Indiai állampolgárok kiküldetése

Kérdés: Kell A1-es nyomtatványt igényelni abban az esetben, ha egy cég kiküldetés keretében indiai állampolgárokat foglalkoztat, akiket egy másik uniós tagországba szeretnének kiküldeni dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A kiküldetésben lévő munkavállalók a 2010. év XXIX. törvény 5. cikke érdekében 5 évig a kiküldő ország társadalombiztosítási joga hatálya alá tartoznak, amiből következően a kérdésben említett Magyarországra kiküldött munkavállalók biztosítási és járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Kiküldött munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen járt el a közterhek megállapítása során az a magyarországi kft., amely a német-országi fióktelepéhez 24 hónapot meg nem haladóan kiküldött munkavállalói magyarországi munkaszerződésében rögzített alapbére után fizeti meg Magyarországon a járulékokat, a németországi fióktelep által juttatott jövedelemből pedig kizárólag a személyi jövedelemadót fizeti meg a német jogszabályoknak megfelelően? Ebben az esetben meg kell fizetni a járulékokat a németországi bér után Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] Igen, a cég helyesen járt el. A kérdésben külföldön dolgozó és adózó, kiküldött munkavállalókról van szó, akikre a biztosítás a 883/2004/EK rendelet alapján Magyarországon terjed ki.Ez azt jelenti, hogy – a Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 1) pontjában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Kiküldött munkavállalók társadalombiztosítási jogviszonya

Kérdés: Hogyan alakul a magyar munkáltatónál a Belarusz Köztársaságban két hónapos kiküldetés keretében foglalkoztatott munkavállalók társadalombiztosítási jogviszonya? A dolgozók Magyarországon rendelkeznek állandó lakcímmel. Van valamilyen bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a NEAK-hoz a kiküldetéssel összefüggésben? Ki és milyen formában igazolja a kiküldetés ideje alatt bekövetkező keresőképtelenséget?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett esetben a Tbj-tv. 13. §-át kell kiindulásképpen irányadónak tekinteni, mely szerint a Tbj-tv. szabályait a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése

Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban utalnunk kell arra, hogy az európai uniós országokat érintő kiküldetésekre (posting) vonatkoznak a kiküldetésről szóló 96/71/EK irányelv (Kiküldetési Irányelv), valamint az annak végrehajtásáról szóló 2014/67/EU irányelv előírásai. A Kiküldetési Irányelv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Külföldi napidíj összege

Kérdés: Mennyi a kötelezően adandó, legkisebb külföldi napidíj azoknak a mérnököknek az esetében, akik időszakonként külföldre utaznak a munkáltatójuk által értékesített berendezések telepítése érdekében? Milyen összegtől adóköteles a napidíj, illetve van felső korlátja a kifizetésnek?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót nem érheti hátrány a díjazásban, ha munkáltatói utasításra a szokásos munkavégzés helyétől eltérő helyen (pl. kiküldetésben) végzi a munkáját. Az Mt. ezért szabályozza a kiküldetés díjazását, mely a munkaszerződésben rögzített alapbér alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.Annak ellenére, hogy ténylegesen valamilyen okból nem történik munkavégzés, a szabadságra jogosító időtartamba történő beszámítás szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

A1 igazolás

Kérdés: A foglalkoztatónál vagy a külföldi kiküldetés helyén kell megőrizni a két eredeti példányban kiállított A1 igazolás egyik példányát? A másik eredeti példány a dolgozónál van.
Részlet a válaszából: […] A közösségi koordinációs szabályok (883/2004/EK rendelet) egyik alapelve, hogy kiküldetés esetén a munkavállaló 24 hónapig a kiküldő ország társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt marad. Kiküldetés esetében az A1-es igazolás a kiküldetés helye szerinti országban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Tagsági jogviszony EGT-tagállamban

Kérdés: Milyen dokumentumokat kell kitölteni, illetve hol kell bejelenteni egy magyar munkavállaló EGT-tagállamban történő tagsági jogviszonyát? Adózhat a magyar szabályok szerint, ha 90 napot meghaladóan végzi a tevékenységét? Van-e különbség e tekintetben a munkaviszonyban végzett tevékenység és a tagsági jogviszonyban végzett tevékenység között?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben, társas vállalkozás tagjáról van szó, aki kiküldetésben EGT-tagállamban végez munkát.A 883/2004/EK rendelet 12. cikke értelmében a kiküldött munkavállaló (társas vállalkozó) 24 hónapig a kiküldő ország társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt marad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

A1 igazolás

Kérdés:

A kiküldő vagy a fogadó cégnél kell leadni az OEP által két eredeti példányban elkészített A1 igazolás második eredeti példányát, amelyből az elsőt a munkavállalónak magánál kell tartania?

Részlet a válaszából: […] Az A1-es igazolás jelen esetben a fogadó cég számára nélkülözhetetlen. Az uniós koordinációs rendelet (883/2004/EK rendelet) egyik alapelve, hogy kiküldetés esetén a munkavállaló két évig a kiküldő ország társadalombiztosítási jogának a hatálya alatt marad. A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.
1
2
3
5