Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen mértékű járulékot kell fizetni a betéti társaság által heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett munkabér után?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag az egyéni járulékok levonásánál van jelentősége. A Tbj-tv. szerint a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Egyéni járulékfizetés szabadságmegváltás esetén

Kérdés: A munkavállaló egy év betegállomány után a nyugdíjigénye miatt megszünteti a munkaviszonyát. A 2001. évről maradt és a 2002. évi szabadságát pénzbeli megváltással kapja. 2002. évben nincs ledolgozott napja. Hogyan bíráljuk el az egyéni járulékfizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...jelölt szabadságmegváltás esetében a 2002. évben nincs egyéni járulékfizetési kötelezettség az alábbiak miatt:A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Osztrák állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Helyesen fizetjük-e a 18 százalékos nyugdíj-, a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a 8 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot és a tételes eho-t az után az osztrák állampolgár után, aki a cégünknél munkavállalási engedély alapján dolgozik, és Ausztriában egyetemi hallgató?
Részlet a válaszából: […] Magyarország és Ausztria között 2001. január 1-jétől hatályban lévő szociálpolitikai egyezmény alapján a Magyarországon munkát végző osztrák állampolgárok biztosítási kötelezettségét ugyanúgy kell elbírálni, mint a magyar állampolgárokét. Jelen esetben a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Előre kifizetett munkabér járulékai

Kérdés: A munkavállaló (jelen esetben köztisztviselő) jogviszonya 2003. május 3-án szűnik meg. Utolsó munkában töltött napja 2002. november 13., amikor is a munkavállalóval el kell számolni és részére a jövedelmet ki kell fizetni. Ebben az esetben milyen mértékkel és milyen felső határ figyelembevételével történik az egyéni járulék levonása, és miként történik a NYENYI adatszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel, e biztosítási időnek következő naptári évre áthúzódó időtartamára kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének a figyelembevételével kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Választási lehetőség GYED és GYES között

Kérdés: A keresőképtelen biztosított 60 százalékos mértékű táppénzben részesül, mivel nem rendelkezik két év folyamatos biztosítási idővel. Szülése esetén a terhességi-gyermekágyi segély mértéke 70 százalék. Milyen mértékű a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően igényelhető gyermekgondozási díj, vagy gyermekgondozási segélyt kell igénybe vennie?
Részlet a válaszából: […] ...után a többszörösen módosított Szja-tv.-ben foglaltak szerinti személyi jövedelemadót kell fizetnie. A gyermekgondozási díj ugyanakkor nyugdíjjárulék-köteles jövedelem is. A gyermekgondozási segély havi összege azonos az öregségi nyugdíj legkisebb összegével, adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Nyári szakmai gyakorlaton lévő diák utáni járulékfizetés

Kérdés: Nyári szakmai gyakorlaton lévő diák 15 000 forint/hó díjazást kap. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...fizetnie a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a 8 százalékos nyugdíjjárulékot (illetőleg tagdíjat) [Tbj-tv. 5. c) pontja, illetve 4. § k) pontja].Amennyiben nem szakképző iskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Szolgálati idő részmunkaidő esetén

Kérdés: Napi 6 órás munkaviszonyban foglalkoztatott e jogviszony alapján szerzett szolgálati ideje hogyan alakul?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott módon kell kiszámítani a szolgálati idejét.Ez azt jelenti, hogy az adott időszakban szerzett szolgálati ideje arányos a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem és a minimálbér arányával.A számításnál, ha a biztosítás nem állt fenn teljes hónapban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Társadalombiztosítási kötelezettségek sorkatonai szolgálat ideje alatt

Kérdés: Egy munkavállaló heti 36 órát meghaladó munkaviszonya mellett egy kft.-nek is személyesen közreműködő tagja. Jelenleg polgári szolgálatot teljesít, ám tagsági viszonya alapján jelenleg is havi rendszerességgel jut jövedelemhez, amely meghaladja a minimálbér 30 százalékát. A kft.-nek milyen társadalombiztosítási kötelezettségei keletkeznek a polgári szolgálat időtartama alatt?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapja a ténylegesen kiosztott jövedelem.Ez után meg kell fizetni 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 2 százalék nyugdíjjárulékot és 6 százalék tagdíjat), illetve a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozót terhelő egyéni járulékok alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó ösztöndíja

Kérdés: Az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetés terheli, ha közben munkát végezve a főiskolától ösztöndíjban részesül, és a főiskola megállapodás alapján fizeti utána a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot? Milyen járulékfizetés terheli, ha "másodállású" egyéni vállalkozónak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...összeget. Ezután a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási, valamint a járulékfizetési felső határ figyelembevételével a nyugdíjjárulékot is köteles megfizetni [Tbj-tv. 29. § (1)–(3) bekezdései].A Tbj-tv. 34. § (1) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.