Beltag szociális járadéka

Kérdés: Mikortól, hol és milyen nyomtatványokon igényelheti a szociális járadékot egy betéti társaság beltagja, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, 1997. január 1-jétől a mindenkori minimálbérnek megfelelő összegű tagi jövedelmet vett ki, amely után minden esetben megfizették a járulékokat, és 2006. április 1-jétől máshol heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Milyen összegű lesz az ellátás?
Részlet a válaszából: […] Sajnos, a kérdező nem tért ki arra a fontos momentumra, hogyaz érintett személy munkaképességének csökkenése mikor következett be. Ez akörülmény azért lényeges, mert a megváltozott munkaképességű dolgozókfoglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Tovább dolgozó nyugdíjas közalkalmazott besorolása

Kérdés: A bér besorolásánál, illetve a szabadság megállapításánál figyelembe kell-e venni a nyugdíj előtt megszerzett éveket annak a munkavállalónak az esetében, aki közalkalmazottként dolgozott egy intézménynél, táppénzjogosultságának lejárta után 67 százalékos rokkanttá nyilvánították, felmentéssel megszüntették a munkaviszonyát, majd mint nyugdíjast 4 órás munkakörben újra szeretnék közalkalmazottként alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentésselmegszüntetheti, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbba felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (37/B...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Amerikai állampolgárságú beltag kötelezettségei

Kérdés: Kell-e biztosítási jogviszonyt létesítenie (EMMA-, OEP-bejelentés), illetve járulékköteles jövedelmet felvennie egy bt. amerikai állampolgárságú beltagjának, ha Magyarországon tartózkodási engedélyt kapott? Változtat-e a válaszon az, ha a beltag az USA-ban nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság beltagja állampolgárságától függetlenülbiztosítási kötelezettség alá tartozik, amennyiben a társaság tevékenységébenténylegesen és személyesen közreműködik. Ez a személyes közreműködés a társaságés a tagja döntésének függvényében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

-1950-ben született nő szolgálati ideje

Kérdés: A szolgálati idő megállapításakor beszámít-e a rokkantsági nyugdíj időszaka, illetve szolgálati időnek minősül-e a megbízási jogviszony időszaka annak az 1950. május 6-án született nőnek az esetében, aki 1968-tól 1995. március 13-áig dolgozott, 1995. március 14-étől 1999. március 31-éig rokkantsági nyugdíjban részesült, 1999. április 1-jétől teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban alkalmazták 2002. november 30-áig, 2002. december 1-jétől jelenleg is megbízási jogviszony keretében, napi nyolc órában dolgozik, s főállású munkaviszonya nincs? Milyen mértékben kerül beszámításra a nyugdíj összegébe a megbízási díj abban az esetben, ha a járulékokat levonták belőle?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát azelőrehozott öregségi nyugdíj megállapításánál nem szolgálati időként, hanem ajogosultság szempontjából veszik figyelembe. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nemrendelkezik a szükséges szolgálati idővel, akkor a szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

1951-ben született nő előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Milyen feltétellel veheti igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat az az 1951 áprilisában született nő, aki rendelkezik 38 év közszolgálati jogviszonyban eltöltött szolgálati idővel, amelyből 15 évig köztisztviselő volt? Elmehet-e 55 éves korában, illetve jogosult-e előtte felmentési időre, és ha igen, milyen időponttól? Jár-e részére a 40 éves jubileumi jutalom, és mikor fizethető ki legkorábban?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 17. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a közszolgálati jogviszony többek között felmentéssel akkorszüntethető meg, ha a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül.A Ktv. 17. § (7) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmébenaz öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Munkavállalás rendszeres szociális járadék folyósítása mellett

Kérdés: Dolgozhat-e továbbra is a rendszeres szociális járadék folyósítása mellett, és ha igen, hány órában, és milyen bérért az az 1948-ban született férfi dolgozó, akinél az OOSZI orvosi bizottság 50 százalékos munkaképesség-csökkentést állapított meg, amit megfellebbezett és újra a bizottság elé került? 2005. december 1-jétől – mivel táppénze lejárt – újra munkába állt a munkahelyén mint segédmunkás (táppénze előtt gépkocsivezető volt, de azt a munkakört már betöltötték), időközben másodfokon is 50 százalékos munkaképesség-csökkenést állapítottak meg, s ezért rendszeres szociális járadékot igényelt.
Részlet a válaszából: […] Igen, dolgozhat. Azonban a rendszeres szociális járadékfolyósítása melletti munkavégzésre kizárólag a rokkantsági nyugdíjasokravonatkozó szabályok keretei között kerülhet sor (8/1983. EüM-PM együttesrendelet 26. §). E szabályok figyelembevételével a rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Szociális ellátások elvesztése őstermelői igazolvány kiváltása esetén

Kérdés: Igaz-e, hogy az a személy, aki jövedelempótló támogatásra, munkanélküli-segélyre vagy 50 százalékos rokkantsági nyugdíjra jogosult, automatikusan elveszíti fenti jogosultságát, ha őstermelői igazolványt vált ki, és őstermelőként az éves maximum 600 000 forint összegű bevételt eléri?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben többféle ellátás szerepel, vegyük sorra őket. AzFtv. jövedelempótló támogatásra vonatkozó szakaszait (32-37. §) hatályon kívülhelyezték.A munkanélküli-ellátás egészen pontosan álláskeresésitámogatás, illetve segély esetében a keresőtevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében

Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
Részlet a válaszából: […] A rendes felmondásra vonatkozó előírásokat az Mt. 89. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a határozatlan idejűmunkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondássalmegszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás egyösszegű felvétele

Kérdés: Előrehozott öregségi nyugdíj igénybevétele esetén adómentes-e a 8 évig fizetett önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás egyösszegű felvétele?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. § 23. pont d) alpontja alapján az önkénteskölcsönös nyugdíjpénztár által teljesített nyugdíjszolgáltatás, vagy más névenkiegészítő nyugdíj nyugdíjjövedelemnek minősül. A nyugdíj az Szja-tv.alkalmazásában nem esik adózás alá, ezért a bevételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Amerikai állampolgárságú beltag vállalkozói járuléka

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagjának, ha tagi jogviszonya alapján jövedelmet nem vesz fel? Ha igen, akkor mi az alapja a járuléknak? Módosít-e a fizetési kötelezettségen, ha a beltag hazájában nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozói járulék fizetésének kötelezettségét az Ftv.vezette be 2005. január 1-jétől. A törvény értelmében az egyéni és a társasvállalkozónak 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot kell fizetni, amelynekalapja az egészségbiztosítási járulék alapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.
1
40
41
42
53