Találati lista:
161. cikk / 192 Szakképzési hozzájárulás bt-beltag után
Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnie a betéti társaságnak az egyetlen beltag személyes közreműködése ellenértékeként fizetett jövedelem után?
162. cikk / 192 Nem rendszeres jövedelmek
Kérdés: Az állásfoglalás szerint a túlóradíj nem rendszeres jövedelemnek minősül a táppénzalap megállapításánál. Ugyanez vonatkozik-e arra az esetre, ha minden hónapban elszámolásra kerül valamennyi, változó összegű (tehát nem átalányszerűen azonos mértékű) túlóradíj? Jövedelmen az alap+pótlék együttesen értendő, vagy csak a túlóraként számításba vett alapbér? Ugyanilyen megítélés alá esik-e a műszakpótlék abban az esetben, ha csak munkatorlódás esetén, vagy idényjelleggel történik a több műszakos munkavégzés?
163. cikk / 192 Jubileumi jutalom utólagos igénylése
Kérdés: Kérhető-e utólagosan a jubileumi jutalom, vagy elveszti hatályát, ha nem igényelték az adott évben? Jár-e a 6 órás munkaviszonyban foglalkoztatott közalkalmazottnak is a juttatás, amelyet ráadásul szintén utólag és nem az adott évben kértek?
164. cikk / 192 Táppénz-hozzájárulás fizetése kft.-tag keresőképtelensége esetén
Kérdés: Kell-e táppénz-hozzájárulást fizetnie a kft.-nek abban az esetben, ha tagsági jogviszonya alapján biztosított ügyvezetője keresőképtelenné válik?
165. cikk / 192 Kirendelés
Kérdés: Hol keletkezik személyijövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy dolgozót egy cégcsoporton belül németországi munkakörbe rendelnek ki, azaz a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek a kelet- és közép-európai németországi központhoz kerülnek, míg a kirendelt személy a munkáját ugyanezen térség különböző országaiban végzi kb. évi 160 munkanapon át? Az irodát a cégcsoport magyarországi vállalata adja, és a dolgozó fizetését is Magyarországon számfejtik. A magyarországi vállalat a kirendelt összes költségét havonta kiszámlázza a németországi kelet- és közép-európai központnak.
166. cikk / 192 Munkaadói járulék
Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a saját alkalmazott részére kifizetett tiszteletdíj után?
167. cikk / 192 Nyugdíjas közös képviselő adókedvezménye
Kérdés: Jár-e alkalmazotti kedvezmény annak a társasházi közös képviselőnek, aki munkáját nyugdíj folyósítása mellett napi 8 órában végzi, illetményét tiszteletdíjként veszi fel, ami után az szja-t ő fizeti?
168. cikk / 192 Köztisztviselő végkielégítése
Kérdés: Hogyan vonatkozik a Ktv.-t módosító 2000. évi XXXIII. törvény arra a személyre, aki 1960-ban létesített munkaviszonyt, ami áthelyezéssel 1992-ben a Ktv. hatálya alá tartozó jogviszonnyá alakult, és 2004. május hónapban felmentéssel szűnt meg? Jár-e végkielégítés és hány hónapra? A dolgozó előrehozott öregségi nyugdíjban részesül, amelyet a 2000. évi XXXIII. törvény megjelenése után, de még 2000. május 25. előtt állapítottak meg.
169. cikk / 192 Állásidő elszámolása
Kérdés: Egy üzem 2003. december közepétől 2004 elejéig leállt. A munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók ezen időre kivették a még járó szabadságaikat, illetve akinek már nem volt szabadsága, igazolt, de nem fizetett napokat kapott. Szünetelésnek minősül-e ez az időszak, és hogyan kell figyelembe venni a táppénz számfejtésekor? NYENYI-lapon hogyan kell jelenteni?
170. cikk / 192 Jubileumi jutalom különbözetének elszámolása
Kérdés: Egy kutatóintézetben közalkalmazottként dolgozó munkavállaló 1990-ben 25 éves, 1995-ben 30 éves jubileumi jutalmat kapott. 2004-ben nyugdíjba megy, és arra számított, hogy megkapja a 40 éves jubileumi jutalmat is. Azt a felvilágosítást kapta, hogy bár 1965 óta dolgozik, közalkalmazotti jogviszonya csak 1974. február hónaptól áll fenn. Ennek most lenne 30 éve, de a 30 éves jubileumi jutalmat már megkapta 1995-ben. Jogosult-e az 1995-ben, illetve a 2004-ben érvényes összeg közötti különbözetre?
