Járulékfizetés a fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak az egyéni vállalkozónak a biztosítási kötelezettségét, aki főállású munkaviszonnyal rendelkezik, azonban saját erős építkezés idejére 1 év fizetés nélküli szabadságot kapott? A fizetés nélküli szabadság lejártát követően csökkentett munkaidőben – mely a heti 36 órát nem éri el – havi 70 000 forint munkabért kap.
Részlet a válaszából: […] ...tagozatán tanulmányokat folytat, az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...munkabére után az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot. Ebben az esetben jogosult valamennyi egészség- és nyugdíj-biztosítási ellátásra.A biztosítási jogviszonyból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék, továbbá tételes eho- (3450 Ft), a megbízottnak 8,5 százalékos nyugdíjjárulék-, továbbá 3 százalékos egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn. Amennyiben a példa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Osztrák, illetve német állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség az osztrák, illetve német magánszemélyekkel rendelkező, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságoknál, ha a tag Magyarországon jövedelmet vesz fel, és- külföldön heti 40 órás munkaviszonyban áll,- külföldön személyesen közreműködő tag,- külföldön egyéni vállalkozó,- külföldön nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...a járulék alapja a tényleges jövedelem, ami után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és a 8 százalék nyugdíjjárulékot, tehát a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot nem, ha Ausztriában vagy Németországban egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...megelőző hónap első napján érvényes minimálbér – után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint le kell róni a havi 3450 forint tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultságának korlátozottságát ellentételezik.)Például: a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy a Tbj-tv. 25. §-a alapján nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem fizet, ugyanakkor kizárólag baleseti ellátásra, baleseti rokkantsági nyugdíjra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Magánnyugdíjpénztár-tag járulékfizetési felső határa

Kérdés: Magánnyugdíjpénztár tagjának jövedelme eléri a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt. Mi a teendő a továbbiakban a járulék levonásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 2003. évben 7 százalék tagdíjat fizet. 2003. évben a járulékfizetési felső határ napi 10 700 Ft, évi 3 905 500 Ft.A tagdíjfizetési kötelezettségre a nyugdíjjárulék-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Elmaradt bér kifizetése

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a 2001. december 31-én megszűnt munkaviszony alapján 2002. április hóban kifizetett 30 000 Ft összegű elmaradt bér után? Mi az eljárás a NYENYI adatszolgáltatás esetében, mely időszakra kell közölni a bért?
Részlet a válaszából: […] ...venni, amelyre tekintettel az elmaradt munkabért kifizették. Jelen esetben azt kell megvizsgálni, hogy a biztosított 2001. évben elérte-e a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt. Amennyiben nem érte el, a járulékot le kell vonni a 2002 áprilisában érvényes szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha a heti 36 órás munkaviszony fennáll, a biztosított szerző adóalapjából a személyi jövedelemadó mellett a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg tagdíjat – az összevonásra vonatkozó szabályok figyelembevételével, az éves felső határ alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos mértékben nincs változás. Az egyéni járulék mértéke az alábbiak szerint változik:"A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértékea) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 8,5 százalék,b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
1
…
145
146
147
…
149