Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazása

Kérdés: 1948 júniusában született nő munkaviszonya – a munkáltatónál véghezvitt racionalizálás miatt – 2002. decemberben megszűnt. Az elbocsátás napján a munkavállaló szolgálati ideje igazoltan 38 év, 141 nap volt. Az azóta eltelt időben a nő beteg lett, munkaképesség-csökkenésének mértékét 50 százalékban állapították meg. 2003. szeptember 10-ig lehetett munkanélküli-segélyen. Milyen kedvezmény illeti meg a munkáltatót a megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása esetén? Ha nem tud elhelyezkedni a munkanélküli-ellátás ideje alatt, mikor mehet nyugdíjba, illetőleg milyen lehetősége van jövedelemszerzésre?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának elősegítését, ösztönzését célzó rendelkezésekkel számtalan jogszabály foglalkozik. Az általuk biztosított különféle kedvezmények teljes körű számbavételét, ismertetését kiadványunk terjedelmi korlátai nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Betegállomány esetén jogosult-e táppénzre az az egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 1993 óta folyamatosan gyakorolja, és minden évben a minimálbér után fizette a társadalombiztosítási járulékot? Leszázalékolják-e abban az esetben, ha 1 éven túl beteg? Mi alapján történik a járadékok, illetve a rokkantnyugdíj összegének kiszámítása?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) egyéni vállalkozóra a Tbj-tv. 5. § (1) bek. e) pontja értelmében kiterjed a biztosítás, így a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, tehát táppénzre is jogosultságot szerezhet.E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Korkedvezményes előrehozott öregségi nyugdíj

Kérdés: Jogosult-e korkedvezményes előrehozott öregségi nyugdíjra az az 1948-ban született nő, aki 1967 óta folyamatosan dolgozik, 3 gyermeket szült, és hallásproblémái vannak?
Részlet a válaszából: […] Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest két év korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Végkielégítés

Kérdés: Kell-e végkielégítést fizetni a rokkantsági nyugdíjba vonuló munkavállaló számára?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 95. §-a értelmében a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha a munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Bt.-beltag munkanélküli-járadéka

Kérdés: Betéti társaság beltagja igénybe veheti-e a munkanélküli-járadékot?
Részlet a válaszából: […] Az Ftv. 25. § (1) bekezdése értelmében munkanélküli-járadék illeti meg azt, aki a) munkanélküli, b) a munkanélkülivé válását megelőző 4 éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Őstermelő beltag járulékfizetése

Kérdés: Magánszemély őstermelő megfizeti a 11 százalék eho-t, egyébként rokkantsági nyugdíjban részesül. Ezen túlmenően egy betéti társaság beltagja, de ott járulékalapot képező jövedelemben nem részesül. Van-e a betéti társaságnak járulék-, illetve tételes eho-fizetési kötelezettsége vele kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Nincs társadalombiztosítási kötelezettsége a betéti társaságnak, ha a beltag személyesen semmilyen formában nem vesz részt a tevékenységében. Ezzel ellentétben, ha a beltag személyesen munkát végez (pl. üzletvezető), akkor társas vállalkozónak, mégpedig ebben az esetben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Negyvenkét éves pedagógusnő 1998. december 30-tól gerincműtéte miatt rokkantnyugdíjas. Közalkalmazotti jogviszonyának folytonossága érdekében – rokkantnyugdíjassá válása óta – kéri fizetés nélküli szabadságának meghosszabbítását a mindenkor legközelebbi OOSZI-felülvizsgálat idejéig. Jelenleg 2003. augusztus 31-ig engedélyezték számára a fizetés nélküli szabadságot. Meddig adható a dolgozó számára fizetés nélküli szabadság, újabb kérelmére meghosszabbíthatja-e azt az igazgató? Alkalmazható-e ez idő alatt pedagógusként?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (Kjt. 37/B. §).A Kjt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Csökkent munkaképességű munkavállalók közterhei

Kérdés: Csökkent munkaképességű, 4 órás alkalmazott után milyen járulékok fizetése, illetve levonása szükséges?
Részlet a válaszából: […] Társadalombiztosítási terhek vonatkozásában a csökkent munkaképességnek – feltéve, hogy az érintett nem részesül rokkantsági nyugdíjban – nincs jelentősége. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a csökkent munkaképességű alkalmazottra kiterjed a biztosítás, a Tbj-tv. 20. és 24....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Rokkantsági nyugdíjas egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mennyit dolgozhat a rokkantsági nyugdíjas, "főállású" egyéni vállalkozó, és milyen közterheket kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Attól kezdve, hogy rokkantsági nyugdíjban részesül a vállalkozó, a szó klasszikus értelmében nem minősül "főállásúnak", a tevékenységre fordított idő terjedelmétől függetlenül. Ennek elsősorban a Tbj-tv. alkalmazásában van jelentősége, amely az ún. kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Külföldi munkavállaló munkaadói, munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói, illetőleg munkavállalói járulékot fizetnie egy 90 százalékban külföldi tulajdonú cégnek az után az angol állampolgárságú dolgozója után, aki nem biztosított, így sem társadalombiztosítási-, sem egyénijárulék-fizetési kötelezettség nem keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A külföldiek foglalkoztatásáról az Ftv. az alábbiak szerint rendelkezik: "7. § (1) Külföldi Magyarországon a (2) bekezdésben, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által meghatározott kivétellel csak engedély alapján végezhet munkát. Az engedély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
1
…
49
50
51
…
53