3158 cikk rendezése:
1. cikk / 3158 Megbízási díj szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Milyen előírás alapján terheli a szociális hozzájárulási adó a minimálbér 30 százaléka alatti megbízási díjakat, amelyek nem keletkeztetnek társadalombiztosítási jogviszonyt, illetve vannak olyan esetek, amikor nem kell megfizetni a szochót?
2. cikk / 3158 Megbízási díj nyugdíjalapként
Kérdés: Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét annak a munkavállalónak, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll „A” foglalkoztatónál, ezzel párhuzamosan „B” cégnél 2022. január 1-jétől folyamatos megbízási szerződéssel adminisztrációs feladatokat végez havi bruttó 50.000 forint díjazás ellenében, és 2025-ben nyugdíjas lesz? Beleszámít a nyugdíj alapjába a megbízási díj, amelyből levonásra került a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék?
3. cikk / 3158 Cafeteriajuttatások
Kérdés: Hogyan kell megállapítania a munkáltatónak a munkavállalók cafeteriakeretét abban az esetben, ha nem januártól, hanem áprilistól vezeti be ezeket a juttatási formákat? A teljes évre járó SZÉP-kártya-keretet megkaphatják ebben az esetben a dolgozók, vagy csak az évből hátralévő kilenc hónapra járó juttatást? Az Aktív Magyarok alszámlára utalt összeg csökkenti a SZÉP-kártya-keretet, vagy azon felül adható? Milyen egyéb kedvező adózású juttatásokat érdemes még adni a dolgozóknak?
4. cikk / 3158 Két munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló üzemi balesete
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha „A” munkáltatónál 2020. április 1-jétől dolgozik napi 8 órás munkaviszonyban, de a munkaideje – a munkabér összegének változatlanul hagyásával – napi 6 órára csökkent 2025. február 17-től, amely napon napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyba állt a „B” munkáltatónál, ahol még aznap, a munkaidő vége előtt üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelen volt február 18-tól március 21-ig? A munkavállaló az „A” munkáltatójánál sem tudja elvégezni a munkáját, így ebben a jogviszonyában is keresőképtelen.
5. cikk / 3158 Munkabérletiltás egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítéséből
Kérdés: Ki kell terjeszteni a jövedelemkiegészítésre a nyugdíjfolyósítás szünetelése alatt egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatott jövedelmére kiadott munkabérletiltás hatályát, vagy ez a juttatás mentes a végrehajtás hatálya alól? A letiltást önálló bírósági végrehajtó adta ki.
6. cikk / 3158 Nyugdíjas tag vállalkozásból kivont jövedelme
Kérdés: A tagi jövedelemhez hasonlóan a vállalkozásból kivont jövedelem is mentes lesz a szociális hozzájárulási adó alól egy kft. nyugdíjas tulajdonosának esetében, ha a cég egyszerűsített végelszámolással megszűnik?
7. cikk / 3158 Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Vonatkozik az 5.234.400 forintos kereseti korlát egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozóra? Hogyan kell megállapítani a jövedelmet a kisadózó vállalkozó esetében? A bevétel 60 százaléka számít jövedelemnek ebben az esetben, azaz 8.724.000 forint bevételig nincs veszélyben a járandóság?
8. cikk / 3158 Megbízott ekhója
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató abban az esetben, ha az ekhóra vonatkozó nyilatkozat ellenére is önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejti a teljes megbízási díjat abban az esetben, ha az nem éri el a minimálbér összegét, vagy a nyilatkozat birtokában alkalmazható az ekho? Abban az esetben, ha a megbízott a minimálbér napi összege feletti díjrészre kéri az ekho alkalmazását, akkor a 13.380 forintos vagy a 9693 forintos összeget kell figyelembe venni? A 10 százalékos költséghányadot akkor is alkalmazni kell, ha a megbízott nem nyilatkozott róla? A megbízott biztosítási kötelezettségének elbírálása során csak az általánosan adózó jövedelmeket kell figyelembe venni, vagy a díjazás teljes összegét, azaz az ekhós jövedelmet is?
9. cikk / 3158 Elhunyt munkavállaló özvegyének fizetett juttatás
Kérdés: Kell a munkaadónak járulékot vonnia abból a kifizetésből, amelyet egy üzemi balesetben elhunyt munkavállalója özvegyének peren kívüli megállapodás alapján fizet ki?
10. cikk / 3158 Előnyszabály a GYÁP összegének megállapítása során
Kérdés: Alkalmazható az előnyszabály a táppénz összegének megállapítása során annak a munkavállalónak az esetében, aki 2024. november 4-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, előző munkaviszonya 2024. október 15-én szűnt meg, és 2025. január 6-ától négyéves gyermeke jogán gyermekápolási táppénzt igényel? A dolgozónak nincs sem 180, sem 120 napi jövedelme, mert 2022. szeptember 25-én született gyermekével GYED-en volt, azt követően pedig munkaviszonyának megszűnéséig táppénzben részesült.
