Megváltozott munkaképességű munkavállaló kisadózó vállalkozása

Kérdés: Befolyásolja valamilyen módon a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha egy C1 kategóriába sorolt, heti 25 órás munkaviszonyban álló, megváltozott munkaképességű munkavállaló létesít egy kisadózó egyéni vállalkozást is? A munkavállaló munkabére jelenleg havi 120 ezer forint. Kell valamilyen intézkedést tennie a munkáltatónak annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a munkavállaló ellátása?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében a rokkantsági ellátásban részesülő személynek keresőtevékenysége esetén akkor kell megszüntetni az ellátását, amennyiben az abból származó egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Hozzátartozói nyugellátások

Kérdés: Jogosult lehet hozzátartozói ellátásra az elhunyt személy feleségének gyermeke, valamint özvegy édesanyja? Az elhunyt bizonyíthatóan évek óta nevelte házastársa gyermekét, illetve 3 éve közös háztartásban élt a felesége édesanyjával is, akit jelentős mértékben anyagilag is támogatott.
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül az elhunyt jogszerző jogán, özvegyi nyugdíj mellett, hozzátartozói nyugellátásként valóban megállapítható árvaellátás, valamint szülői nyugdíj is.Azonban az árvaellátás és a szülői nyugdíj esetében is külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Letiltás táppénzből

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló esetében, amikor a betegsége idejére megállapított táppénzellátásból az általános szabályok szerint vonta le a letiltás összegét? A munkavállaló tudomása szerint ebben az esetben a letiltásra kedvezőbb szabályokat kell alkalmazni. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az érintett munkavállaló keresőképtelensége vonatkozásában nem mellőzhető az a lényeges körülmény, hogy a betegségéből fakadó munkaképtelenség teljes tartama alatt nem egészségbiztosítási pénzbeli ellátásban, hanem a Hszt. 147. §-ának (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Szövetkezet rehabilitációs hozzájárulási kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása során az iskolaszövetkezetnek? Figyelembe kell vennie a létszám számításakor a szövetkezet nappali tagozatos hallgató tagjait, vagy csak a munkaviszonyban álló munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai álláspontot alakított ki a 2011. évi CXCI. tv. 23. §-a szerinti, rehabilitációs hozzájárulás fizetésére vonatkozó szabályok egységes alkalmazására.E szerint a rehabilitációs hozzájárulással összefüggő létszám...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Rokkantsági ellátás összegének csökkentése

Kérdés: Van értelme a fellebbezésnek az alábbi esetben? 2010 óta rokkantsági ellátásban részesülő 90 százalékos egészségkárosodott férfi Magyarországról és Romániából is kapja a szolgálati idejének megfelelő ellátást, tekintettel arra, hogy mindkét helyen dolgozott. Az ellátás elbírálása során a magyar nyugdíjfolyósító hivatalból kérte a román féltől az arányos részt az ottani 9 év munkaviszony alapján. Az évek során több alkalommal is felülvizsgálták az állapotát az orvosi leletei és egyéb iratai alapján, mert az állapota nem tette lehetővé a személyes megjelenést. A?legutóbbi, 2019. április hónapban lezajlott felülvizsgálat során a 2015. évben megállapított rokkantsági ellátás összegéből levonták a román nyugellátás összegét, és ezt állapították meg új ellátási összegként, valamint tájékoztatták az érintettet, hogy a korábban jogtalanul felvett ellátást vissza kell fizetnie.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan megváltozott munkaképességű személyről van szó, akinek 2010-ben megállapított rokkantsági nyugdíja 2012-től a 2011. évi CXCI. tv. hatálybalépésével rokkantsági ellátássá alakult át. E?változás egyben azt is jelentette, hogy a jelzett időponttól a két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Rokkantsági járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a foglalkoztatást abban az esetben, ha a munkáltató munkaviszony keretében alkalmaz egy olyan személyt, akinek az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 90 százalékos, és rokkantsági járadékban részesül?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet alapján járó rokkantsági járadék – amely mellett korlátlanul lehet keresőtevékenységet végezni – nem minősül saját jogú nyugdíjnak, az ebben részesülő nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak. Ebből következően, ha munkaviszonyt létesít, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Táppénzjogosultság lejárta

Kérdés: Milyen teendői vannak a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy munkavállalója 2018 februárjától folyamatosan táppénzes állományban van, tehát 2019. február hónapban lejár az egy év, amíg jogosult táppénzre? Továbbra is a keresőképtelen állományban tartó orvos igazolja a távollétét abban az esetben, ha nem gyógyul meg, és nem tudja felvenni a munkát? Kell valamilyen határozatot hozni az egy év lejártáról és a táppénzfolyósítás megszűnéséről, vagy esetleg más módon kell tájékoztatni a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. R. 42. §-a értelmében a kifizetőhely a táppénz folyósításának 240. napját követő 15 napon belül köteles értesíteni a keresőképtelenséget igazoló orvost és a biztosítottat is a táppénzjogosultság megszűnésének időpontjáról. E rendelkezés célja, hogy ne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

1959-ben született személy nyugellátása

Kérdés: Hogyan tudna nyugdíjat igényelni egy 1959 márciusában született középiskolai tanár, aki 1981. szeptember 1-jétől folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, fém csípőprotézissel él, és állandó pszichiátriai kezelésre jár?
Részlet a válaszából: […] Az 1959-ben született személy öregségi nyugdíjkorhatára a 65. betöltött életév. Az igénylő 65 évesen abban az esetben vonulhat nyugdíjba, ha az említett korhatárig a résznyugdíjhoz legalább tizenöt, az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év szolgálati időt szerez. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.
Kapcsolódó címke:

1957-ben született nő nyugdíja

Kérdés: Jogosult lehet a nők kedvezményes nyugdíjára az az 1957-ben született nő, aki az általános iskolai tanulmányai befejezését követően munkába állt, három gyermeket szült, melyek közül kettő után összesen 6 évig részesült GYES-ben, a harmadik gyermeke súlyosan fogyatékos, 14 éve otthon ápolja, és ápolási díjat kap? Jelenleg 36 év jogosultsági idővel rendelkezik, egészségi állapota ötvenszázalékos, és rehabilitálható.
Részlet a válaszából: […] A kérelmezőnek a súlyosan fogyatékos gyermek ápolása, gondozása miatt harminc év keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idővel kell rendelkeznie, illetve a gyermekek felnevelésével, illetve a súlyosan fogyatékos gyermeke ápolásával töltött időből maximum tíz év vehető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátás ápolási díj mellett

Kérdés: Jogosult lehet rokkantsági ellátásra az a személy, aki idős édesanyja otthoni ápolása miatt 7 éve ápolási díjban részesül, de időközben a saját egészségi állapota is jelentősen megromlott? Jogosult lehet egyszerre a két ellátásra?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2019. január 1-jétől hatályos szabályai biztosítási időként rendelik figyelembe venni az ápolási díj és egy újonnan bevezetett ápolási forma, a gyermekek otthongondozási díja folyósításának idejét. Ezáltal azok a személyek is jogosultságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.
1
10
11
12
25