85 cikk rendezése:
71. cikk / 85 Főiskolai hallgató magán-nyugdíjpénztári tagsága
Kérdés: Felsőoktatási intézmény nappali tagozatán nappali rendszerű első alapképzésben jelenleg is részt vevő hallgató 2004 augusztusában heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Ettől az időponttól magánnyugdíjpénztár tagja lett. Ez ellen sem a munkáltató, sem a magánnyugdíjpénztár nem emelt kifogást. A Társadalombiztosítási Levelek 52. számának 942. válaszából az következik, hogy magán-nyugdíjpénztári tagságot nem létesíthetett volna a hallgató. Mi a teendő?
72. cikk / 85 Az ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai
Kérdés: Mi a lényege az újonnan bevezetett ösztöndíjas foglalkoztatásnak, és miért előnyös ez a munkáltatók részére?
73. cikk / 85 Magán-nyugdíjpénztári tagsági viszony
Kérdés: Pályakezdőnek minősül-e, és kell-e magán-nyugdíjpénztári tagságot létesítenie annak a nappali tagozatos főiskolai hallgatónak, aki heti 20 órás munkaviszonyt létesít?
74. cikk / 85 Járulékkedvezmények
Kérdés: 2004. év végén meglehetősen sok információ hangzott el arról, hogy a pályakezdők, illetve az 50 év feletti munkanélküliek alkalmazása esetén a társadalombiztosítási járuléknak csak a felét kell megfizetni. A január 1-jétől hatályos Tbj-tv.-ben erre nem találtunk utalást, holott szívesen élnénk ezzel a lehetőséggel.
75. cikk / 85 Szakképző iskolai tanulók foglalkoztatása
Kérdés: Kell-e valamilyen közterhet fizetni 2004-ben, illetve 2005-ben egy korlátolt felelősségű társaságnál évközi szakmai gyakorlatukat töltő szakmunkástanulók részére kifizetett havi 7000 forint összegű jövedelem után abban az esetben, ha kötöttek tanulószerződést, illetve ha nem? Az eddigi gyakorlatban semmilyen közteherfizetés nem történt. Helyesen járt-e el a társaság? Folytatható-e a tanulók gyakorlati képzése kizárólag a gazdálkodó szervezet és az iskola közötti megállapodás alapján?
76. cikk / 85 Tagságra kötelezett pályakezdő
Kérdés: A tanulószerződéssel foglalkoztatott, szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló a Tbj-tv. 4. § n) pontja értelmében véleményünk szerint pályakezdőnek minősül. Néhány magánnyugdíjpénztár azonban nem így értelmezi a törvényt, és nem akarja záradékolni a belépési nyilatkozatokat a tanulószerződés megkötésének a napjával. Melyik álláspont a helyes?
77. cikk / 85 Magán-nyugdíjpénztári tagság pótlólagos bejelentése
Kérdés: Egy 25 éves munkavállalót az előző munkahelyei nem jelentették be magánnyugdíjpénztárhoz. Hogyan lehet ezt most pótolni?
78. cikk / 85 Magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítése
Kérdés: 2004-ben hány százalékkal egészítheti ki a magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértékét a pénztártag?
79. cikk / 85 Pályakezdő munkanélküli-segélye
Kérdés: Meddig lehet munkanélküli-segélyen a pályakezdő fiatal, akinek még nem volt munkaviszonya?
80. cikk / 85 Pályakezdő beléptetése a magánnyugdíjpénztárba
Kérdés: Egy dolgozó 2001. július 23-án lépett – első ízben – munkaviszonyba. A magánnyugdíjpénztár szervezője pályakezdőként beszervezte tagnak az Mny-tv. 3. § (2) bekezdésének b) pontja alapján, mivel 2003. január 1-jén még nem töltötte be a 30. életévét. A magánnyugdíjpénztár által 2003. május 6-án kiadott tagsági okirat záradéka szerint 2003. március 26-án érkezett a belépési nyilatkozat a pénztárba, a magánnyugdíjpénztár ezt elfogadta, és a tagot 2001. július 23-tól a pénztárba befogadta 1998. július 1.-2001. december 31. között pénztárt választó pályakezdő jogcímén. Dolgozónktól a munkaviszonyának a kezdetétől jelenleg is a mindenkor esedékes nyugdíjjárulékot vontuk le, és utaltuk át az APEH-nak. Jogos-e a visszamenőleges beléptetés 2001. július 23-ával, mivel a dolgozó 2002. január 1.-december 31. között választhatott volna, hogy akar-e pénztártag lenni, vagy visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, illetve mikortól jogos a pénztár tagdíjkövetelése?
