Kettős állampolgárságú kft.-tag társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft. 10 százalékos tulajdonrésszel bíró tagja román állampolgár volt, majd 2003-ban megkapta a magyar állampolgárságot is, így kettős állampolgár lett. Ezzel egyidejűleg különmegállapodást kötött a tb-vel. Van-e a kft.-nek bármilyen kötelezettsége a társadalombiztosítási szervek felé abban az esetben, ha a tag nem kötelezett személyes közreműködésre, és számára semmilyen jogcímen nem történik kifizetés a kft.-től?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy a kérdéses kft.-tag a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásakor 2003-tól már nem minősül a Tbj-tv. 4. § j) pontjában meghatározott külföldinek, tekintve, hogy magyar állampolgárként rendelkezhet magyar személyazonosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Személyijövedelemadó-kedvezmény

Kérdés: Érvényesítheti-e egy egyéni vállalkozó vagy egy kft. tagja a 30 százalékos személyijövedelemadó-kedvezményt abban az esetben, ha felnőttképzésben vesz részt?
Részlet a válaszából: […] A felnőttképzés díjának kedvezményét az Szja-tv. a 36/A §-ban szabályozza. E szerint a magánszemély összevont adóalapjának adóját csökkenti a felnőttképzési szerződés alapján az adóévben megfizetett képzési díj, ideértve a vizsgadíjat is, 30 százaléka. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] Kezdjük talán a végéről. A kft. ügyvezetője fő szabályként munkaviszonyban látja el a tevékenységét, munkaszerződés hiányában pedig megbízásos jogviszonyban. Kivételt képez e fő szabály alól a meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkező – így értelemszerűen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Török állampolgárságú kft.-tag járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak abban az esetben, ha a kft. török állampolgárságú alapító tagja, aki a munkáltatói jogokat gyakorolja, tagi jövedelmet vesz ki a cégből? A török állampolgár letelepedési engedélyért folyamodott.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben külföldi részvétellel működő gazdasági társaság – a Tbj-tv. 4. § j) pontjában meghatározott, tehát érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező, és azzal nem is rendelkezhető – külföldinek minősülő tagjáról van szó, aki a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Nappali tagozatos hallgató jogviszonya

Kérdés: Milyen díjazás ellenében végezhet esetenként munkát, illetve köteles-e jövedelmet felvenni egy kft. személyes közreműködésre nem kötelezett tagja, aki felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója? Milyen közterheket kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] A kft. tagja – az ügyvezető kivételével – a következő alternatívák közül választhat a munkavégzést illetően: nem vesz részt a társaság munkájában, és ekkor vele kapcsolatban adó- és járulékfizetési kötelezettség természetesen nem merülhet fel, tagsági jogviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Kínai állampolgárságú kft.-tagok közterhei

Kérdés: Hogyan változik a közteher-fizetési kötelezettségük azoknak a kínai állampolgárságú kft.-tagoknak, akik személyes közreműködői díjuk után tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint személyi jövedelemadót fizettek, és megkapták a letelepedési engedélyüket?
Részlet a válaszából: […] A biztosítás nem terjed ki a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak arra a természeteses személy tagjára, aki külföldinek minősül. A Tbj-tv. 4. § j) pontjában található definíció szerint a természetes személy akkor tekinthető külföldinek, ha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az ügyvezető jogállásával. A kft. ügyvezetője a teendőit fő szabályként munkaviszonyban látja el, illetve munkaszerződés hiányában a megbízásra vonatkozó szabályokat kell jogviszonyára alkalmazni [Gt. 30. § (3) bekezdése]. Ez alól kivételt a meghatározó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Gazdasági társaság tagjának jogviszonya

Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 24. § (1) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb 5 évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) kijelölni. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kft.-tag díjazása

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagjának díjazását a társasági szerződésben rögzítettek szerint a mindenkori közgyűlés határozza meg. Van-e felső határa a kifizethető díjazás összegének, vagy járulékfizetés szempontjából csak az alsó határ jelent korlátot? (Nem osztalékról van szó, hanem évi 1-2 alkalommal magas összegű díjazásáról.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésben egy korlátolt felelősségű társaság a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja 1. alpontja alapján társas vállalkozónak minősülő – tehát a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban munkát végző –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Ügyvezetői tiszteletdíj

Kérdés: Milyen járulék és személyi jövedelemadó terheli a kft. ügyvezetőjének munkaviszonyon kívül kifizetett 50 000 forintos tiszteletdíját, melyet a taggyűlés az ügyvezetői tevékenységért állapított meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához tisztáznunk kell a lehetséges jogviszonyokat. A kft. ügyvezetője e tevékenységét kizárólag munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében végezheti. A kft. taggyűlése által megállapított "tiszteletdíj" a társadalombiztosítási jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
1
21
22
23