737 cikk rendezése:
1. cikk / 737 Főállású mezőgazdasági őstermelő álláskeresési járadéka
Kérdés: Fizethet továbbra is őstermelőként járulékot egy főállású, biztosított mezőgazdasági őstermelő abban az esetben, ha álláskeresési járadékot, illetve majd NYEST igényel, vagy a kettő kizárja egymást?
2. cikk / 737 Kisadózó egyéni vállalkozás visszamenőleg igényelt rokkantsági ellátás esetén
Kérdés: Hogyan kell eljárni annak a kisadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki visszamenőleg 6 hónapra, 2024. szeptember 1-jétől kérte a rokkantsági ellátás megállapítását? A vállalkozó rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, és egészségi állapota kevesebb mint 50 százalék. Meg kell szüntetni az egyéni vállalkozást, és ha igen, milyen dátummal? Ha megszűnik a vállalkozás, vissza kell fizetni a már kiutalt táppénzt?
3. cikk / 737 Gyermekvállaláshoz kapcsolódó szja-kedvezmények
Kérdés: Melyek a gyermekvállalás támogatásával kapcsolatos legfontosabb, személyi jövedelemadózást érintő változások, amelyek 2025. július 1-jén kerülnek bevezetésre?
4. cikk / 737 Ügyvezetők részére fizetett biztosítás megszüntetése
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy magyar tulajdonú részvénytársaság által az ügyvezetői részére három évig fizetett megtakarítással kombinált biztosítást az ügyvezetők jogviszonyuk megszűnése miatt szeretnék megszüntetni, és az ebben felhalmozott pénzt kivenni? Le kell vonni a kifizetésből a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót? Amennyiben igen, akkor szükséges volna a korábbi időszakok bevallásait önellenőrizni, tekintettel arra, hogy a befizetések után a cég folyamatosan fizette az szja-t és a szochót?
5. cikk / 737 Cafeteriajuttatások
Kérdés:
Hogyan kell megállapítania a munkáltatónak a munkavállalók cafeteriakeretét abban az esetben, ha nem januártól, hanem áprilistól vezeti be ezeket a juttatási formákat? A teljes évre járó SZÉP-kártya-keretet megkaphatják ebben az esetben a dolgozók, vagy csak az évből hátralévő kilenc hónapra járó juttatást? Az Aktív Magyarok alszámlára utalt összeg csökkenti a SZÉP-kártya-keretet, vagy azon felül adható? Milyen egyéb kedvező adózású juttatásokat érdemes még adni a dolgozóknak?
6. cikk / 737 Munkabérletiltás egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítéséből
Kérdés: Ki kell terjeszteni a jövedelemkiegészítésre a nyugdíjfolyósítás szünetelése alatt egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatott jövedelmére kiadott munkabérletiltás hatályát, vagy ez a juttatás mentes a végrehajtás hatálya alól? A letiltást önálló bírósági végrehajtó adta ki.
7. cikk / 737 Kilépett nyugdíjas munkavállaló részére fizetett prémium
Kérdés: Milyen módon fizethető ki a prémium egy év közben kilépett nyugdíjas munkavállaló részére? A prémium kifizetésére a 2024. december havi munkabérrel kerül sor. Kell különmegállapodást kötni a kifizetésre? Elegendő levonni a 15 százalékos személyi jövedelemadót, vagy egyéb közterhet is kell fizetni ebben az esetben? Szerepeltetni kell a kifizetett összeget a ’08-as bevallásban?
8. cikk / 737 Munkabérletiltás változása 2025-ben
Kérdés: Melyek azok a munkavállalói munkabér-letiltást érintő változások 2025. évtől, melyeket a letiltást érvényesítő munkáltatónak kötelező érvénnyel alkalmazni kell? A jogalkotó rendelkezik az átmeneti időszak szabályozásáról, illetve mely időponttal lépnek hatályba a módosító rendelkezések?
9. cikk / 737 Saját munkavállaló képzése
Kérdés: Helyesen jár el a duális képzőhelynek minősülő munkáltató a szakképzésben részt vevő saját munkavállalója esetében, akinek a munkaszerződését úgy módosították, hogy a napi 8 órás munkaidejét felosztották két óra munkavégzésre, és 6 óra szakképzésben való részvételre, a havi 518 ezer forint munkabérét pedig 350 ezer forint/hó munkabérre és 168 ezer forint/hó szakképzésért járó díjazásra? A teljes összegre figyelembe vehető ebben az esetben a személyi jövedelemadóra, illetve a szociális hozzájárulási adóra járó mentesség, vagy csak a szakképzésért járó díjazás összegére?
10. cikk / 737 Ausztriában biztosított munkavállaló magyarországi távmunkavégzése
Kérdés: Mire kell figyelnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak a személyi jövedelemadó megállapítása során annak a munkavállalónak az esetében, aki Ausztriában állandó lakhellyel rendelkezik, és ott áll főfoglalkozású munkaviszonyban, a magyarországi foglalkoztatónál pedig távmunkát végez? A munkavállalónak nem kell Magyarországra jönnie a munkavégzés érdekében, egész évben külföldről történik a munkavégzés. Ez alapján a 184. naptól már nem kell vonni Magyarországon a személyi jövedelemadót? A munkavállaló által leadott A1-es igazolás alapján társadalombiztosítási járulékot nem von a magyar munkáltató. Keletkezik valamilyen bejelentési vagy regisztrációs kötelezettség az osztrák, illetve a magyar társadalombiztosítási hatóság felé?
