102 cikk rendezése:
1. cikk / 102 Nappali tagozatos egyetemi hallgató ügyvezetői jogviszonya és őstermelői tevékenysége
Kérdés: Melyik jogviszonyában köteles járulékot fizetni az iskolai tanulmányok szünetelése alatt az a személy, aki egy kft. ügyvezetője megbízási jogviszonyban „0” forint megbízási díjért, illetve 2024. július 1-jétől mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, tanulói jogviszonya 2024. június 14-én megszűnt, és 2024. szeptember 2-től létesített egyetemi hallgatói jogviszonyt? Mi lesz a közteher alapja?
2. cikk / 102 Egyéni vállalkozó heti 36 órás munkaviszonya Magyarországon és külföldön
Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól az az átalányadózó egyéni vállalkozó, aki jelenleg rendelkezik egy heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, amelyben a munkaideje 2024. október 1-től heti 20 órára csökken, ezzel egy időben azonban Ausztriában is munkaviszonyt fog létesíteni, ahol heti 2 napot, azaz 16 órát dolgozik majd? Összevonható a magyarországi és az ausztriai munkaviszony ebben az esetben?
3. cikk / 102 Járulékfizetés egyéni vállalkozás szüneteltetése alatt
Kérdés:
Van bármilyen járulékfizetési kötelezettsége április hónapra annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 40 órás munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, amit április 10-től szüneteltet, de időközben április 20-án a munkaviszonya is megszűnt? A vállalkozó kivétet nem számolt el.
4. cikk / 102 Felsőfokú szakképzésben részt vevő társas vállalkozó
Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetés alól egy társas vállalkozó, aki egy egyetemen felsőfokú szakképzésben vesz részt nappali rendszerben?
5. cikk / 102 Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya
Kérdés: Helyesen jár el a közteherfizetési kötelezettség megállapítása során egy egyszemélyes kft., amelynek tagja az ügyvezetői tevékenység ellátása mellett tagként személyesen közreműködik a társaság tevékenységében is, de jövedelmet nem vesz fel, és mivel jelenleg rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, a '08-as bevallásban nem szerepeltet semmilyen közterhet? Hogyan változik a járulékfizetési kötelezettség, ha a tagnak lecsökken a munkaideje heti 20 órára, és a saját cégében is munkaviszonyt létesít? Csak a 20 órára járó munkabér után kellene ebben az esetben megfizetni a járulékot, a szociális hozzájárulási adót és a személyi jövedelemadót, vagy a garantált bérminimum lesz a közterhek alapja? Megoldható, hogy a kft.-ben továbbra sem vesz fel jövedelmet, és csak a bérminimum fele után fizeti meg a járulékot, és mivel nincs munkabére, nem fizet szja-t és szochót?
6. cikk / 102 Egyéni vállalkozó minimumjáruléka
Kérdés:
Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól az egyéni vállalkozó abban az esetben, amennyiben részmunkaidős – heti 20 órás – munkaviszonyban áll, de egyébként a keresete meghaladja a garantált bérminimumot, tehát teljes szolgálati időt szerez?
7. cikk / 102 Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja
Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
8. cikk / 102 Nyugdíjas munkavállaló munkabére
Kérdés: Elegendő, ha szakképzettséget igénylő munkakörben a minimálbérnek megfelelő összegű munkabérrel kerül alkalmazásra egy nyugdíjas személy, tekintettel arra is, hogy esetében nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettség?
9. cikk / 102 Bevallás egyéni vállalkozó státuszának változása esetén
Kérdés: Hogyan kell kitölteni a 2358-as bevallást az alábbi esetben? Egy átalányadózó egyéni vállalkozó az időszak során státuszában bekövetkezett változás miatt egyszerűsített bevallás benyújtására nem jogosult. A vállalkozó 2023 januárjában főállású, 2023. február 1. és 2023. május 31. között heti 36 órát elérő foglalkoztatás mellett folytatta a tevékenységét, majd 2023. június 1-jétől kezdődően ismét főállású. 2023. első negyedévében átalányadós bevétele nem volt, így január hónapra (főállású státuszára tekintettel) minimumjárulék-fizetési kötelezettsége keletkezett, február és március hónapokra nem volt járulékfizetési kötelezettsége. 2023. második negyedévében, áprilisban nem volt bevétele, így erre a hónapra vonatkozóan járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. Májusban realizált először bevételt, az ebből származó jövedelme meghaladta az adómentes értékhatárt. Bevallásában május hónapra vonatkozóan a jövedelmének adómentes értékhatárt meghaladó része kerül beállításra járulékalapként. Júniusban – már ismét főállásúként – további nagy összegű bevételt realizált, jövedelme a minimumjárulék-alapot jelentősen meghaladja. Hogyan kell megállapítani a június havi járulékalapot, illetve helyesen történt a korábbi időszak járulékalapjainak megállapítása?
10. cikk / 102 Felsőfokú tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó
Kérdés:
Terheli minimumjárulék-fizetési kötelezettség az egyéni vállalkozót abban az esetben, ha esti tagozaton folytat tanulmányokat? Júniustól vagy szeptembertől kell megfizetni a minimumközterheket abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó nappali tagozatos hallgató, de szeptembertől nem kívánja folytatni a tanulmányait?
