Középiskolai tanuló nyári munkavállalása

Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
Részlet a válaszából: […] A legalább 15. életévét betöltött diákkal az iskolai szünetidőtartama alatt kötendő szerződés típusát, a vele létesítendő jogviszonyfajtáját az általa elvégzendő feladatok jellege határozza meg. Munkaviszonylétesíthető vele bármilyen munkára, míg megbízási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.
Kapcsolódó címkék:        

Távmunkát végző munkavállaló költségelszámolása

Kérdés: Elszámolhat-e költséghányadot a munkabéréből a munkavállaló távmunkavégzés esetén, ha a munkaszerződés nem rendelkezik a költségelszámolásról?
Részlet a válaszából: […] A távmunkát az Mt. 192/C-D. §-a munkaviszonynak minősíti,amely annyiban tér el általában a munkaviszonytól, hogy a munkavégzésidőtartamát és a munkaidő beosztását a munkavállaló határozza meg. A napimunkavégzés nem a munkáltató székhelyén, telephelyén történik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.
Kapcsolódó címkék:    

Elengedett kölcsön közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek abban az esetben, ha egy cég kölcsönt adott egy munkavállalójának, majd a visszafizetési kötelezettséget elengedte? Hogyan változik a kötelezettség abban az esetben, ha a magánszemély semmilyen jogviszonyban nem áll a céggel? Milyen jövedelemnek számít az elengedett kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kifizető által elengedett tartozás akkor minősül egyébjövedelemnek, ha az Szja-tv. másként nem rendelkezik. Az elengedett tartozásmunkaviszonyból származó jövedelem akkor, ha a magánszemély a kifizetővelmunkaviszonyban áll. Ha a kifizető és a magánszemély között tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.
Kapcsolódó címkék:    

Német magánszemély magyarországi munkavégzése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a társaságot és a magánszemélyt abban az esetben, ha egy német állampolgárságú magánszemély Magyarországon egy magyar vállalkozás részére nem rendszeres orvosi tevékenységet végez, és erről "honorárium" megjelöléssel állít ki bizonylatot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján Németországban praktizáló, személyi jövedelemadószempontjából német illetőségű, társadalombiztosítási szempontból pedigkülföldinek minősülő orvosról van szó.A kettős adóztatás elkerülése végett kötött magyar-német(1979. évi 27. tvr. által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi előadóművész részére kifizetett megbízási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a kifizetőnek és a magánszemélynek egy adóazonosító jellel és taj-kártyával nem rendelkező külföldi előadóművész részére kifizetett egyszeri megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] A kifizetés személyijövedelemadó-kötelezettségére vonatkozóanaz adott állammal hatályban lévő kettős adóztatás elkerülése végett kötöttnemzetközi szerződésben foglaltak alapján tudnánk egyértelműen nyilatkozni.Sajnos a kérdésből a művész állampolgársága nem derül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.
Kapcsolódó címkék:            

Végkielégítés nyugdíjalapként

Kérdés: Beszámít-e a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelembe a végkielégítés összege?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkaviszonyt a munkáltató részérőlfelmondással szüntetik meg, és a munkavállalót jogszerűen végkielégítés illetimeg, a végkielégítést az Mt. előírása szerint az utolsó munkában töltött napona biztosított részére ki kell fizetni.A végkielégítés az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlan bérbeadása

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolnia egy magánszemélynek, aki 2008. május 1-jétől bérbe szeretné adni a tulajdonában lévő ingatlant?
Részlet a válaszából: […] Az APEH 2008. április 2-án kiadott tájékoztatója pontosválaszt ad a kérdésre.Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem a magánszemélyválasztása szerint vagy az összevont adóalap részeként adózik, vagy e jövedelemután is 25 százalékos mértékű lineáris adót kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaviszonyra tekintettel, nem a munkáltatótól kapott tárgyjutalom adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a nem munkáltató által, de a munkaviszonyra tekintettel adott tárgyjutalmat?
Részlet a válaszából: […] Az APEH 2008. március 18-án kiadott tájékoztatója adja meg apontos választ a fenti kérdésre.Egy nagyvállalat (a továbbiakban: társaság) a termékeitértékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást teszközzé. A felhívás szerint az üzletlánc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.
Kapcsolódó címkék:  

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] A munkabér (pontosabban fogalmazva: a nem önállótevékenységből származó bevételből származó adóelőleg számításánál figyelembeveendő jövedelem) egyben járulékalapot is képez. Másként megközelítvemunkaviszonyban álló dolgozó esetében az szja alapja és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.
Kapcsolódó címkék:  

Felügyelőbizottság tagjainak tiszteletdíja

Kérdés: Hogyan változik a közteher-fizetési kötelezettség, ha egy felügyelőbizottság tagjai részére megállapított évi 180 000 forint összegű tiszteletdíj kifizetése évente egy összegben, illetve havi 15 000 forintos, vagy negyedévi 45 000 forintos bontásban történik? A felügyelőbizottsági tagok rendelkeznek havi 36 órát meghaladó biztosítási jogviszonnyal.
Részlet a válaszából: […] A felügyelőbizottsági tagok társadalombiztosításijogviszonyát választott tisztségviselőként a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése alapjánkell elbírálni. Biztosítottnak e szerint akkor minősülnek, ha etevékenységükből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
26
27
28
…
40