222 cikk rendezése:
1. cikk / 222 EU Kék Kártyával rendelkező munkavállaló külföldi munkavégzése
Kérdés: Milyen formában, milyen határidőket figyelembe véve, milyen adminisztráció mellett végezhet munkát külföldön – elsősorban Kínában, de esetenként a cégcsoporton belül az Európai Unióban is – egy hongkongi munkavállaló, aki jelenleg EU Kék Kártyával dolgozik stratégiai beszerzőként a magyar munkáltatójánál?
2. cikk / 222 Távmunkavégzés külföldről
Kérdés: Egy magyarországi alapítványi iskolánál többek között dolgozik két fő igazgatóhelyettes és egy fő iskolatitkár. A két igazgatóhelyettes egy házaspár. Mindhárom munkavállaló 8 órás munkaviszonyban van az iskolánál. Mindhárom munkavállaló a családjával együtt elköltözött Máltára. (A gyerekek Máltán járnak iskolába). A munkájukat távmunkában végzik, és amikor szükséges a személyes jelenlét a munkavégzésben, akkor Magyarországra utaznak. Az egyik igazgatóhelyettesnek Máltán van egy egyéni vállalkozása, a másiknak Máltán van egy 8 órás munkaviszonya, és az iskolatitkárnak is van Máltán 8 órás munkaviszonya. A két igazgatóhelyettesnek már nincs magyarországi lakcíme sem, az ingatlanjukat eladták, és Máltán vásároltak másikat. Az iskolatitkárnak még van magyarországi lakcíme. Hol és hogyan kell megfizetniük a tb-járulékokat és a személyi jövedelemadót? A külföldre költözés óta már eltelt több mint 181 nap. A magyar tajkártya érvénytelenítésének kérelmét beadták, de azt a választ kapták, hogy a magyarországi 8 órás munkaviszony miatt nem érvénytelenítik a tajkártyájukat. Javasolták nekik az A1 nyomtatvány beadását. Ezt a nyomtatványt miért kell beadniuk, és hogyan kell kitölteniük, ha nem kiküldetésben vannak Máltán?
3. cikk / 222 Biztosítási kötelezettség
Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége egy magyar vállalkozás által megbízási szerződés keretében foglalkoztatott magyar-amerikai kettős állampolgárnak, aki rendelkezik magyar lakcímmel, viszont a szerződés alapján a tevékenységet Amerikában végezné? Terheli a kifizetőt társadalombiztosításijárulék-levonási, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség a hatályos magyar–amerikai szociálpolitikai egyezmény alapján? Amennyiben nem, akkor kifizetőként milyen igazolás beszerzése szükséges a megbízott magánszemélytől a mentesség igazolására?
4. cikk / 222 Belföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségek
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő költségeit abban az esetben, ha ahhoz, hogy bizonyos munkákat el tudjanak végezni, esetenként több napot is vidéken – tehát nem a szokásos munkavégzési helyen – kell tölteniük, és ilyen esetben a munkáltató a szállást és az étkezést is kifizeti a részükre? A 437/2015. Korm. rendeletben meghatározott napi 500 forint napidíjon felül kifizetett összeg adóköteles bevételnek számít ebben az esetben? Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek ebben az esetben a többletköltségek? Milyen igazolások, dokumentumok alapján igazolhatja a munkavállaló a kiküldetés során felmerült kiadásait?
5. cikk / 222 Saját gépkocsi használata
Kérdés: Adómentesen kaphatja a munkavállaló a munkavégzéshez saját gépkocsi használatáért kiküldetési rendelvény alapján igazolás nélkül elszámolható üzemanyagot és a 15 forintos személygépkocsi-normaköltséget? Szerepeltetni kell ezt az összeget a személyijövedelemadó-bevallásban? Kifizetheti egy kiadási pénztárbizonylattal a kiküldetési rendelvény alapján ezeket a költségeket a munkáltató, vagy kötelező a bérszámfejtésen szerepeltetni?
6. cikk / 222 Költségtérítés egyéni vállalkozó részére
Kérdés: Hogyan tudja adómentesen kifizetni a költségtérítést egy alapítvány egy általa megbízott egyéni vállalkozó részére, aki a megbízási szerződésben foglaltak szerint az igazolás nélkül elszámolható mértékben üzemanyag-térítést és 15 forint/kilométer személygépkocsi-normát is kap? Alkalmazható az ilyen jellegű megbízásra is a kiküldetési rendelvény? Az érintett alapítvány Magyarország területén több helyen mozgás-táncterápiás foglalkozásokat tart gyermekeknek, amely tevékenységre néhány alkalommal egy egyéni vállalkozó terapeutát bíz meg. Az egyéni vállalkozó a foglalkozásról számlát ad az alapítványnak.
7. cikk / 222 Kiküldött munkavállalók járulékalapja
Kérdés: Milyen esetben kell a Tbj-tv. 27. §-a (2) bekezdésének ba) alpontja, illetve mely esetben a bb) alpontja figyelembevételével meghatározni a kiküldött munkavállalók járulékalapját?
8. cikk / 222 Utazási idő kiküldetés esetén
Kérdés: Beleszámít a munkaidőbe az utazási idő abban az esetben, ha a munkavállalót kéthetes külföldi kiküldetésre küldte a munkáltatója, amely miatt a tényleges munkavégzés előtt egy nappal már el kell utaznia?
9. cikk / 222 Munkabérletiltás adóköteles költségtérítésből
Kérdés: A munkába járás költségtérítésének adómentes összeghatáron felüli részéből le kell vonni a NAV határozatában előírt letiltást? A munkáltató a napi munkába járás 30 forint/kilométer összegű adómentes költségtérítésén felül kilométerenként 26 forintot adóköteles jövedelemként számfejt az érintett dolgozó részére. A NAV-határozat értelmében a munkavállaló nettó munkabérét 33 százalékos letiltás terheli.
10. cikk / 222 Japán munkavállaló kiküldetése
Kérdés: Keletkezik társadalombiztosításijárulék- és/vagy szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a fogadó vállalkozásnak egy japán állampolgárságú munkavállaló után, akit Magyarországra munkavégzés céljából küldenek ki Japánból? Ennek tényéről a dolgozó rendelkezik egy igazolással, amelyben az áll, hogy a munkavállaló folyamatosan a japán állami nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer hatálya alá tartozik az igazoláson szereplő 5 éves intervallumban (illetve az azt követő 1 éves hosszabbításban). Amennyiben keletkezik bármilyen kötelezettség, mikortól és milyen alap után?
