Osztrák, illetve német állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség az osztrák, illetve német magánszemélyekkel rendelkező, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságoknál, ha a tag Magyarországon jövedelmet vesz fel, és- külföldön heti 40 órás munkaviszonyban áll,- külföldön személyesen közreműködő tag,- külföldön egyéni vállalkozó,- külföldön nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A felsorolt esetekben külföldi részesedéssel működő, külföldinek minősülő társas vállalkozó tagjáról van szó, akinek biztosítása a magyar-német (2000. évi XXX. törvény), illetve a magyar-osztrák (2000. évi CXXIII. törvény) megállapodás alapján állapítható meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Rokkant tag személyes közreműködése

Kérdés: Végezhet-e továbbra is munkát betéti társaságunkban az, akit a II. rokkantsági csoportba sorolnak, és e szerint kap rokkantsági nyugdíjat?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíj melletti keresőtevékenység problémáival már lapunk korábbi számaiban (például: 2. szám 26. kérdés) is foglalkoztunk. A rokkantsági nyugdíjban részesülő személy – függetlenül a rokkantság fokától – a nyugellátása veszélyeztetése nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként az egyéni vállalkozó kivétje, illetve a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem – de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér – után meg kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] A kérdést feltételezhetően az a gondolat ihlette, hogy a rendszeres szociális járadék – rszj – folyósítása a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget valamiképpen – kedvezően – befolyásolhatja. Bizonyára kedvezőtlenül érinti a kérdésre adott válaszunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Evás társas vállalkozó

Kérdés: Betéti társaságunknak három személyesen közreműködő tagja van, egy kiegészítő tevékenységet folytató (rokkantnyugdíjas) és kettő heti 36 órás munkaviszony mellett munkát végző. Társaságunk 2003-tól az egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá tartozik, és az adózott bevétellel a tagok (családtagok) betéteik arányában rendelkeznek, vagyis jövedelem, illetve osztalékkifizetésre nem kerül sor. Azt szeretnénk megtudni, hogy ez a rokkantságinyugdíj-jogosultságnál lehet-e kizáró ok, illetve kell-e bármilyen megállapodás, taggyűlési határozat arról, hogy a bt.-ből az adózott bevételt – csökkentve a költségekkel – milyen címen vehetik ki és használhatják fel a tagok?
Részlet a válaszából: […] A társaságnak három személyesen közreműködő tagja van, egy fő kiegészítő tevékenységet folytató és két fő, aki tevékenységét heti 36 órás foglalkoztatás mellett folytatja.Személyes közreműködésükért jövedelemben nem részesülnek, így a Tbj-tv. 28. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Bt. kiegészítő tevékenységű tagjának járulékfizetése (eva)

Kérdés: Az egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá bejelentkezett betéti társaság nyugdíjas tagjának milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózó – az eva megfizetése révén – mentesül a társasági adó, az áfa, a cégautóadó, az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadó, valamint az egyéni vállalkozó által fizetendő vállalkozói személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Tagi jövedelem kivét

Kérdés: Kötelező-e ténylegesen jövedelmet felvennie a betéti társaság személyesen közreműködő beltagjának?
Részlet a válaszából: […] Ezt a sokakat foglalkoztató témát a Társadalombiztosítási Levelek I. évfolyam 3. számának 48. kérdése már érintette. A társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja számára sem főfoglalkozás, sem többes jogviszony, illetve kiegészítő tevékenység esetén nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Rokkantsági nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Társas vállalkozás többségi tulajdonos ügyvezetője rokkantsági nyugdíjba kerülése után folytathatja-e tevékenységét a régi formában, illetve milyen feltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján vélhetően kft. meghatározó tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjéről van szó, aki e tevékenységét – tekintettel a tulajdoni részesedésére – társas vállalkozóként, pontosabban főfoglalkozású társas vállalkozóként végezte.Rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási jogszabályok szerint a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó nem minősül biztosítottnak. Így a társaságnak sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie a tagnak kiosztott jövedelem után. A tag sem fizet egyéni járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
…
54
55