyéb jogcímen – ide nem értve az f) pont és a (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.
1
2
3
75