18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
2. cikk / 18 Román nyugdíjban részesülő munkavállaló
Kérdés: Mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy román-magyar állampolgárságú, Romániából részlegesen előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő (P10 nyugdíjkód) dolgozó, akinek egy általános iskolában történő alkalmazása óta vonják az illetményéből a társadalombiztosítási járulékot? Figyelembe vehető a jogviszony megállapítása során a román nyugdíj?
3. cikk / 18 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
4. cikk / 18 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül az a munkavállaló, aki betöltötte a 65. életévét, de nem vette még igénybe az öregségi nyugellátást, ugyanakkor egyéni vállalkozásában mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól?
5. cikk / 18 Családi gazdaság
Kérdés: Visszamenőlegesen szűnik meg egyéni vállalkozóként a biztosítása egy családi gazdaság vezetőjének, aki a növénytermesztés mellett mezőgazdasági szolgáltatást is végez egyéni vállalkozás keretében, de élni szeretne a jogszabály adta lehetőséggel, amely alapján a kiegészítő szolgáltatást is őstermelőként végezheti? A családi gazdaság másik két tagját, a fiát és a feleségét egyéni vállalkozóként alkalmazta. Visszamenőleg mindhárman őstermelőként válnak biztosítottá ebben az esetben? Korábban őstermelőként egyikük sem fizetett járulékot. A család már hosszú évek óta végzi a mezőgazdasági és a kiegészítő tevékenységet is.
6. cikk / 18 Nyugdíjkorhatárt betöltő özvegy közterhei
Kérdés: Van lehetőség arra, hogy egy nyugdíjkorhatárt hamarosan betöltő özvegyasszony nem igényli meg a saját jogú nyugellátását arra való tekintettel, hogy feléled az özvegyi nyugdíjra jogosultsága, és az elhunyt férje nyugdíjának 30 százaléka jóval magasabb összegű, mint a számára az alig 20 év szolgálati idejére tekintettel megállapítható ellátás? Az érintett jelenleg főállású őstermelő, változik valamilyen módon a jogviszonya, illetve a járulékfizetési kötelezettsége? Hogyan alakul a jogviszonya, ha a későbbiekben munkaviszonyt kíván létesíteni, vagy egyéni vállalkozóvá válik, és esetleg a kisadózást választja?
7. cikk / 18 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek munkavégzése
Kérdés: Mi számít bele az éves bruttó keresetbe a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek munkavégzése esetén? A munkáltató, kifizető által folyósított béren kívüli juttatás, egyes meghatározott juttatás része a bruttó kereset fogalmának? Befolyásolja az őstermelésből származó bevétel vagy az Szja-tv. szerint számított őstermelői jövedelem a kedvezményes nyugdíjat, illetve hozzáadódik ez a munkaviszonyból szerzett jövedelemhez?
8. cikk / 18 Családi gazdaság vezetőjének részmunkaidős munkaviszonya
Kérdés: Létesíthet részmunkaidős munkaviszonyt egy családi gazdaság vezetője? Amennyiben igen, hogyan alakul az őstermelői járulék-fizetési kötelezettsége?
9. cikk / 18 Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
10. cikk / 18 Özvegyi nyugdíjban részesülő személy járulékfizetése
Kérdés: Van valamilyen jelentősége a járulékfizetés szempontjából annak, ha valaki házastársa halála miatt özvegyi nyugdíjban részesül?
