Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...nincs semmilyen lehetőség, hogy a nyugdíjbiztosítási szervek pontos adatokat szolgáltassanak a nyugdíjazás lehetséges időpontjáról. A magánszemély saját maga tudja ezt kikalkulálni a már meglévő adatok ismeretében. Amennyiben az adategyeztetési eljárásban figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Be nem jelentett szolgálati idő igazolása

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a korábbi munkáltatója 1981-ben "kilépett" bejegyzéssel megszüntette a jogviszonyát, és 1984 decemberétől új belépőként kezelte annak ellenére, hogy a munkaviszonya ténylegesen folyamatosan fennállt? Az érintett úgy tudta, hogy minden rendben van a szolgálati idejével, de 2016-ban az adategyeztetés során kiderült, hogy a nyugdíjbiztosítás rendszerében nem szerepel ez a 3 év, mert a volt munkáltató erre az időszakra nem jelentette be. A munkáltató jogutódjának tudomása van az ügyről, a Munkaügyi Bíróság vizsgálata során el is ismerte, hogy korábban ebben az ügyben volt egy legfelsőbb bírósági határozat, amit a jogelőd vállalat nem hajtott végre. A munkavállaló ez alapján kérte a jogutódot, hogy váltsa meg számára a hiányzó 3 évet, illetve fizessen számára sérelemdíjat, tekintettel arra, hogy ez az időszak hiányozni fog a szolgálati idejéből, azonban a jogutód vállalkozás úgy véli, hogy nem neki kell helytállnia, annak ellenére, hogy az ezzel kapcsolatos dokumentumokat neki kellett volna megőriznie. Hogyan hozható helyre a munkavállalót ért sérelem ebben az esetben? Érdemes esetleg pert indítania a jogutód cég ellen? A Munkaügyi Bíróság utasította a kormányhivatalt egy új eljárás megindítására és az érintett időszak figyelembevételére.
Részlet a válaszából: […] ...adategyeztetési eljárás során az 1981 és 1984 közötti időszakra vonatkozóan a nyugdíjbiztosítás 3 évet nem vett figyelembe az igénylő magánszemélynek szolgálati időként, mert a volt foglalkoztatója erre vonatkozóan nem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Jogosultság öregségi nyugdíjra

Kérdés: Valóban igaz, hogy 2018 júliusától már nem kell megszüntetni a munkaviszonyt annak érdekében, hogy a magánszemély jogosult legyen öregségi nyugdíjra?
Részlet a válaszából: […] A 2018. évi XL. tv. valóban nagy változásokat hoz -többek között – a Tny-tv.-ben is. 2018. július 26-tól ugyanis hatályon kívül helyezték a Tny-tv. 18. §-ának (4) bekezdését, amely az öregségi nyugdíjra jogosultság feltételeként írta elő a biztosítási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Kevés szolgálati idővel rendelkező magánszemély ellátásai

Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult egy 67 éves hajléktalan férfi, aki 10 év szolgálati idővel rendelkezik, jelenleg 28 500 forintot kap, amiből nem tud megélni? Hová fordulhat ebben az esetben az érintett?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy vélhetően a Szoc-tv. 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül, melynek havi összege az egyedülálló és 75 évnél fia-ta-labb jogosult esetében megegyezik az öregségi nyugdíjminimum (28 500 forint) 100 százalékával. Az összeg a 75...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a nyugdíjigénye jelenleg elbírálás alatt van, de előleget már megállapítottak részére, és megkapta a nyugdíjastörzsszámát is, az önkéntes nyugdíjpénztár azonban nem fizeti ki a felhalmozott pénzét addig, amíg a végleges határozatot be nem mutatja? A végleges határozat kiadása két vitatott biztosítási időszak miatt húzódik, amelyek közül az egyik egy külföldi jog-viszony, így hosszabb ügyintézési határidőre lehet számítani.
Részlet a válaszából: […] A megállapító határozat kiadásának gyorsítására érdemben nem tudunk tanácsot adni, különösen a külföldről szerv által igazolandó szolgálati idő vonatkozásában. Ugyanakkor az önkéntes nyugdíjpénztár eljárása álláspontunk szerint csak abban az esetben jogszerű, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Méltányossági nyugdíj

Kérdés: Pótolható méltányossági alapon a hiány-zó szolgálati idő annak érdekében, hogy az igénylő megkaphassa a nyugellátását? Egy nyugdíjkorhatárt betöltött magánszemély beadta az igénylését, amellyel egy időben jelezte, hogy a szolgálati ideje kevés, ezért kéri a nyugdíja méltányossági alapon történő megállapítását. A kérésére semmilyen válasz nem érkezett, a nyugdíj-igényét pedig elutasították.
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj az időskori megélhetést biztosítja, pótolja azt a keresetet, amely aktív munkavállalóként a biztosított megélhetését jelentette. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer elsősorban biztosítási elvre épül, amelynek lényege, hogy a nyugdíjjogosultságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Egészségügyi szolgáltatási járulék nyugdíjelőleg folyósítása alatt

Kérdés: Mentesül a magánszemély az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól abban az esetben, ha jelenleg semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik, mert beadta az öregséginyugdíj-igényét, de még csak a nyugdíjelőlegről szóló végzést kapta meg?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése értelmében az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. §-a szerint sem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálata

Kérdés: Mikorra várhatja a felülvizsgálatát az a magánszemély, aki 2011. december 31-ig rokkantsági, 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásban részesül, egy év múlva eléri a nyugdíjkorhatárt, és eddig még nem kapott értesítést a vizsgálatról? Automatikusan jogosult lesz öregségi nyugdíjra az életkor elérésekor, vagy mindenképpen meg kell várni a felülvizsgálatot?
Részlet a válaszából: […] A Magyar Közlöny 102. számában megjelent 2015. évi CXXXIII. tv. 2015. augusztus 1-jei hatálybalépésével megváltoztak a felülvizsgálat szabályai. A változtatás célja az, hogy a komplex minősítések terén felhalmozódott vizsgálati hátralék csökkenjen.Tekintettel arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...bér és a végkielégítés között. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.1./c) pontja szerint adómentes az a juttatás, amelyet a magánszemély kap kártalanításként, kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munka­viszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
Részlet a válaszából: […] ...azon egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) alap 50 százalékát, 2008. január 1-jétől 61 százalékát, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék;– a Szoc-tv. szerinti munkarehabilitációs díjat;– a Tbj-tv. 30/A. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.
1
2
3