286 cikk rendezése:
271. cikk / 286 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Jogosult-e a 78/1993. Korm. rendelet 3. § (2) bek. b) és c) pontja alapján a munkavállaló igényelni a munkába járás költségeinek megtérítését, ha egészségügyi problémái miatt a távolsági busz helyett gépkocsiját kénytelen használni erre a célra? Megkaphatja-e a költségtérítést 2003. január 1-jéig visszamenőleg?
272. cikk / 286 Megszakítás nélküli munkarend
Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben alkalmazunk idénymunkát végző dolgozókat. A műszakbeosztás alapján vasárnapi munkavégzés történik. Milyen pótlékok illetik meg a fent említett munkavállalókat, ha a vasárnap ledolgozott 8 órán felül túlmunkavégzésre van szükség?
273. cikk / 286 Távolléti díj
Kérdés: Az Mt. 137. § (1), (3) bekezdése alapján a 15 munkanap betegszabadság idejére a távolléti díj 80 százaléka jár. Beletartozik-e a távolléti díjba az alapbéren kívül az évek óta rendszeresen kapott mozgó bér, délutános műszakpótlék, túlmunkadíj? Ha igen, számfejtheti-e egy munkáltató csak az alapbér alapján a betegszabadságra járó keresetet azzal az indoklással, hogy a különféle rendszeres pótlékokkal azért nem számol, mert azok a munkaszerződésben nincsenek rögzítve?
274. cikk / 286 Igazolt és igazolatlan távollét
Kérdés: A munkavállaló 5/2 munkarendben dolgozik. Igazolt vagy igazolatlan távollét-e a szombat- vasárnap, ha a dolgozó csütörtöktől a következő hét hétfőjéig nem dolgozik?
275. cikk / 286 Keresőképtelenség igazolása
Kérdés: Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelen beteg. Az első 15 munkanapra betegszabadság címén távolléti díjban részesült. A betegszabadság lejártát követően is keresőképtelen, de táppénzre nem jogosult. Milyen igazolással igazolhatja a keresőképtelenségét?
276. cikk / 286 Baleseti táppénz alapja
Kérdés: A munkavállaló a balesetet megelőző hónapban műszakpótlékban részesült. Fizetett szabadságon is volt, mely időtartamra távolléti díjban részesült. Mi számít rendszeres és nem rendszeres jövedelemnek? Hogyan történik a baleseti táppénz összegének megállapítása?
277. cikk / 286 Foglalkoztatói teendők szülés esetén
Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
278. cikk / 286 Munkanapok számítása
Kérdés: Az egy napra jutó távolléti díj számításánál a tárgyhó munkanapjainak számát kell figyelembe venni [Mt. 151/A § (5) bekezdés a) pont]. A munkanapok számának megállapításánál a tárgyhóban lévő munkaszüneti napot is be kell-e számítani?
279. cikk / 286 Több műszakos munkarend
Kérdés: Egy 9.00-19.00 óra között nyitva tartó üzletben a munkavállalók egy részének napi munkaideje 7.00-15.00 óráig, más részének 11.00-19.00 óráig tart, hetenkénti váltással. A napi munkaidőben tehát van négy óra, amikor valamennyi munkavállaló munkát végez a munkaideje szerint. Több műszakos munkarendnek minősül-e, ha a munkavállalók csak részben váltják egymást, és van a munkaidőnek olyan része, amely alatt valamennyi munkavállaló együtt dolgozik?
280. cikk / 286 Éjszakai pótlék
Kérdés: Egy fuvarozócég gépkocsivezetőinek a munkaideje a fuvaroktól függően alakul. Általában éjszaka 2, illetve 4 órakor kezdik el az autó áruval való megpakolását, és ezután indulnak útnak a szállítmánnyal. A műszakot az út hosszától függően napközben fejezik be. Megilleti-e a dolgozókat a 15 százalékos éjszakai pótlék, illetve a 30 százalékos műszakpótlék, s ha igen, milyen mértékben?
