Mentesítés a munkavégzés alól

Kérdés: Elháríthatatlan oknak minősül-e a munkavégzés alóli mentesítéshez a munkavállaló személygépkocsijának defektje? A munkavállaló tájékoztatása szerint a gépkocsi javíthatatlan volt.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 107. § g) pontjában foglalt rendelkezés értelmébenmentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól, ha elháríthatatlanok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni.Az irányadó bírói gyakorlat értelmében elháríthatatlan okmiatt nem tud a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Baleseti táppénz több munkáltató esetén

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg azt a több munkahellyel rendelkező biztosítottat, akinek munkába menet a buszra történő felszálláskor kifordult a bokája, e naptól keresőképtelen beteg, és baleseti táppénzt igényel? Egyik munkáltatójánál teljes munkaidőben foglalkoztatják, a másik foglalkoztatónál heti 20 órában dolgozik. Ez utóbbi foglalkoztatónál 4 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához azt kellene tudni, hogy melyikmunkáltatóhoz ment a biztosított, ahol munkába menet közben balesetetszenvedett. Ugyanis a biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyábanjogosult, amelyben az üzemi baleset érte.Ha a dolgozót ahhoz a munkáltatóhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Milyen jogcímen számolható el az orvosi kezelés időtartama annál a nyugdíjas munkavállalónál, aki 2004. május 5-étől május 10-ig beteg volt, a 15 nap betegszabadságot már korábban kimerítette, és – nyugdíjas lévén – táppénzre nem jogosult?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 47. § (2) bekezdése értelmében nem jár táppénz – többek között – a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.Az orvosi kezelések időtartama – a leadott orvosi igazolás alapján – igazolt távollétként vehető figyelembe. Erre az időtartamra sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Anyasági ellátások összegének megállapítása

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj összegét az alábbi esetben? Egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott biztosított 2002. október 30-án szült. A kifizetőhely a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyt, majd jelenleg is gyermekgondozási díjat folyósít részére. Megbízási szerződése 2002. június 17-től október 31-ig szólt. Megbízási díja havi 80 000 forint, 10 százalékos költséghányad alkalmazásával. Tényleges keresete 2002. június 17-től október 29-ig 279 561 forint volt (osztószámcsökkentő 4 nap igazolt távollét, 12 nap táppénz).
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdező nem közölte, feltételezzük, hogy a biztosított rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsághoz szükséges 180 napi biztosítási idővel. A terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításához az irányadó időszak 2001. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Igazolt és igazolatlan távollét

Kérdés: A munkavállaló 5/2 munkarendben dolgozik. Igazolt vagy igazolatlan távollét-e a szombat- vasárnap, ha a dolgozó csütörtöktől a következő hét hétfőjéig nem dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A munkarend – általában a munkaidő kezdési és befejezési időpontjainak megjelölésével – határozza meg a munkaidő teljesítését, foglalja magában a munkaidő-beosztást. Az általános szabályok értelmében a munkaidőt heti 5 munkanapra kell beosztani. Az Mt. 124. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Teljes munkaidőre járó munkabér

Kérdés: Egy munkavállaló munkaszerződésben meghatározott munkaideje heti 40 óra, munkabére havi 50 000 forint. Megkaphatja-e a teljes hónapra járó munkabérét, ha a 22 munkanapos hónapban csak 108 órát dolgozott?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg.Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább – a kötelező legkisebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Tartalékos katonai szolgálat

Kérdés: Hogyan kell minősíteni a munkavállaló távollétét a tartalékos katonai szolgálat idején?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 138. § (5) bekezdése határozza meg, hogy a munkavállaló mely esetekben vehet igénybe fizetés nélküli szabadságot. Ezek az alábbiak: a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Tartalékos katonai szolgálat alatti kötelezettségek

Kérdés: Egy dolgozót tartalékos katonai szolgálatra hívnak be. Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót ez idő alatt?
Részlet a válaszából: […] A tartalékos katonai szolgálatot teljesítő munkavállalókkal kapcsolatban – túl azon, hogy a munkájukat nélkülöznie kell – a foglalkoztatóra többletteher nem hárul, de ezzel párhuzamosan az érintett munkavállalót sem érheti hátrány szolgálata miatt. A katonai szolgálatra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.
1
2