21. cikk / 292 Szabadság egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Szabadságnak minősül a szombati és a vasárnapi nap abban az esetben, ha egy megszakítás nélküli tevékenységet folytató munkáltatónál dolgozó munkavállaló 10 napos szabadságot igényel olyan időszakra, amely alatt a beosztása szerint szombaton és vasárnap is dolgozott volna?
22. cikk / 292 Szülési szabadságról visszatérő munkavállaló
Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha a szülési szabadságról visszatérő munkavállaló bejelenti, hogy a korábbi feltételekkel már nem tudja vállalni a munkát, a gyermekére tekintettel könnyített feltételeket szeretne? Köteles a munkavállaló megváltoztatni a munkafeltételeket ebben az esetben?
23. cikk / 292 Munkaidő beosztása
24. cikk / 292 Vezető állású munkavállaló
Milyen sajátosságai vannak a vezető állású munkavállaló szerződésének?
25. cikk / 292 Gyermeknevelési támogatás
Járhat óvodába a legkisebb, 3. életévét betöltött gyermek abban az esetben, ha az anya három gyermekére tekintettel gyermeknevelési támogatásban részesül? A másik két gyermek 5, illetve 15 éves.
26. cikk / 292 Özvegyi nyugdíj és árvaellátás
Jogosult lesz árvaellátásra a mostohagyermek abban az esetben, ha a mostohaapja két héttel azután halt meg, hogy összeházasodott a gyermek édesanyjával, és egy háztartásba költöztek? A házasságkötés előtt a 12 éves mostohagyermek az édesapjával lakott. Jogosult lesz állandó özvegyi nyugdíjra az anya, ha van egy elhunyttal közös gyermeke is, aki jelenleg 3 éves?
27. cikk / 292 Baleseti táppénz első napja
Melyik naptól lesz jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, akinek az orvos által kiállított igazolásán a keresőképtelenség első napjaként a szombati nap szerepel? A dolgozó általános munkarendben dolgozik, így szombaton és vasárnap nem végez munkát.
28. cikk / 292 Közterhek szülői szabadság tartama alatt
Kell minimális járulékfizetési kötelezettséget teljesítenie a munkaadónak a szülői szabadság tartamára?
29. cikk / 292 Hazautazás költségei
Milyen adóvonzata van, ha a munkáltató megtéríti a hazautazást, illetve hányszor köteles ezt megtenni az alábbi esetben? A dolgozó ideiglenes lakcíme Budaörs, életvitelszerűen ott él, a napi munkába járás onnan történik. Állandó lakcíme Kecskemét. A munkahelye Biatorbágyon van, a cég biatorbágyi székelyére történő utazáshoz tömegközlekedést nem lehet igénybe venni. Köteles a munkáltató megtéríteni a munkavállaló számára a Kecskemétre történő hazautazást?