Ügyvezetők részére fizetett biztosítás megszüntetése

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy magyar tulajdonú részvénytársaság által az ügyvezetői részére három évig fizetett megtakarítással kombinált biztosítást az ügyvezetők jogviszonyuk megszűnése miatt szeretnék megszüntetni, és az ebben felhalmozott pénzt kivenni? Le kell vonni a kifizetésből a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót? Amennyiben igen, akkor szükséges volna a korábbi időszakok bevallásait önellenőrizni, tekintettel arra, hogy a befizetések után a cég folyamatosan fizette az szja-t és a szochót?
Részlet a válaszából: […] A más személy, pl. kifizető, munkáltató által a magánszemély helyett fizetett biztosítási díj utáni adókötelezettséget az határozza meg, hogy a biztosítás magánszemély biztosítottja vagy a biztosított által megnevezett más magánszemély egyben kedvezményezettje-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás CSED alatt

Kérdés: A CSED folyósítása alatt továbbra is fizethető a munkavállaló részére a havi fix összegű önkéntes munkáltatói nyugdíjpénztári hozzájárulás, amelyet a munkáltató belső szabályzat alapján juttat? A juttatás adó- és járulékköteles, más nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, azaz a kismama jogviszonyára tekintettel munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és az adott havi ’08-as bevallásban szerepeltetnie kell a munkáltatónak. Nem kizáró ok ez a kifizetés a CSED-jogosultság elbírálása szempontjából, azaz nem minősül keresőtevékenységből származó jövedelemnek?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 41. §-ában foglaltak alapján nem jár CSED, ha a biztosított bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat. Mi a keresőtevékenység? Az Eb-tv. R. 2. §-ának p) pontjában foglaltak szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Megbízott ekhója

Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató abban az esetben, ha az ekhóra vonatkozó nyilatkozat ellenére is önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejti a teljes megbízási díjat abban az esetben, ha az nem éri el a minimálbér összegét, vagy a nyilatkozat birtokában alkalmazható az ekho? Abban az esetben, ha a megbízott a minimálbér napi összege feletti díjrészre kéri az ekho alkalmazását, akkor a 13.380 forintos vagy a 9693 forintos összeget kell figyelembe venni? A 10 százalékos költséghányadot akkor is alkalmazni kell, ha a megbízott nem nyilatkozott róla? A megbízott biztosítási kötelezettségének elbírálása során csak az általánosan adózó jövedelmeket kell figyelembe venni, vagy a díjazás teljes összegét, azaz az ekhós jövedelmet is?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt egy pontosítás: megbízás esetén az Ekho-tv. nem zárja ki, hogy az érintett a megbízási díj egészére válassza az ekho szerinti adózást.Kizárólag munkaviszony esetén él az a szabály, hogy az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Bíróság által megítélt díjazás

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik a volt munkavállalónak a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt beadott bírósági keresetlevélben kért felmondási időre járó távolléti díj, a felmondás esetére járó végkielégítés, valamint a kifizetés napjáig elszámolt késedelmi kamat esetleges megítélése esetén? Szerepeltetni kell ezeket a kifizetéseket a ’08-as bevalláson?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján a munkavállaló számára egyértelműen nem jövedelempótló kártérítést, hanem elmaradt díjazást ítélt meg a bíróság. E juttatások – tehát a felmentési időre járó távolléti díj, a végkielégítés – biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.

Életbiztosítás személyi jövedelemadója

Kérdés: Hogyan kell teljesíteni a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget egy kft. által a társaság tulajdonos-ügyvezetőjére kötött biztosítások esetében abban az esetben, ha az egyik – teljes életre szóló, baleseti kiegészítőket tartalmazó biztosítás – kedvezményezettje a kft., a másik – kockázati életbiztosítás – kedvezményezettje pedig a biztosított magánszemély?
Részlet a válaszából: […] Az egyik esetben a díjfizető és a szolgáltatásra jogosult kedvezményezett is a kifizető, a biztosított a magánszemély. A másik esetben a biztosítási díjat a kifizető fizeti, a magánszemély a biztosított, és a biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje is a magánszemély.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Külföldi művészek szerzői jogdíja

