48 talált cikk a kiküldött munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási szabályokra kell figyelemmel lennie a munkavállalói kiküldetésével összefüggésben egy magyarországi székhellyel rendelkező cégnek, amelynek egyik tulajdonosa osztrák állampolgár, és amely Ausztriában is rendelkezik telephellyel?

Kérdés: Élhet a családi járulékkedvezménnyel egy Németországba kiküldött és ott adózó – de a járulékot Magyarországon fizető – munkavállaló?

Kérdés: Helyesen értelmezi a leendő foglalkoztató a Tbj-tv. és a 2015. évi XXX. tv. előírásait egy török állampolgárságú, Törökországban öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatására vonatkozóan, amely szerint a Magyarországon lakóhelyet és munkaviszonyt létesítő személy a magyar jog alapján is nyugdíjasnak fog minősülni, így a foglalkoztatással összefüggésben nem keletkezik biztosítási jogviszony? Milyen irat szükséges ebben az esetben ahhoz, hogy a munkavállaló Magyarországon egészségügyi ellátást vehessen igénybe, tekintettel arra, hogy a munkáltató értelmezése szerint a TR/HU 111 nyomtatványt csak kiküldöttek esetében lehet alkalmazni? Szükséges tajszámot igényelni annak ellenére, hogy nem válik biztosítottá a dolgozó?

Kérdés: Milyen esetben kell a Tbj-tv. 27. §-a (2) bekezdésének ba) alpontja, illetve mely esetben a bb) alpontja figyelembevételével meghatározni a kiküldött munkavállalók járulékalapját?

Kérdés: Mire kell figyelnie a munkáltatónak a külföldi kiküldetés során, milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen korlátjai vannak?

Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?

Kérdés: A KSH által közzétett előző év július havi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (2023-ban 499.952 forint) lesz az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapja azoknak a tartós kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akik után ez összeg alapján fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató?

Kérdés: Helyesen jár el az a szállítmányozással foglalkozó magyarországi székhelyű cég, amelynél a jellemzően az Európai Unió tagállamaiba fuvarozó, havi munkaidőkeretben dolgozó gépkocsivezetők részére a magyar garantált bérminimumot és az esetleges bérpótlékokat, valamint a külföldön töltött napokra a 60 euró összegű adómentes napidíjat számfejtik, vagy az adott külföldi minimálbérhez és az ott ledolgozott órák számához kellene igazodnia a számfejtésnek? Milyen feltételek teljesülése esetén fedezhető az adómentes napidíjból a magyar és a külföldi bér közötti különbözet?

Kérdés: Hogyan alakul az adó- és járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy belföldi illetőségű magánszemély munkavállalót a munkáltatója Franciaországba küldi munkavégzés céljából? Hol lesz biztosított a dolgozó, ha előreláthatólag 180 napnál többet nem lesz Franciaországban?

Kérdés: Hogyan vehetőek igénybe az egészségügyi ellátások harmadik országokban magáncélú tartózkodás esetén? Megtéríti a magyar társadalombiztosítás az ellátás költségeit, vagy a teljes összeget az utazónak kell fizetnie még akkor is, ha itthon már hosszú ideje fizeti a társadalombiztosítással kapcsolatos közterheket?