Találati lista:
1 Behívásos foglalkoztatás és tartós megbízás kivás társaságnál
Kérdés: Egy kiva hatálya alá tartozó kft. behívás alapján foglalkoztatna munkavállalókat. Előfordulhat, hogy valaki az egész hónapban dolgozik, máskor viszont csak egy-két napon. Mikor keletkezik járulékfizetési kötelezettség a minimum-alap után, és ez hogyan érinti a kiva alapját? Kedvezőbb megoldás lehet ebben az esetben a tartós megbízás? A foglalkoztatottak között diák, GYES-ben vagy ápolási díjban részesülő, valamint megváltozott munkaképességű személy is lenne.
2 Kisadózó egyéni vállalkozó ügyvezetése saját kft.-ben
Kérdés: Egy kisadózó egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-t alapít. A társaság tevékenységében személyesen nem működne közre, az ügyvezetést azonban ingyenes megbízási jogviszonyban maga látná el. Megtarthatja-e így a kataalanyiságát?
3 Részmunkaidős tag ügyvezető járulékfizetése
Kérdés: Egy magyarországi társaság tulajdonosa az ügyvezetést napi kétórás munkaviszonyban, havi bruttó 100 000 forintos munkabérért látja el, FEOR 1329 besorolású munkakörben. Emellett személyesen teljesíti a társaság által vállalt szolgáltatásokat is. Más biztosítási jogviszonya nincs. Megfelelő-e ez a részmunkaidős foglalkoztatás, és elegendő-e a közterheket a 100 000 forintos munkabér után megfizetni, vagy társas vállalkozóként is fennáll minimumjárulék-fizetési kötelezettség?
4 Ügyvezetés a CSED folyósítása alatt
Kérdés: Akadályozza a CSED folyósítását, ha a novemberben szülő munkavállaló ingyenes megbízási jogviszonyban egy családi kft. ügyvezetői feladatait is ellátja? A társaságban a férj és a feleség egyaránt 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. A feleség főállású munkaviszonyban is áll, a kft. tényleges tevékenységét alkalmazottak végzik. A férj jelenleg nem vesz részt a kft. munkájában, más cégeknél megbízási jogviszonyban dolgozik, több projektben közreműködik. Megoldást jelentene, ha a férj is ügyvezető lenne, és ezt a feladatot ingyenes megbízási jogviszonyban látná el?
5 Egyéni vállalkozó minimumkötelezettsége más jogviszonyból kapott táppénz alatt
Kérdés: Terheli minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség az egyéni vállalkozót, ha társas vállalkozói jogviszonyában keresőképtelen, és ebből a jogviszonyból táppénzt kap, egyéni vállalkozóként azonban továbbra is keresőképes, és folytatja a tevékenységét? Az érintett egyidejűleg egyéni és társas vállalkozó, minimumkötelezettségét egyéni vállalkozóként teljesíti.
6 Egyszemélyes kft. ügyvezetője
Kérdés: Egy egyszemélyes kft. tagja jelenleg ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. A társaság a következő hónapban nyitja meg az üzletét, ahol az ügyvezető tulajdonos egyelőre egyedül fog dolgozni, jelenlegi főállású munkaviszonyát pedig megszünteti. Milyen jogviszonyban láthatja el ezt követően az ügyvezetést és az üzletben végzett személyes munkát, és az egyes megoldások milyen járulékfizetési kötelezettséggel járnak?
7 Nappali tagozatos társas vállalkozó
Kérdés: Egy 28 éves társas vállalkozó ismét nappali tagozatos hallgatói jogviszonyt létesített. Mentesül ebben az esetben a havi minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól annak ellenére, hogy már betöltötte a 25. életévét, és korábban diplomát szerzett?
8 Minimumjárulék-alap a pénzbeli ellátások számításánál
Kérdés: Beleszámít a ténylegesen meg nem szerzett járulékalaprész a táppénz, a CSED és a GYED alapjába, ha a biztosított járulékalapját a minimumjárulék-alapra vonatkozó szabályok alapján ki kell egészíteni, vagy csak a ténylegesen megszerzett, járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe? A szakmai értelmezés szerint a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességet nem önmagában a keresőképtelenség, hanem a táppénz folyósítása alapozza meg. Figyelembe vehető ezért az ellátás alapjának megállapításakor a táppénzfolyósítással érintett időszakra elszámolt járulékalap-kiegészítés?
9 Többes jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó státuszának változása
Kérdés:
Egy társas vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, amelyben 2025-ben fizetés nélküli szabadságon volt. Január 31-éig GYED-ben részesült, ezt követően pedig GYES-t kapott. A közelmúltban megállapították, hogy a munkáltató a GYED-et jogalap nélkül állapította meg, mert a munkavállaló csak GYES-re lett volna jogosult. A magánszemély tájékoztatása szerint a felvett GYED-et nem kell visszafizetnie. Befolyásolja a társas vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét a GYED-re való jogosultság utólagos megszűnése? Szükséges-e emiatt önellenőrzéssel módosítani a társas vállalkozás 2025. évi járulékbevallásait?
10 Egyetemi hallgató munkavégzése passzív félév alatt
Kérdés: Egy 25 év alatti egyetemi hallgató iskolaszövetkezet tagjaként dolgozik, emellett mezőgazdasági őstermelő, valamint egy bt. személyesen közre nem működő beltagja. Szeptembertől szünetelteti a hallgatói jogviszonyát, de az iskolaszövetkezeten keresztül tovább dolgozik. Hogyan érinti a passzív félév az iskolaszövetkezettől kapott nettó jövedelmét és az őstermelői járulékfizetését? Figyelembe vehető az iskolaszövetkezeti munkavégzésből származó jövedelme a bt.-től kapott osztalék utáni szocho felső határának meghatározásakor?
