8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Középiskolás egyéni vállalkozó
Kérdés:
Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a 18. életévét betöltött középiskolás diákot, aki egyéni vállalkozást indít? Lehet kisadózó? Hogyan érinti a vállalkozás indítása a szülő családipótlék-jogosultságát?
2. cikk / 8 Egyszemélyes kft. tagja
Kérdés: Helyesen jár el az egyszemélyes kft. abban az esetben, ha semmilyen közterhet nem fizet a tulajdonos után, aki a cég tevékenységében semmilyen módon nem vesz részt, csak az ügyvezetői feladatokat látja el megbízási jogviszonyban, de a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az ügyvezető nem rendelkezik semmilyen más jogviszonnyal, fizeti maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Lehet kisadózó egyéni vállalkozó a tag a kft.-ben végzett ügyvezetői tevékenysége mellett?
3. cikk / 8 Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
4. cikk / 8 Nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozó
Kérdés: Megtarthatja főállású státuszát a nappali tagozatos főiskola mellett egy fiatal gazda, aki nagy összegű támogatást nyert egy pályázaton, amelynek a feltétele volt, hogy főállásban végezze a tevékenységét, viszont 5 éven belül el kell végeznie egy felsőfokú oktatási intézmény által indított képzést is?
A főállású egyéni vállalkozóra előírt járulékokat természetesen megfizetné ez alatt az idő alatt is.
A főállású egyéni vállalkozóra előírt járulékokat természetesen megfizetné ez alatt az idő alatt is.
5. cikk / 8 Korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozó jogállása
Kérdés: Hogyan változott a státusza 2012-ben annak az 1952-ben született korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozónak, aki egy betéti társaság alkalmazottja volt, és az ellátásának összegét a cég a nyugdíjfolyósító részére megfizette? Amennyiben főfoglalkozású vállalkozónak minősül, felbontható-e a korengedményes nyugdíjra kötött szerződés, és visszaigényelhető-e a befizetett összeg?
6. cikk / 8 Főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Elszámolhat-e év végén, december hónapban jövedelemkivétet a tárgyév során megfizetett járulékalap összegéig (1 128 000 forint) egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja, akik után havonta megfizetésre kerül a garantált bérminimum alapján a társadalombiztosítási járulék? A vállalkozók év közben nem számolnak el jövedelemkivétet. Elegendő-e ebben az esetben az szja-fizetés, vagy a kifizetés hónapjában a kivét teljes összege után meg kell fizetni a járulékokat is?
7. cikk / 8 Nyugdíjas beltag minősítése
Kérdés: Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül-e az a bt.-beltag nyugdíjas, akinek a kereseti korlát miatt megszüntetik a nyugellátását?
8. cikk / 8 Egyéni vállalkozó táppénze
Kérdés: Betegállomány esetén jogosult-e táppénzre az az egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 1993 óta folyamatosan gyakorolja, és minden évben a minimálbér után fizette a társadalombiztosítási járulékot? Leszázalékolják-e abban az esetben, ha 1 éven túl beteg? Mi alapján történik a járadékok, illetve a rokkantnyugdíj összegének kiszámítása?