Találati lista:
31. cikk / 68 Külföldi munkavállaló lakásbérlete
Kérdés: Érvényes-e 2011-ben is a Társadalombiztosítási Levelek 102. számában megjelent 1748. kérdésre adott válasz a Magyarországra kirendelt külföldi munkavállaló lakásbérletére vonatkozóan? Kell-e valamilyen adót és járulékot fizetni egy Olaszországban biztosított munkavállaló után, akinek magyarországi kirendelésének idején a cég a munkájához kapcsolódó üzleti utazásainak költségeit téríti meg számlák alapján, valamint a számára bérelt lakás bérleti díját fizeti? A munkavállaló cégautót használt, amelynek az adóját megfizeti a foglalkoztató.
32. cikk / 68 Kiküldetés időtartama
Kérdés: Mit jelent az összeszámítás az Mt. kirendelésre vonatkozó szabályának értelmezésében, amely szerint a munkaadó éves szinten 44 napot, az összeszámítás szabályai szerint 110 napot rendelheti ki kiküldetési rendelvénnyel a munkavállalókat? Milyen járulékot kell fizetnie a cégnek a munkavállalónak kifizetett 44 napon túli kiküldetés esetén? Elszámolható-e költségként a 44 napon túli kiküldetés? Vonatkozik-e a 44 napos korlát a tagi jogviszonyban lévőkre is?
33. cikk / 68 Kiküldött munkavállaló biztosítási kötelezettségének igazolása
Kérdés: Meg kell-e igényelni az A1 jelű igazolást egy 100 százalékos német tulajdonban lévő magyar kft. munkavállalójának, akit kirendeltek az anyacéghez? A munkavállaló Magyarországon biztosított, itthon kapja meg a járandóságát, a kinti céghez csak munkavégzésre küldték ki.
34. cikk / 68 Egyszerűsített foglalkoztatás kapcsolt vállalkozások között
Kérdés: Alkalmazhatja-e az egyik cég a másik cég munkavállalóit egyszerűsített foglalkoztatás keretében abban az esetben, ha a két cég tulajdonosi meghatározásban kapcsolt vállalkozásnak minősül?
35. cikk / 68 Kirendelt munkavállalók közterhei
Kérdés: Kirendelés esetén a munkavállaló foglalkoztatásával kapcsolatos kötelezettségeket melyik cég köteles teljesíteni?
36. cikk / 68 Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi kirendelése
Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.
37. cikk / 68 Kölcsönzött munkaerő és a rehabilitációs járulék
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbe adó vagy a kölcsönbe vevő munkáltatónál kell-e figyelembe venni a kölcsönzött állományt a rehabilitációs járulék számításánál? A kölcsönző cég a KSH szerinti állományi létszám számításánál figyelembe veszi a kölcsönzött állományt is.
38. cikk / 68 Kirendelés külföldi leányvállalathoz
Kérdés: Mentesül-e a magyarországi járulékfizetés alól az a magyarországi székhelyű cég, amelyik munkavállalóját franciaországi leányvállalatához küldi ki dolgozni 3 vagy 4 heti munkavégzésre, és Franciaországban végzett munkája után a dolgozó ott részesül munkabérben?
39. cikk / 68 Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása
Kérdés: Van-e valamilyen eltérés a részmunkaidős és a teljes munkaidős foglalkoztatás között? Valóban jogosultak-e a munkáltatók kedvezményre a részmunkaidős foglalkoztatás esetén?
40. cikk / 68 Munkaerő-kölcsönzés és -kirendelés
Kérdés: Mi a különbség a munkaerő-kölcsönzés és a kirendelés között?
