Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Van szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége az alkalmazottja után – az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan – egy mezőgazdasági őstermelőnek?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulás alanyait a Szakhoz-tv. 2. §-ának (1) bekezdése sorolja fel. E szerint szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett– a gazdasági társaság, kivéve a Szak-tv. szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Özvegyi nyugdíjban részesülő személy járulékfizetése

Kérdés: Van valamilyen jelentősége a járulékfizetés szempontjából annak, ha valaki házastársa halála miatt özvegyi nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] Kizárólag abban az esetben, ha az özvegyi nyugdíjas a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte.Ekkor az özvegyi nyugdíjban részesülő– egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,– mezőgazdasági őstermelőként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Nappali tagozatos főiskolai hallgató őstermelői tevékenysége

Kérdés: Hogyan alakul annak az őstermelőnek a járulékfizetési kötelezettsége, aki nappali tagozatos főiskolai hallgató, és iskolaszövetkezeti tagként munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelőre a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében kiterjed a biztosítás, kivéve ha– a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen kisebb, mint 20 év,– kiskorú személyt és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Családi gazdaság vezetőjének CSED-re való jogosultsága

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re az a kismama, aki egy családi gazdaság vezetője, őstermelőként biztosított, és a járulékokat az előző évi bevétele 20 százaléka után fizeti meg? A kismama a gazdálkodás mellett megbízási jogviszonyban is végez munkát egy cégben. Jogosult lesz ez alapján CSED-re, illetve GYED-re? Hogyan válik valaki biztosítottá a megbízási jogviszonyában?
Részlet a válaszából: […] Megállapítható, hogy a kismamának egyidejűleg fennálló két jogviszonya van. Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a biztosítási kötelezettséget, az ellátásokra való jogosultságokat jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni.Első lépésben nézzük meg, a kismama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Mezőgazdasági őstermelő társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Hogyan alakul a társadalombiztosítási jogállása annak az őstermelőnek, aki 2014-ben 5 millió forintos bevételt realizált, és a NAV nem fogadta el a 2015. I. negyedévre beadott 1558-as számú bevallását, mert erre az időszakra nem volt érvényes értékesítési betétlapja, mivel csak április 20-án érvényesíttette azt? Értékesítésre utoljára 2014. IV. negyedévében került sor.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának w) pontja érelmében a jogszabály alkalmazásában mezőgazdasági őstermelőnek minősülő személy fogalmát az Szja-tv. 18. §-a határozza meg. E jogszabályi hely szerint az őstermelői státusz alapfeltétele a hiteles és érvényes őstermelői igazolvány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 23.

Mezőgazdasági őstermelő közterhei

Kérdés: Helyes, ha csak a havi 6930 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeti meg az a 42 éves családi gazdálkodó, aki megszüntette a munkahelyét, és főfoglalkozásúként végzi a gazdálkodási tevékenységet, vagy be kell jelentkeznie, mint főfoglalkozású őstermelő, esetleg a múlt évi bevétel 20 százaléka után kell megfizetnie az egészségbiztosítási, valamint a nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett mezőgazdasági őstermelő a munkaviszonya megszűnésének időpontjában a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében mezőgazdasági őstermelőként biztosítottá vált. Az említett jogszabályi hely alapján ugyanis a mezőgazdasági őstermelőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Fizethet a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegénél magasabb alap után járulékokat az egyéni és a társas vállalkozó abban az esetben, ha nem számol el kivétet?
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem. Magasabb összegű járulékalap vállalására – tényleges jövedelem híján – a jogszabály mindössze három személyi körnek biztosít lehetőséget.A Tbj-tv. 29/A. §-ának (3) bekezdése a többes jogviszonyban nem álló biztosított evás egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

1959-ben született nő hiányzó jogosultsági ideje

Kérdés: Megszerezhető a hiányzó jogosultsági idő a 34 százalékos nyugdíjjárulék fizetésével járó megállapodás megkötésével annak az 1959-ben született nőnek az esetében, aki jelenleg 31 év munkaviszonnyal rendelkezik és két gyermekével gyermekenként 3 év GYED-et és GYES-t vett igénybe? Amennyiben ez nem járható út, és biztosítási kötelezettséggel járó, jogosultsági időnek minősülő jogviszonyt sem tud létesíteni a hiányzó három évre, akkor megoldást jelenthet, ha mezőgazdasági őstermelőként fizet – esetleg a kötelezőnél magasabb összegű – járulékot?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben egy nő rendelkezik negyven év jogosultsági idővel, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjba vonulhat. Az öregségi nyugdíj igénybevételének további feltétele, hogy a kérelmezőnek azon a napon, melytől kezdődően a nyugdíj megállapítását kéri, nem szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen formában terjed ki a társadalombiztosítás arra a mezőgazdasági őstermelőre, aki egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik, és nem minden hónapban keletkezik jövedelme?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelőt mint önálló biztosítotti kategóriát 2008. január 1-jétől ismeri a társadalombiztosítás. Ettől az időponttól a mezőgazdasági őstermelő abban az esetben biztosított, ha a reá irány­adó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan határozza meg a rá vonatkozó kereseti korlátot egy rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a rokkantsági ellátást keresőtevékenység esetén akkor kell szüneteltetni, ha az érintett nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.
1
…
14
15
16
…
25