Bérbeadásból származó jövedelem utáni adó alapjának meghatározása

Kérdés: A személyijövedelemadó-alap meghatározására alkalmazható-e a bevétel 78 százaléka, ha a bérbeadó tételes költségelszámolást választ a bérbeadási tevékenységére, 14 százalékos eho fizetésére köteles, és az ehót nem számolja el költségként? Ez igaz lesz-e az egész kiszámlázásra, vagy csak arra a bevételre, amely után az ehót meg kell fizetni, mivel van egy felső 450 ezer forintos határ?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 29. § (1) bekezdése alapján "Az összevontadóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önállótevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem,továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Társas vállalkozás tagjainak juttatásai

Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
Részlet a válaszából: […] Igaz ugyan, hogy az Szja-tv. 71. § szerinti béren kívülijuttatások a munkáltató és a munkavállaló között értelmezhetők, ám az említettjogszabályi hely (6) bekezdése értelmében e szabály alkalmazásában a társasvállalkozás munkáltatónak, a társas vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem

Kérdés: Kell-e szuperbruttósítani az eho-alapot az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem utáni 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség meghatározásánál, tekintettel arra, hogy az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelemből kell kiindulni?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdés e) pontja alapján az ingatlanbérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljesösszeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnimindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában megfizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem ehója

Kérdés: Kell-e százalékos ehót fizetni az ingatlan-bérbeadásból származó havi 90 000 forint összegű jövedelem után 2011-ben, ha az adóalap a 10 százalék költséghányad figyelembevételével 1 080 000 x 90 százalék x 1,27 = 1 234 440 forint lesz?
Részlet a válaszából: […] Röviden: nem. Az ingatlan-bérbeadásból származó 1 millióforintot meghaladó jövedelem esetén ugyanis az Eho-tv. 11. § (4) bekezdéseértelmében az adóelőlegalap-számításnál figyelembe veendő jövedelem alapjánállapítja meg. Ez pedig – tekintettel a 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem ehója

Kérdés: Kell-e 14 százalékos ehót vonni a bérleti díjból annak a magánszemélynek az esetében, aki saját ingatlanát adja bérbe egy betéti társaságnak, amelynek ő a kültagja? A magánszemély összes bérbeadásból származó éves bevétele nem haladja meg az egymillió forintot.
Részlet a válaszából: […] Nem kell levonni. A 14 százalékos eho ugyanis csak azingatlan-bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelmet terheliaz Eho-tv. idevágó 3. § (3) bekezdés e) pontja) értelmében. A szabályozás etekintetben a jövő évben sem változik, marad az 1 millió forintos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Indiai állampolgárságú kiküldött közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a foglalkoztatónak, illetve a magánszemélynek abban az esetben, ha egy indiai állampolgár egy magyar vállalathoz jön egyéves kiküldetésbe, amely szeretne hozzájárulni az áttelepüléssel járó költségekhez? A munkabért és az egyéb juttatásokat a kiküldő cég fizeti, és az áttelepülési költséget is továbbszámlázzák a részükre. Van-e valamilyen egyezmény a kettős adózás elkerülésére, illetve van-e valamilyen speciális szabályozás erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett juttatás az Szja-tv. szerinti összevontadóalapba tartozó egyéb jövedelemnek minősül. Utána járulék, illetve – lévénszó külföldinek minősül személyről – százalékos eho fizetetésének akötelezettsége fel sem merülhet.A jövedelem az Indiával a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 7.

Megbízási díjak összevonása

Kérdés: Összevonandó-e a két jövedelem abban az esetben, ha egy cég havi 20 000 forint összegű megbízási díjat fizet egy munkavállalónak, és ugyanabban a hónapban 30 000 forint ekhós jövedelmet is, ugyancsak megbízási jogviszony alapján?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 9. § (2) bekezdése alapján a munkavégzésreirányuló egyéb jogviszonyokból származó, ugyanannál a foglalkoztatónál anaptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket valóban össze kellszámítani a biztosítási kötelezettség elbírálása során. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Napidíj

Kérdés: A magánszemélytől kell levonni a napidíj adóját, vagy a kifizetőnek kell megfizetnie? Milyen járulékokat kell megfizetni abban az esetben, ha nem biztosított magánszemély kapja a napidíjat? Milyen jövedelemnek számít ez a bevétel?
Részlet a válaszából: […] A napidíj a külföldi kiküldetés, munkáltató által elrendeltkülföldi munkavégzés esetén, a külszolgálat során biztosított összeg. A napidíjcímén kifizetett összegnek nincs adózás alól kivont része 2010-től, teljesegészében jövedelemnek minősül. A külszolgálathoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Elhunyt munkavállaló családja részére fizetett juttatás

Kérdés: Kifizethető-e adómentesen egy elhunyt munkavállaló élettársa részére a családot segíteni kívánó munkáltató által adott temetési segély, vagy helyesebben jár el a cég, ha a munkavállaló részére utólag, jutalom címén számfejti az összeget?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 1.3. pontja értelmébenadómentes a munkáltatótól, az elhunyt házastársa vagy egyenes ágbeli rokonarészére folyósított temetési segély. A törvény házastársat és nem élettársatemlít. Ebből következően célszerűbb, ha a juttatásban nem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Tanulószerződéssel nem rendelkező tanulók nyári szakmai gyakorlata

Kérdés: Milyen összegű díjazást kell fizetni a nyári szakmai gyakorlatukat töltő, tanulószerződéssel nem rendelkező szakképző iskolai tanulók részére?
Részlet a válaszából: […] A tanulószerződéssel nem rendelkező szakképző iskolaitanulók nyári szakmai gyakorlatára vonatkozó díjazásról az iskolai rendszerűszakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. OM rendelet 2. §-arendelkezik. E szerint a tanulószerződéssel nem rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.
1
3
4
5
14