Járulékok utólagos levonása


Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2020. szeptember 15-én (384. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6546

[…] nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi.Ha a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű járulék levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után az Art. rendelkezései szerint önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg.Az elszámolási gyakorlatot döntően meghatározza, hogy a munkavállaló jelenleg is foglalkoztatottként állományban van-e, vagy időközben a társadalombiztosítási jogviszonya megszűnt.Az irányadó Tbj-tv. 82. §-ának (2) bekezdése alapján, ha a természetes személy még munkaviszonyban áll, akkor a munkáltató a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően a feltárt hiba következményeként keletkezett járulékkülönbözetet a természetes személy részére visszatéríti, illetve a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes, 2020. június 30-áig egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, 2020. július 1-jétől a társadalombiztosítási járulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetve visszatérített járulékkülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetve igényli vissza.Ha a járulékkülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a természetes személy időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennálló összegéről és a természetes személy adóazonosító számáról értesíti a természetes személy állami adó- és vámhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A természetes személy az adóhatóságtól fizetési könnyítést csak a levonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet.A munkáltató az adóhatósággal történő elszámolást az erre a célra rendszeresített, AJK bejelentés az adó- és járulékkülönbözet elszámolásról megnevezésű nyomtatvány benyújtásával teljesíti, melynek főlapján meg kell jelölni, hogy aktív vagy foglalkoztatási jogviszonyban már nem álló biztosított jogviszony fennállásának időtartama alatt keletkezett, és a biztosítottól le nem vont járulékra vonatkozik a korrekció. Az AJK-01-02 lapján a bevallási időszak a benyújtott 08 bevallásoknak megfelelően havi bontást igényel. Előfordul, hogy az adatközlés hónapokat átnyúlóan történik, ebben az esetben az adatközléssel érintett hónapok […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.