Kérdés:

Külföldi művész magánszemélyek (Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel rendelkező, illetve nem rendelkező országokban élők) szellemi termékeik felhasználásából származó szerzői jogdíját egy magyarországi székhelyű, Magyarországon tevékenykedő ügykezelő alapítvány szedi be a felhasználóktól. A jogdíjra jogosult magánszemélyek között vannak aktív korú, saját országukban biztosítási jogviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők, adószámos magánszemélyek, nyugdíjasok, örökösök is. A biztosítotti jogviszony igazolására az ügykezelő alapítvány A1 igazolást kér a művészektől az adózás rendjének megállapítása érdekében, ami többször problémát okoz. Közösségen belüli országokban élőktől csak és kizárólag A1 igazolás fogadható el, vagy más biztosítotti jogviszonyra vonatkozó igazolással is élhetnek? Közösségen kívüli országokban élők esetében elfogadható valamilyen más igazolás az A1 igazolással egyenértékűként? Saját államukban nyugdíjas személyek esetén mi az elfogadható igazolás módja? A havi '08-as járulékbevalláson kiket kell szerepeltetnie az alapítványnak? Csak azokat a külföldi személyeket, akiknek a jogdíját valamilyen adó terheli, vagy azokat is, akiktől semmilyen levonás nem történik?

Részlet a válaszából: […] A szellemi termék felhasználásából eredő szerzői jogdíjból származó jövedelem az eredeti jogosult jövedelemszerző esetén önálló tevékenységből származó jövedelemnek, míg nem eredeti jogosult, például örökös esetén egyéb tevékenységből származó jövedelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Munkabérletiltás adóköteles költségtérítésből

Kérdés: A munkába járás költségtérítésének adómentes összeghatáron felüli részéből le kell vonni a NAV határozatában előírt letiltást? A munkáltató a napi munkába járás 30 forint/kilométer összegű adómentes költségtérítésén felül kilométerenként 26 forintot adóköteles jövedelemként számfejt az érintett dolgozó részére. A NAV-határozat értelmében a munkavállaló nettó munkabérét 33 százalékos letiltás terheli.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Versenybírói elszámolás

Kérdés:

Versenybírói elszámolás esetén keletkezik személyijövedelemadó- és járulékkötelezettség akkor, ha a kifizető egy egyesület, a kiküldő pedig a szakszövetség?

Részlet a válaszából: […] A magánszemély minden jövedelme adóköteles [Szja-tv. 1. § (3) bekezdés]. A játékvezetők tevékenysége a személyi jövedelemadó rendszerében önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezért a részükre kifizetett díjazás, tiszteletdíj, költségtérítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Osztalék szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Milyen összeg vehető figyelembe az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározásánál egy kft. tulajdonosa esetében, aki heti egyórás munkaviszony keretében, havi 20.000 forintért látja el az ügyvezetői teendőket?

Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésében említett jövedelmekből keletkező adóalap után maximum a minimálbér 24-szereséig (tehát 2023-ban 24×232.000 = 5.568.000 forintig) kell megfizetni a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Külföldi állampolgárok részére fizetett tiszteletdíj

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy költségvetési szervnek, amely 2023. év őszétől EU-s és harmadik országbeli (angol, amerikai, svájci, szingapúri, maláj stb.) állampolgárságú, kutatási területeken elismert külföldi szakembereket kért fel – tiszteletdíjas jogviszonyban – tanácsadásra, ajánlások megfogalmazására? A szakemberek magánszemélyként végzik a tevékenységet a saját országukban, amelyért évi két alkalommal összesen évi bruttó 5000 euró tiszteletdíjban részesülnek. Kell adóazonosítót, illetve tajszámot igényelni ebben az esetben? Az érintettek magyarországi kifizetőtől még nem részesültek kifizetésben.
Részlet a válaszából: […] Önálló tevékenységből származó jövedelem esetén a jövedelemszerzés helye a magánszemély illetősége szerinti állam. Ettől eltérően, ha a magánszemély az önálló tevékenységét telephelye, állandó bázisa útján folytatja, akkor a telephely, állandó bázis fekvése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.
1
2
3
…
14