Kültag önálló munkavégzése

Kérdés: Végezhet munkát a cég részére egy betéti társaság kültagja, ha számlát állít ki, és máshol nincs munkaviszonya, valamint a társaság sem fizet utána járulékokat? A kültag magánszemélyként megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, akkor az arra irányul, hogy egy bt. – önálló tevékenységére tekintettel adószámmal rendelkező – kültagja végezhet-e munkát a társaságnak.Amennyiben az említett kültag a társasági szerződés alapján nem kötelezett személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 25.

Olaszországból kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-fizetési és -bevallási kötelezettség terheli a munkavállalót és a magyarországi munkáltatót abban az esetben, ha egy olasz anyavállalat magyarországi leányvállalatához küld ki egy munkavállalót egy évre? A dolgozó Olaszországban kapja a jövedelmét, A1-es igazolással rendelkezik, Magyarországon nem kap külön semmilyen jövedelmet.
Részlet a válaszából: […] A kettős adóztatás elkerüléséről szóló, az 53/1980. MT rendelettel kihirdetett magyar-olasz egyezmény (Adóegyezmény) 15. cikkének (1) bekezdése értelmében az olasz illetőségű munkavállaló jövedelme Olaszországban adóztatható, kivéve ha a munkát Magyarországon végzi....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Maláj állampolgár megbízási jogviszonya

Kérdés: Keletkezik társadalombiztosítási jogviszonya a magyar vállalkozásnál annak a malajziai állampolgárnak, aki megbízási szerződés alapján végez üzletviteli tanácsadást a cégnek Malajziában? A megbízottnak a megbízási díj után kell Malajziában adót, illetve járulékot fizetnie? A malajziai állampolgár Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel, egy évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon, az éves megbízási díj meghaladja a 10 000 USD-t, illetve a megbízónak nincs fióktelepe, leányvállalata Malajziában. Mennyiben változtatna a helyzeten az a tény, ha a megbízás teljesítése részben Malajziában, részben Magyarországon történne?
Részlet a válaszából: […] Magyar foglalkoztató esetében a biztosítási jog­viszony létrejöttét nem befolyásolja a munkát elvégző személy külföldi illetősége, és az sem, ha a munka­végzésre kizárólag Magyarország területén kívül kerül sor. A maláj megbízott társadalombiztosítási jogviszonyát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatja egy gazdasági főiskola nappali tagozatos végzős hallgatóját a kötelező 6 hetes szakmai gyakorlat ideje alatt, akit nem jelentett be a T1041-es bejelentőn, és közterheket sem fizet a számára adott bér után, amelynek összege hetente a minimálbér 15 százaléka? A főiskolai hallgató tanulmányait támogatja az állam. Egy előadáson hallott információ szerint ez az eljárás helytelen. Valóban kötni kell hallgatói munkaszerződést ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az információ a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelően hangzott el, a gazdálkodó szervezet helytelenül jár el a főiskolai hallgató foglalkoztatása során.A 230/2012. Korm. rendelet értelmében a felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Magyar állampolgár malajziai megbízási jogviszonya

Kérdés: Hol kell megfizetnie a személyi jövedelem­adót, illetve melyik országban, és milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a Magyarországon biztosítási jogviszonyban lévő magyar állampolgárnak, aki megbízás keretében Malajziában is munkát végez egy malajziai cég telephelyén? A magyar állampolgár Malajziában nem rendelkezik állandó lakóhellyel, egy évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik kint, a megbízónak nincs semmilyen fióktelepe vagy leányvállalata Magyarországon, az éves megbízási díj pedig meghaladja a 10 000 USD-t. Mennyiben változtatna a helyzeten az a tény, ha a munkavégzés részben Malajziában, részben Magyarországon történne?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ egyrészről az 1993. évi LX. törvénnyel kihirdetett, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló magyar-maláj egyezmény (adóegyezmény) elő­írásai között kell keresni. Az egyezmény 14. cikke rendelkezik a szabad foglalkozásból származó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Hogyan kellett adózni 2012-ben a külföldi kiküldetés napidíja után?
Részlet a válaszából: […] Lényeges változás volt 2012-től, hogy a külföldi kiküldetés napidíja a jogszabályi keretek között ismét nem csak a nemzetközi árufuvarozók körében adható adó- és járulékmentesen. Az Szja-tv. 2012. január 1-jétől hatályos szabályai értelmében igazolás nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megfejtéséhez az 1976. évi 2. tvr.-t kell segítségül hívni, amely a magyar-osztrák kettős adózás elkerülésére szolgáló szabályokat tartalmazza.A rendelet 15. cikke alapján a fizetés, bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik szerződő államban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Nyugdíjas ügyvezető tag közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli egy kft. ügyvezetői tevékenységet ellátó nyugdíjas tagja részére kifizetett tiszteletdíj összegét? A tag önállóan látja el a vezető tisztségviselői feladatokat.
Részlet a válaszából: […] A kft.-tag ügyvezetője, amennyiben nem munka­viszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül, a tiszteletdíj címén felvett jövedelme pedig személyes közreműködésre tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Jutalékfizetés

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, ha esetenként a minimálbér 30 százalékát meghaladó jutalékban részesít olyan magánszemélyt, aki nem áll az alkalmazásában?
Részlet a válaszából: […] Elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy a kifizetésekre milyen jogviszony alapján kerül sor, hiszen valamilyen szerződésnek nyilvánvalóan meg kell alapozni ezeket a kifizetéseket. Megítélésünk szerint megbízási vagy egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 6.

Adószámos magánszemély

Kérdés: Elegendő a "7"-es adószám igénylése a 12T101 számú nyomtatványon 900301 TEÁOR-számra abban az esetben, ha egy heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkező személy számlával a saját festményeit szeretné értékesíteni? Értékesítés esetén terheli ebben az esetben valamilyen bevallási és közteher-fizetési kötelezettség a számla kiállítóját, illetve a kifizetőt?
Részlet a válaszából: […] Az "adószámos magánszemélyt" mint biztosítotti kategóriát nem ismeri a Tbj-tv., tehát tevékenysége alapján önállóan saját adószámra járulékfizetésre nem kötelezett.Az önálló (a tevékenységéből adódóan szerzői jogi védelem hatálya alá tartozó) tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.
1
16
17
18
39