Keresőképtelenséggel nem igazolt úti baleset

Kérdés: A munkavállaló reggel munkahelyére menet megcsúszott, elesett, balesetet szenvedett. Sérülése azonban olyan csekély mértékű, hogy azzal nem fordult orvoshoz, a baleset napján és azóta is munkát végez. Elismerhető a baleset üzemi jellege, vagy el kell utasítani, mert a munkavállaló nem lett keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] A baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Kérdésként vetődik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

A GYES utáni visszatérés szabályai

Kérdés: Milyen kötelességei és jogai vannak a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a GYED-, illetve GYES-ellátásról történő visszatérés esetén?
Részlet a válaszából: […] A GYES/GYED lejártával sok szülő számára kihívást jelenthet a munka világába való visszatérés, és bizonytalanságot okozhat a munkáltatónak is.A visszatérés bejelentése az első kérdéskör, ami vizsgálandó: az Mt. 133. §-ának (2) bekezdése alapján a fizetés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 28.

Platformalapú munkavégzés és az azzal összefüggő munkajogi kérdések

Kérdés: Milyen jogszabályokat kell alkalmazni a platformalapú munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] Szükséges definiálni, hogy mit is jelent a platformalapú munkavégzés. Platformalapú munkavégezés alatt azt a foglalkoztatási formát értjük, amikor a munkát végző, szolgáltatást nyújtó személyeket, azaz a munkaerőt és a keresletet, azaz a szolgáltatást igénybe vevőket egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 28.

Ausztriában biztosított munkavállaló magyarországi távmunkavégzése

Kérdés: Mire kell figyelnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak a személyi jövedelemadó megállapítása során annak a munkavállalónak az esetében, aki Ausztriában állandó lakhellyel rendelkezik, és ott áll főfoglalkozású munkaviszonyban, a magyarországi foglalkoztatónál pedig távmunkát végez? A munkavállalónak nem kell Magyarországra jönnie a munkavégzés érdekében, egész évben külföldről történik a munkavégzés. Ez alapján a 184. naptól már nem kell vonni Magyarországon a személyi jövedelemadót? A munkavállaló által leadott A1-es igazolás alapján társadalombiztosítási járulékot nem von a magyar munkáltató. Keletkezik valamilyen bejelentési vagy regisztrációs kötelezettség az osztrák, illetve a magyar társadalombiztosítási hatóság felé?
Részlet a válaszából: […] Külföldről történő munkavégzés esetén a munkáltatónak többek között azt kell vizsgálnia, hogy az adott esetben melyik államnak van adóztatási joga, a munkavállaló illetősége megváltozik-e, a munkáltatónak a munkavégzés helye szerinti országban keletkezik-e telephelye....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Végrehajtó jogai

Kérdés: Meg kell küldeni az adós bérjegyzékét 6 hónapra visszamenőleg havi lebontásban, valamint a munkaszerződés elektronikus másolati példányát az önálló bírósági végrehajtó részére annak igazolására, hogy az adós jövedelme nem éri el a jogszabályban foglalt minimumösszeget? Jogosult a végrehajtó bekérni a munkaügyi iratokat, vagy el kell fogadnia a munkáltató nyilatkozatát?
Részlet a válaszából: […] Igen, a letiltás alapját képező munkabér és az abból levonható munkabérrész meghatározása a letiltást érvényesítő munkáltató feladata. A levonás jogszerűségét az ügygazda végrehajtó a munkabérletiltásra vonatkozó rendelkezések megtartása és a végrehajtást kérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Jelenléti ív vezetése

Kérdés: Szükséges a dolgozónak mindennap aláírnia a munkaügyi nyilvántartás adatait is tartalmazó jelenléti ívet, vagy elegendő hó végén az egyszeri aláírás? A munkáltató részéről is szükséges az aláírás? Az aláírás történhet digitális formában (ún. elektronikus aláírással) is?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 134. §-a alapján a munka- és pihenőidő nyilvántartása a munkáltató feladata. A törvény előírása szerint a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Román-kanadai állampolgár távmunkavégzése

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a továbbiakban az a román-kanadai állampolgár, aki 2024. szeptember 2-től áll teljes munkaidős munkaviszonyban a jelenlegi munkáltatójánál, de a családi élethelyzete úgy alakult, hogy vissza kell költöznie Romániába, és onnan tudja folytatni a munkáját? A munkavállaló a jelenlegi munkaviszonya megkezdése előtt 2024. augusztus 31-éig Kanadában dolgozott és élt. Az érintett dolgozó rendelkezik bejelentett lakcímmel, tajszámmal, adóazonosítóval, és a magyar munkaviszonya kezdetétől életvitelszerűen élt Magyarországon, ahová a problémái megoldása után vissza szeretne költözni. Milyen adó- és járulékkötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak a romániai munkavégzéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, az érintett személy Romániába költözik, és onnan – távmunka révén – folytatja a tevékenységét.A 883/2004/EK uniós koordinációs rendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében – főszabályként – a munkavállalóra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Munkába járást szolgáló bérlet keresőképtelenség esetén

Kérdés: Köteles megtéríteni a bérlet 86 százalékát a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló szeptember 16-tól folyamatosan keresőképtelen, munkát nem végez, táppénzben részesül, és a munkába járáshoz szükséges országbérletet szeptember 22-én vette meg?
Részlet a válaszából: […] A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésekről a 39/2010. Korm. rendelet rendelkezik. A rendelet 3. §-a értelmében a munkáltatónak a munkavállaló munkába járását szolgáló menetjegyeket, bérleteket kell megtérítenie.A 39/2010. Korm. rendelet 2. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Külföldi vállalkozó járulékai

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egyéni vállalkozóként, illetve társas vállalkozóként egy Franciaországban élő portugál állampolgárnak abban az esetben, ha Magyarországon vállalkozást kíván indítani oly módon, hogy a tevékenységet Franciaországban végezné magyar és külföldi megrendelők részére? Az érintettnek jelenleg nincs biztosítása semelyik országban.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben Franciaországban élő uniós polgárról van szó, akinek a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét a 883/2004/EK rendelet előírásai figyelembevételével kell meghatározni.A rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében a rendelet hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.

Szabadság megszakítása, elhalasztása

Kérdés: Milyen esetben lehet a már kiadott szabadságot megszakítani, illetve a szabadság időpontját elhalasztani?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 122. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szabadságot a munkáltató adja ki azt követően, hogy a munkavállalót előzetesen meghallgatta. Továbbá az Mt. 122. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.
1
2
3
21