20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó táppénze
Kérdés: Hogyan alakul a közteherfizetési kötelezettsége, illetve a táppénzjogosultsága annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki kifizető felé történő számlázás miatt elvesztette korábbi kisadózói státuszát, és 2025. április 6-tól átalányadózóként dolgozik tovább? Az érintett 2025. február 1-től visszamenőlegesen rokkantsági ellátást kap a június hónapban született komplex felülvizsgálat alapján, amely „C” kategóriába sorolta. A vállalkozó 2025. április 20-tól keresőképtelen, táppénzellátást kap.
2. cikk / 20 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés:
Az első két negyedévi magas járulékalapra és a rokkantsági ellátásra tekintettel, hogyan alakul a III. negyedévi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki I. és II. negyedévben folyamatosan táppénzben részesült, viszont alkalmazottai révén bevételt szerzett, amiből közel 9 milliós adóalapja, illetve – a 6×290.800 forint kedvezmény levonása után – egészen pontosan 6.868.400 forint szja-köteles jövedelme keletkezett? A vállalkozó július 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a továbbiakban már nincs táppénzen. Úgy tűnik, hogy a III. negyedévben csak 1-2 százezer forintos bevétele lesz, tehát szja-köteles jövedelme bőven alatta marad a minimálbérnek.
3. cikk / 20 Kisadózó egyéni vállalkozás visszamenőleg igényelt rokkantsági ellátás esetén
Kérdés: Hogyan kell eljárni annak a kisadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki visszamenőleg 6 hónapra, 2024. szeptember 1-jétől kérte a rokkantsági ellátás megállapítását? A vállalkozó rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, és egészségi állapota kevesebb mint 50 százalék. Meg kell szüntetni az egyéni vállalkozást, és ha igen, milyen dátummal? Ha megszűnik a vállalkozás, vissza kell fizetni a már kiutalt táppénzt?
4. cikk / 20 Rokkantsági ellátásban részesülő személy kisadózó egyéni vállalkozása
Kérdés: Van valamilyen akadálya annak, hogy egy jelenleg 61 éves, rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó 2025. évtől áttérjen a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá? Mennyiben rontja ez a döntés a majdani nyugellátása összegét?
5. cikk / 20 Egyéni vállalkozás rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet egy rokkantsági ellátásban részesülő személy, vagy elveszíti az ellátást, ha van jövedelme?
6. cikk / 20 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Valóban nem folytathatja a továbbiakban kisadózóként a tevékenységét az az egyéni vállalkozó, aki C2 minősítési kategóriába tartozik, és számára rokkantsági ellátás került megállapításra? Amennyiben nem lehet a továbbiakban kisadózó, és áttér az átalányadózásra, akkor nyugdíjasként mentesül a járulék és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól?
7. cikk / 20 Egyéni vállalkozás rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Folytathatja tovább az egyéni vállalkozását egy megváltozott munkaképességű személy abban az esetben, ha igénybe veszi a rokkantsági ellátást, amire jogosult lenne? A vállalkozó jelenleg 5-6 alkalmazottat is foglalkoztat.
8. cikk / 20 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya egy korábbi kisadózó egyéni vállalkozónak, akinek az egészségi állapota 50 százalékos mértékű, és erre tekintettel rokkantsági ellátást kap, ha ismét egyéni vállalkozásba kezd? Az érintettnek az ellátás érdekében kellett megszüntetnie a vállalkozását. Lehet ebben az esetben kiegészítő tevékenységet folytató, illetve nem főállású kisadózó?
9. cikk / 20 Egyéni vállalkozás rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Végezhet egyéni vállalkozóként tevékenységet egy rokkantsági ellátásban részesülő személy?
10. cikk / 20 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó jogállása, illetve járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. július 27-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől az időponttól a könyvelője kiegészítő tevékenységűként kezelte, tekintettel arra, hogy beadta az öregségi nyugdíjigényét, de most kiderült, hogy mivel a rokkantsági ellátása kedvezőbb, mégsem kérte a nyugdíja megállapítását? Keletkezett visszamenőlegesen járulékfizetési kötelezettsége az érintett vállalkozónak?
