Kamatkedvezményből származó jövedelem közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a kft., amely a munkavállalóinak adott kedvezményes kölcsön után a jegybanki alapkamat felét kéri kamatként, és a jegybanki alapkamat + 5 százalék mértékű kamatkedvezményre megfizeti a 44 százalékos személyi jövedelemadót és a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 72. § (1) bekezdése alapján kamatkedvezménybőlszármazó jövedelmet kell megállapítani akkor, ha a kifizető magánszeméllyelszemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növeltösszegével kiszámított kamatot a magánszemély nem fizeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem elszámolása

Kérdés: Alkalmazható-e a 10 százalékos költséghányad-elszámolás a jövedelem meghatározásánál, illetve terheli-e 11 százalékos eho-fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet, amelynek bevallása az Szja-tv. 74. § (7) bekezdése szerint történik?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély bérbeadásból származó jövedelmét az Szja-tv.74. § (1) bekezdése alapján főszabályként 25 százalék adó terheli. A bevételnekrésze a bérbeadással kapcsolatosan kapott költségtérítés is. A bevételköltségekkel nem csökkenthető. A magánszemély az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Bérleti díj közterhei

Kérdés: Az adószámmal rendelkező feleség havonta 150 000 forint bérleti díjat számláz a férje és a fia tulajdonában lévő kft. részére. A bérbeadás tárgya a férj és a feleség tulajdonában lévő családi ház felső emelete, ahol a kft. irodája működik, és a társasági szerződésben ez a székhelye is. 2006. január 1-jétől kit és milyen adókötelezettségek terhelnek? Kinek milyen adóbevallásokat kell beadni, és milyen gyakorisággal?
Részlet a válaszából: […] 2006. évtől a bérbeadás adózásában az egyedüli változás amagánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás bevezetése. A különbözőadótörvények különbözőképpen kezelik ezt az adózási helyzetet, ezért vegyüksorjában.Az Áfa-tv. 4. § (2) bekezdése a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Pályázaton nyert összeg közterhei

Kérdés: Egy egyesület által kiírt nyilvános pályázaton a bírálat szerinti legjobb pályamunkát jutalmazó összegnek milyen adó- és tb-vonzatai vannak? A kifizető feladata a különböző vonzatok levonása, vagy a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 3.2.2. pontja alapjánadómentes a vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványtól,közalapítványtól, egyesülettől kapott összeg, ha az alapítvány, közalapítvány,egyesület a részére történő befizetésről (nem pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Nyugdíjas ügyvezető jövedelmének járulékai

Kérdés: Helyesen számolta-e el a foglalkoztató a járulékokat az alábbi jövedelmek után? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja által megbízási szerződés alapján teljesített ügyvezetői megbízatás díja havi 5000 forint. Az adóalap 10 százalékos költséghányad figyelembevételével a jövedelem 90 százaléka, amely kis összegű kifizetésnek minősül, így a Tbj-tv. 5. § 1/g pontja szerint nem esik biztosítási kötelezettség alá, 11 százalékos eho fizetendő utána? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja személyes közreműködésének ellenértéke 5000 forint. A tag kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként biztosított, fizetendő-e utána baleseti járulék, illetve a tagi jogviszony alapján tételes eho?
Részlet a válaszából: […] Az első esetben megbízási jogviszonyban álló személyről vanszó, akinek e tevékenységéből származó, járulékalapot képező (adóelőlegszámításánál figyelembe veendő) havi jövedelme nem éri el a minimálbért, tehátnem terjed ki rá a biztosítás. Ennek megfelelően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Egy munkavállaló a munkába járáshoz 100 százalékos helyközi bérlettérítést kap, de munkaköréből adódóan helyi bérletre is jogosult. Szeptembertől a munkavállaló az új egyesített budapesti bérlettel, valamint a kiegészítő Volánbusz-bérlettel számol el. Ez az elszámolás a munkáltató számára kevesebb költséggel jár. Elszámolható-e 100 százalékban adómentesen az új egyesített budapesti bérlet, amely Budapest közigazgatási határáig érvényes, valamint a kiegészítő Volánbusz-bérlet, hiszen együtt érvényesek, és mindkettő szükséges a munkába járáshoz?
Részlet a válaszából: […] A 2006. évi változások következtében lehetőség van arra,hogy a közigazgatási határon kívülről történő bejárás bérlettérítését és ahelyi utazási bérletet is adómentesen juttassák a dolgozónak. Ugyanakkor akétféle juttatásnak eltérő feltételei vannak, és kombinált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Ügyvezetőnek juttatott öltöny közterhei

Kérdés: Munkaruhának számít-e egy biztonságtechnikai cég ügyvezetőjének juttatott öltöny abban az esetben, ha kizárólag azokon a napokon veszi fel, amikor üzleti tárgyalásra megy?
Részlet a válaszából: […] Nem. Az Szja-tv. 1. mellékletének 8.24. pontja alapjánadómentesen a munkáltató a munkavállalónak adhat ruházati terméket.Alkalmazottnak adott ruházat is csak akkor adómentes, ha az Szja-tv. 1. számúmellékletének 9.2. pontja szerinti ruházatnak minősül.Ebből következően a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Kiskorú filmszínész jövedelmének kifizetése

Kérdés: Milyen jogcímen fizethető ki annak a 12 éves gyermekszínésznek a több százezer forint öszszegű javadalmazása, aki egy készülő filmben főszerepet játszik?
Részlet a válaszából: […] Tanköteles fiatal munkavállalók foglalkoztatására gyakranvan igény művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység során, ezértlehetőség van arra, hogy a 16. életévét még be nem töltött fiatal – ilyentevékenységi körökben – az életkori határok figyelembevétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A versenybírók társadalombiztosítási jogállását nem érinti akérdésben említett jogszabályi változás. Annál inkább nem, mert biztosításikötelezettségüket eddig is az egyesület, illetve a közöttük fennálló jogviszonyalapján kellett elbírálni, illetve megállapítani.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Családi gazdálkodó munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel létesíthet napi 8 órás munkaviszonyt egy családi gazdálkodó? A gazdálkodónak a 326/2001. Korm. rend. 2. sz. mellékletében tett nyilatkozata alapján 2005. január 1-jétől élethivatásszerűen kell végeznie a tevékenységét.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott kormányrendelet 1. § (2) bekezdésedefiniálja az élethivatásszerűen végzett mezőgazdasági és mezőgazdaságikiegészítő tevékenység fogalmát. E szerint a jelzett tevékenységek folytatásaakkor minősül élethivatásszerűen folytatottnak, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.
1
30
31
32
39