Találati lista:
141. cikk / 177 Ipari szövetkezeti tag jogviszonya
Kérdés: Megtarthatja-e továbbra is a tagsági viszonyát az az üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag, aki kilép a szövetkezetből (megszünteti munkaviszonyát), és egy kft.-hez megy dolgozni? Hogyan változik a helyzet, ha nem rendelkezik üzletrésszel? Üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag nyugdíjba megy a szövetkezettől. Megtarthatja-e tagsági viszonyát, vagy a munkaviszonyának megszüntetésével tagsági viszonyát is meg lehet-e szüntetni a nyugdíjba vonuló ipari szövetkezeti tagnak? Mi történik a tagsági viszonyával akkor, ha a szövetkezetnél továbbra is kiegészítő tevékenységben néhány órás tevékenységet végez, vagy akkor, ha évenként csak néhány esetben végez munkát?
142. cikk / 177 Közhasznú társaság szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Gazdasági társaságnak minősül-e, és kötelezett-e szakképzési hozzájárulás fizetésére egy közhasznú fokozattal rendelkező közhasznú társaság, amely vállalkozási és közhasznú tevékenységet is folytat, és ennek érdekében alkalmazottakat foglalkoztat?
143. cikk / 177 Csekély értékű ajándék
Kérdés: Valóban nem adhat adómentesen kis összegű ajándékot egy társadalmi szervezet (önsegélyező egylet) a tagjai részére 2007. évben?
144. cikk / 177 Csoportos létszámleépítés
Kérdés: Egy kft.-ből kiválással új cég jön létre, mely jogutódja lesz a kft.-nek. A kiválással 25 fő átkerül az új cégbe. A csoportos létszámleépítés szabályait kell-e alkalmazni, ha a kft. átlagos létszáma kb. 115 fő, és van-e jelentési kötelezettség a munkaügyi központ felé abban az esetben, ha a két munkáltató külön megállapodásban rendelkezik arról, hogy az átvett dolgozók kft.-nél eltöltött munkaviszonyát elismerik, és ugyanabban a munkakörben alkalmazza őket az új cég? Csoportos létszámleépítésnek számít-e a kiválás abban az esetben, ha a két cég között nincs megállapodás?
145. cikk / 177 APEH-ellenőrzés
Kérdés: Hol lehet hozzájutni ahhoz az új jogszabályhoz, amely alapján az APEH 2006-ban az ellenőrzéseit végzi?
146. cikk / 177 Munkavállalók átadása
Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
147. cikk / 177 Evás osztalék utáni 4 százalékos eho
Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 74. számában megjelent olvasói észrevételre azt válaszolták: "Az eva megfizetése után a társaságoknak más adót fizetniük nem kell, tehát a fentiek szerint megállapított osztalék szja- és járulékmentesen fizethető ki." A Társadalombiztosítási Levelek 75. száma 1313. válaszában azt írják, hogy 4 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem után. Az evás osztalék után is meg kell fizetni ezt a közterhet?
148. cikk / 177 Határozott idejű munkaszerződés megszüntetése
Kérdés: Hogyan értelmezhető pontosan az Mt. 79. §-a? Folyamatosan meghosszabbított, határozott időre szóló munkaszerződés esetén a felmentési idő minden esetben a határozott idő kezdetétől számít? Valóban csak összesen 5 évig lehet ilyen módon foglalkoztatni a munkavállalókat?
149. cikk / 177 Étkezési utalvány juttatása többes jogviszony esetében
Kérdés: Összevonható-e a két különböző munkahelytől kapott étkezési utalvány annak a nyugdíjas munkavállalónak az esetében, aki egy részvénytársaságnál heti 32 órában dolgozik, ahol havi 9000 forint összegű étkezési utalvány kap, egy másik munkahelyen heti 18 órában dolgozik, és ott is kap étkezési utalványt? Ha igen, akkor melyik munkahelyen lesz adóköteles jövedelme, milyen járulékok terhelik az adóköteles részt, ki és hogyan fizeti a közterheket?
150. cikk / 177 Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében
Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
