234 cikk rendezése:
1. cikk / 234 Munkabérletiltás változása 2025-ben
Kérdés: Melyek azok a munkavállalói munkabér-letiltást érintő változások 2025. évtől, melyeket a letiltást érvényesítő munkáltatónak kötelező érvénnyel alkalmazni kell? A jogalkotó rendelkezik az átmeneti időszak szabályozásáról, illetve mely időponttal lépnek hatályba a módosító rendelkezések?
2. cikk / 234 A GYES utáni visszatérés szabályai
Kérdés: Milyen kötelességei és jogai vannak a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a GYED-, illetve GYES-ellátásról történő visszatérés esetén?
3. cikk / 234 Kamat szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Le kell vonni a szociális hozzájárulási adót a 2023. július 1. és 2023. december 31. közötti időszakra kifizetett kamatból abban az esetben, ha egy kft.-tulajdonos közeli hozzátartozója 2022-ben nagyobb összegű kölcsönt adott a cégnek, amely után a jogszabályokban előírt kamatot fizeti a kft., vagy csak a 2023. július 1. után nyújtott kölcsönök esetében kell levonni a közterhet?
4. cikk / 234 Belorusz állampolgárságú munkavállaló szolgálati ideje
Kérdés: Magyarország és a Szovjetunió utódállamai, illetve annak állampolgárai társadalombiztosítási jogviszonya és nyugdíjjogosultsága szempontjából elismerhető szolgálati időként a Magyarországon munkaviszony keretében végzett munka? Alkalmazható az úgynevezett szociál-politikai egyezmény a belorusz állampolgárságú biztosítottak szolgálati idejének elismerése érdekében?
5. cikk / 234 Nyilatkozat adókedvezményről jogállásváltozás esetén
Kérdés: Érvényesítheti folyamatosan a családi kedvezményt a foglalkoztató abban az esetben, ha egy határozott idejű megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalóval a jogviszony megszűnését követő napon munkaviszonyt létesít, vagy új nyilatkozat kitöltése szükséges? Önellenőrzést kell benyújtania a munkáltatónak abban az esetben, ha a nyilatkozat hiányában a munkaviszonyban nem érvényesítette a kedvezményt?
6. cikk / 234 Felmondás várandós munkavállalónak
Kérdés: Jogszerű lesz a munkáltatói felmondás abban az esetben, ha az írásbeli felmondó nyilatkozat átadása során a munkavállaló tájékoztatta a munkáltatót, hogy várandós? Mit kell tennie a munkáltatónak ebben az esetben?
7. cikk / 234 Németországban biztosított személy magyarországi jövedelme
Kérdés: Hol és milyen formában fizetheti meg a közterheit egy magyarországi kft. ügyvezetőjeként felvett jövedelem után a cég tagja, aki az eddigi megbízási jogviszonya alapján fennállt társadalombiztosítási jogviszonyát a T1041-es nyomtatványon megszüntette, és tajszámának törléséről is nyilatkozott, mert Németországba költözött, ahol munkaviszonyt létesített, és ez alapján biztosított lett? Ügyvezetőként Magyarországon továbbra is jövedelmet kíván fölvenni a kft.-ből, hiszen távolról adminisztratív tevékenységet lát el a cégben, és szeretné, ha ez a jövedelem is ellátási alap lenne a számára.
8. cikk / 234 Átlagos statisztikai létszám munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés:
Hogyan kell figyelembe venni a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó munkáltató átlagos statisztikai létszámának számítása során azokat a munkavállalókat, akiknek az esetében a kölcsönbe vevő átvállalja a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettséget, illetve azokat, akiknek az esetében nem? Mennyiben befolyásolja az átlagos statisztikai létszámot az, hogy a munkavállaló rész- vagy teljes munkaidős? Hogyan kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalókat?
9. cikk / 234 Egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója
Kérdés:
Helyesen gondolja egy egyéni vállalkozó, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, tekintettel arra, hogy a heti 40 órás munkaviszonyában évi 7,2 millió forintot, azaz a minimálbér 24-szeresénél magasabb összegű munkabért keres?
10. cikk / 234 Munkabérelőleg
Kérdés: Folyósíthatja a bruttó minimálbér ötszörös összegét adómentes munkabérelőlegként a munkáltató az egyik vezető beosztású munkavállalója részére, vagy ebben az esetben csak a nettó összeg adható? A munkavállaló munkabére magas, a visszafizetendő részletek a bruttó összeg folyósítása esetén sem haladják meg a jövedelem 50 százalékát.
