Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] A munkabér (pontosabban fogalmazva: a nem önállótevékenységből származó bevételből származó adóelőleg számításánál figyelembeveendő jövedelem) egyben járulékalapot is képez. Másként megközelítvemunkaviszonyban álló dolgozó esetében az szja alapja és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Felügyelőbizottság tagjainak tiszteletdíja

Kérdés: Hogyan változik a közteher-fizetési kötelezettség, ha egy felügyelőbizottság tagjai részére megállapított évi 180 000 forint összegű tiszteletdíj kifizetése évente egy összegben, illetve havi 15 000 forintos, vagy negyedévi 45 000 forintos bontásban történik? A felügyelőbizottsági tagok rendelkeznek havi 36 órát meghaladó biztosítási jogviszonnyal.
Részlet a válaszából: […] A felügyelőbizottsági tagok társadalombiztosításijogviszonyát választott tisztségviselőként a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése alapjánkell elbírálni. Biztosítottnak e szerint akkor minősülnek, ha etevékenységükből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Napidíj egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kell-e pénzbeli és a természetbeni egészségbiztosítási járulékot is vonni a napidíj adóköteles részéből, amennyiben egy munkaviszonyban álló munkavállalót külföldi kiküldetésbe küld egy cég?
Részlet a válaszából: […] Igen. Ebben az esetben a napidíj adóköteles része nem önállótevékenységből származó jövedelemnek minősül, és egyben járulékalapot képez,így az általános szabályok szerint kell belőle levonni az egyéni járulékokatis. Ez az egészségbiztosítási járulék vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Gépjárművezetők megbízási jogviszonya

Kérdés: Egy háziorvosi ügyeleti szolgálatot biztosító társaság a gépkocsivezetőket megbízási szerződéssel foglalkoztatja. A gépkocsivezetőknek máshol van főfoglalkozású munkahelyük, illetve nyugdíjasok. Szabályos-e ez esetben a megbízási szerződés alapján történő foglalkoztatás éveken keresztül, folyamatosan? Nem minősül-e ez színlelt szerződésnek? Milyen közterheket kell megfizetni a kifizetett megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az utóbbi kérdéssel. A megbízottra [a Tbj-tv. 5. §(1) bekezdés g) pontja alapján] akkor terjed ki a biztosítás, ha az etevékenységből származó járulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembeveendő) havi, illetve napi jövedelme eléri a (tárgyhónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Mérkőzésvezetők közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az az NB I-es sportegyesület, amely a szövetség által kiküldött mérkőzésvezető bírók díját versenybírói költségelszámolás alapján fizeti ki, és kizárólag a 11 százalék ehót fizeti meg a kifizetett díj után?
Részlet a válaszából: […] Versenybírók díjazása esetén önálló tevékenységből származóbevételről – megbízási díjról – van szó. Ez a személyi jövedelemadótekintetében azt jelenti, hogy az adóelőleg alapját képező jövedelemmeghatározása során 10 százalék költséghányadot, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jogdíj közterhei

Kérdés: Egy időszaki kiadvány szerzői felhasználási szerződés alapján adják át a megjelenő cikkeket. A felhasználási szerződés azonban csak a cikk megvásárlására vonatkozik, mert ezek az anyagok egyszer már elhangzott előadások írásos anyagai, ezért a cikkek elkészítésére, megírására vonatkozóan megbízási díjat nem tartalmaznak. Helyes-e ez az eljárás? A cikkírást csak szja-fizetési kötelezettség terheli? A cégnek csak százalékos ehót kell fizetnie, vagy más közterhet is?
Részlet a válaszából: […] Felhasználási szerződés alapján kétféle jogcímen kerülhetsor kifizetésre: a személyes munkavégzésre tekintettel, illetve a jogokfelhasználásának az ellenértékeként. Hogy a két összeg hogyan aránylikegymáshoz, az teljes egészében a felek megegyezésétől függ. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk ugyan nem nevezte meg azt a jogviszonyt, amelynekkeretében a nyelvtanárok foglalkoztatása megvalósul, azonban úgy véljük, hogyesetükben munkaviszonyról van szó, már csak azért is, mivel munkáltatónaknevezi a nyelviskolát működtető társaságot. A hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Külszolgálat és kiküldetés

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási oldalról jelentkező különbségbemutatását az Szja-tv. szabályainál kell kezdeni. A jelzett törvény 3. § 11,12. és 13. pontjai a következőképpen határozzák meg a kiküldetés, a külföldikiküldetés, illetve a külszolgálat fogalmát....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Megbízási díj járulékkötelezettsége

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetni egy vállalkozás személyes közreműködésre nem kötelezett tagjának, munkavállalójának, illetve nyugdíjas ügyvezetőjének adott, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó megbízási díja után?
Részlet a válaszából: […] A megbízási jogviszonyban munkavégző személyre, illetve aválasztott tisztségviselőre – ez utóbbi körbe tartozik az ügyvezetői teendőketnem munkaviszony keretében ellátó személy – nem terjed ki a biztosítás, ha ajárulékalapot képező (adóelőleg számításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 2.
1
26
27
28
39