17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Munkába járás
Kérdés: Fizetni kell mindkét munkavállaló részére saját gépjárművel történő munkába járás címén költségtérítést abban az esetben, ha munkavállalók (férj és feleség) ugyanannál a munkáltatónál dolgoznak, óvodás gyermeket nevelnek közös háztartásban, és egy gépjárművel járnak munkába? A munkáltató biztosít ingyenes buszjáratot a munkaidő kezdetére és végére a lakóhely és a munkavégzés helye között. Hivatkozhat arra, hogy emiatt csak az egyik munkavállaló részére fizet, vagy mindkét munkavállaló jogosult a költségtérítésre?
2. cikk / 17 Hazautazás költségei
Kérdés:
Milyen adóvonzata van, ha a munkáltató megtéríti a hazautazást, illetve hányszor köteles ezt megtenni az alábbi esetben? A dolgozó ideiglenes lakcíme Budaörs, életvitelszerűen ott él, a napi munkába járás onnan történik. Állandó lakcíme Kecskemét. A munkahelye Biatorbágyon van, a cég biatorbágyi székelyére történő utazáshoz tömegközlekedést nem lehet igénybe venni. Köteles a munkáltató megtéríteni a munkavállaló számára a Kecskemétre történő hazautazást?
3. cikk / 17 Munkába járás költsége
Kérdés: Helyesen jár el az a budapesti székhelyű munkáltató, aki csak a Volánbusz-bérlet 86 százalékát téríti meg annak a munkavállalónak, akinek a lakcíme Budapesten kívül van, így BKK-bérletet is vennie kell?
4. cikk / 17 Távmunkavégzés költségtérítése
Kérdés: Mennyiben szolgálhatja a munkáltató és a munkavállaló közös gazdasági érdekeit az otthoni munkavégzés az új jogszabályi környezet figyelembevételével?
5. cikk / 17 Munkába járás
Kérdés: Adható a közigazgatási határon kívülről napi rendszerességgel bejáró munkavállaló részére ugyanarra a napra gépkocsi-költségtérítés, illetve vasúti menetjegy árához hozzájárulás abban az esetben, ha a dolgozó egy munkanapon reggel a saját gépkocsijával érkezett a munkahelyére, de a haza már vonattal utazott? Helyesen jár el a munkáltató, ha ebben az esetben a reggeli beutazásra a 9 Ft/km költségtérítést adja, a hazautazásra pedig a menetjegy 86 százalékát téríti meg?
6. cikk / 17 Lakhatási támogatás I.
Kérdés: Valóban adhat egy budapesti székhelyű munkáltató adómentesen albérleti hozzájárulást annak a munkavállalójának, akinek az állandó lakhelye Szegeden van, de hétfőtől péntekig a fővárosban tartózkodik munkavégzés céljából? Melyik jogszabályban található meg ez a rendelkezés?
7. cikk / 17 Lakhatási támogatás II.
Kérdés: Adható adómentesen az albérleti hozzájárulás annak a dolgozónak, akinek van egy 25 százalékos tulajdonrésze egy lakásban, abban a városban, ahol a munkáltató székhelye is található, de nem tud benne lakni, mert a lakás haszon-élvezettel terhelt, és a haszonélvező ott is lakik?
8. cikk / 17 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
9. cikk / 17 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Van választási lehetősége a munkáltatónak, hogy a közalkalmazott részére a munkába járással összefüggésben a helyközi távolsági autóbuszbérlet árának 86 százalékát, vagy a 9 forint/km utazási költségtérítést fizesse meg abban az esetben, ha a 9 forintos költségtérítéssel havi 29 700 forint, a bérlet árának 86 százalékával 55 298 forint járna a dolgozónak, aki mindennap a közigazgatási határon kívülről jár munkavégzés céljából Budapestre a munkavégzési helyére? Van felső határa a helyközi autóbuszjárat havibérlet árának 86 százalékos megtérítésének?
10. cikk / 17 Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók
Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
