493 cikk rendezése:
1. cikk / 493 Nyugdíjas munkavállaló bejelentése magasabb nyugellátás érdekében
Kérdés: Bejelenthető biztosítottként a magasabb nyugellátás érdekében az a munkavállaló, aki korkedvezménnyel vált nyugdíjassá, de nagyon alacsony ellátást kap?
2. cikk / 493 Megbízási díj nyugdíjalapként
Kérdés: Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét annak a munkavállalónak, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll „A” foglalkoztatónál, ezzel párhuzamosan „B” cégnél 2022. január 1-jétől folyamatos megbízási szerződéssel adminisztrációs feladatokat végez havi bruttó 50.000 forint díjazás ellenében, és 2025-ben nyugdíjas lesz? Beleszámít a nyugdíj alapjába a megbízási díj, amelyből levonásra került a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék?
3. cikk / 493 Kisadózó egyéni vállalkozó munkaviszonya
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy egy kft. heti 10 órás munkaviszonyban, havi 100 ezer forint munkabérért foglalkoztasson egy fodrászként működő kisadózó egyéni vállalkozót? Az érintett a munkaviszonyában is fodrászként dolgozna. Amennyiben a jogszabályok nem zárják ki a munkaviszonyban történő foglalkoztatást, akkor a munkaviszony miként kerül figyelembevételre a táppénz, a CSED, illetve a GYED szempontjából, és miként a szolgálati idő tekintetében?
4. cikk / 493 Nyugdíjazás időpontja
Kérdés:
2024-ben vagy 2025-ben célszerű igényelnie az öregségi nyugdíjat annak a személynek, aki 2024. december hónapban tölti be a 65. életévét?
5. cikk / 493 Rokkantsági ellátásban részesülő személy kisadózó egyéni vállalkozása
Kérdés:
Van valamilyen akadálya annak, hogy egy jelenleg 61 éves, rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó 2025. évtől áttérjen a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá? Mennyiben rontja ez a döntés a majdani nyugellátása összegét?
6. cikk / 493 GYES figyelembevétele biztosítási időként
Kérdés: Biztosításban töltött időnek minősül a GYES időszaka? Mi az oka annak, hogy elutasították az édesanya második gyermekére tekintettel beadott CSED-kérelmét, aki első gyermekével egy évig GYES-en volt, majd munkaviszonyt létesített, amely alapján a második gyermeke születéséig 6 hónap biztosítási jogviszonnyal rendelkezett?
7. cikk / 493 Egyéni vállalkozó nyugdíjalapja
Kérdés: Nyugdíjalapnak fog számítani a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme abban az esetben, ha a kiállított számlái éves összege körülbelül a személyijövedelemadó-mentes összegnek felel meg? Amennyiben nem, akkor milyen adózási formát érdemes választania annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalapja, tekintettel arra, hogy a munkaviszonyában csak a garantált bérminimumnak megfelelő összeggel van bejelentve?
8. cikk / 493 Hiányzó szolgálati idő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak szolgálati idő szerzésére annak a személynek, aki 65 éves koráig nem gyűjti össze a 20 év szolgálati időt?
9. cikk / 493 Munkaügyi iratok megőrzése
Kérdés: Szükséges megőrizni a jelenléti íveket és a bérjegyzékeket a Tny-tv. 99/A. §-ban foglalt iratmegőrzési kötelezettség teljesítése érdekében, ha az azok adattartalmával megegyező bérkartonok és távollét-nyilvántartó kartonok megőrzésre kerülnek? Ez utóbbiak lényegesen kevesebb helyet foglalnak, és a biztosítási időre, szolgálati időre, jövedelem-kereset adatokra vonatkozó adatszolgáltatás ezen iratokból maradéktalanul teljesíthető. Van mérlegelési jogosultsága a nyilvántartásra kötelezett foglalkoztatónak arra vonatkozóan, hogy mely munkaügyi iratokat őrzi meg, vagy pedig minden egyes munkaügyi iratot köteles megőrizni (abban az esetben is, ha azok adattartalma más megőrzött iratokban is fellelhető)?
10. cikk / 493 Heti 35 órás munkaviszony
Kérdés: Van-e bármilyen hátránya a nyugellátásra vagy más pénzbeli ellátásokra annak, ha a munkavállaló heti munkaideje csak heti 35 óra?