Résznyugdíjhoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Érdemes megvásárolnia a résznyugdíjhoz szükséges 20 évből hiányzó szolgálati időt annak a személynek, aki 19 év 100 nap szolgálati idővel rendelkezik, jelenleg nem dolgozik, és néhány hónap múlva eléri a nyugdíjkorhatárát? Milyen összegbe kerülne a hiányzó egy év megvásárlása, kifizetődő a magánszemély számára ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 18. §-ának (3) bekezdése értelmében csak résznyugdíjra jogosult az a személy, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és 15 év (de 20 évnél rövidebb) szolgálati idővel rendelkezik.Ezzel párhuzamosan a Tbj-tv. 48. §-a (4) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Önellenőrzés nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás után

Kérdés: Milyen lehetősége van a jogosultsági idő megszerzésére, illetve a nyugdíjalap növelésére annak az 1965-ben született nőnek, aki 2015-től egy kft. ügyvezetői teendőit heti egyórás munkaviszony keretében látja el, emellett mezőgazdasági őstermelőként a minimálbér alapulvételével fizette meg a járulékokat, adategyeztetési eljárása során azonban kiderült, hogy a munkaviszonyában fennálló biztosítására tekintettel az őstermelőként szerzett szolgálati ideje törlésre kerül, a járulékot pedig öt évre visszamenőleg visszaigényelheti? Az érintett a közeljövőben igénybe szerette volna venni a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel járó kedvezményes nyugdíjat. A munkaviszonyban a munkabér 2020. július 1. előtt a minimálbér munkaidőnek megfelelő arányos összegében, ettől az időponttól pedig a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben került meghatározásra. Önellenőrizhetőek ebben az esetben a kft. ’08-as bevallásai a Tbj-tv. 78. §-ában foglaltak szerint az elévülési határidők figyelmen kívül hagyásával?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak szerint egyidejűleg többes jogviszonyban álló – részmunkaidős munkaviszonyban álló dolgozóról és mellette mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató – személyről van szó.Csakhogy mind a régi, mind pedig a 2020-tól hatályos Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Nyugdíjas munkavállaló bejelentése magasabb nyugellátás érdekében

Kérdés: Bejelenthető biztosítottként a magasabb nyugellátás érdekében az a munkavállaló, aki korkedvezménnyel vált nyugdíjassá, de nagyon alacsony ellátást kap?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a kérdésben említett személy milyen ellátásban részesül. Amennyiben öregségi nyugdíjas (mert pl. a nők 40 év jogosultsági idő után járó kedvezményes nyugdíjában részesül), akkor bármilyen munkavégzésre irányuló jogiszonyt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Megbízási díj nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét annak a munkavállalónak, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll „A” foglalkoztatónál, ezzel párhuzamosan „B” cégnél 2022. január 1-jétől folyamatos megbízási szerződéssel adminisztrációs feladatokat végez havi bruttó 50.000 forint díjazás ellenében, és 2025-ben nyugdíjas lesz? Beleszámít a nyugdíj alapjába a megbízási díj, amelyből levonásra került a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék?
Részlet a válaszából: […] Általánosságban rögzíthetjük, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál valamennyi 1997. január 1-jét követően szerzett, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó, járulék-alapot képező jövedelem figyelembevételre kerül, feltéve,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Kisadózó egyéni vállalkozó munkaviszonya

Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy egy kft. heti 10 órás munkaviszonyban, havi 100 ezer forint munkabérért foglalkoztasson egy fodrászként működő kisadózó egyéni vállalkozót? Az érintett a munkaviszonyában is fodrászként dolgozna. Amennyiben a jogszabályok nem zárják ki a munkaviszonyban történő foglalkoztatást, akkor a munkaviszony miként kerül figyelembevételre a táppénz, a CSED, illetve a GYED szempontjából, és miként a szolgálati idő tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Nincs olyan előírás, amely kizárná, hogy kisadózó egyéni vállalkozó a tevékenységi körének megfelelő tevékenységet munkavállalóként munkaviszony keretében is folytassa.Így tehát, ha a kérdésben említett kisadózó munkaviszonyt létesít ugyanezen munkakörre, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Nyugdíjazás időpontja

Kérdés:

2024-ben vagy 2025-ben célszerű igényelnie az öregségi nyugdíjat annak a személynek, aki 2024. december hónapban tölti be a 65. életévét?

Részlet a válaszából: […] A nyugdíjazás kérdése komoly kérdés. Eldöntését befolyásolhatja a munkahely elvesztése, a családi viszonyok vagy egyéb gazdasági folyamatok. A döntés meghozatala során – sok más mellett – azokat a tényezőket is sorra kell venni, amelyek a várható nyugellátás összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy kisadózó egyéni vállalkozása

Kérdés:

Van valamilyen akadálya annak, hogy egy jelenleg 61 éves, rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó 2025. évtől áttérjen a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá? Mennyiben rontja ez a döntés a majdani nyugellátása összegét?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett ellátás folyósításának szempontjából nincs akadálya a vállalkozói tevékenység egyetlen formájának sem, hiszen a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy korlátlanul folytathat keresőtevékenységet.A kisadózás „oldaláról”...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

GYES figyelembevétele biztosítási időként

Kérdés: Biztosításban töltött időnek minősül a GYES időszaka? Mi az oka annak, hogy elutasították az édesanya második gyermekére tekintettel beadott CSED-kérelmét, aki első gyermekével egy évig GYES-en volt, majd munkaviszonyt létesített, amely alapján a második gyermeke születéséig 6 hónap biztosítási jogviszonnyal rendelkezett?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv 40. §-ának (1) bekezdése értelmében CSED-re az az édesanya jogosult, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 22.

Egyéni vállalkozó nyugdíjalapja

Kérdés: Nyugdíjalapnak fog számítani a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme abban az esetben, ha a kiállított számlái éves összege körülbelül a személyijövedelemadó-mentes összegnek felel meg? Amennyiben nem, akkor milyen adózási formát érdemes választania annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalapja, tekintettel arra, hogy a munkaviszonyában csak a garantált bérminimumnak megfelelő összeggel van bejelentve?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján az érintett személynek az egyéni vállalkozásában nagy valószínűséggel nem keletkezik járulékalapot képező jövedelme, így e jogviszonya nem növeli a majdani nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetét.Heti 36 órás foglalkoztatással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Hiányzó szolgálati idő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak szolgálati idő szerzésére annak a személynek, aki 65 éves koráig nem gyűjti össze a 20 év szolgálati időt?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjba vonulásig szolgálati idő szerezhető biztosítási jogviszony létesítésével, vagy szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodással.Biztosítási jogviszony jön létre munkaviszony, egyéni vállalkozói, társas vállalkozói, állami projektértékelői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.
1
2
3
50