Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-ának c) pontja értelmében szünetel a biztosítás a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha erre az időszakra a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Fizetési kedvezmények

Kérdés: Valóban van arra lehetőség, hogy a pandémia idején nehéz helyzetbe kerülő cég felhalmozott tartozásait elengedje az adóhatóság? Milyen feltételekkel kérhető az elengedés?
Részlet a válaszából: […] A 318/2021. Korm. rendelet 2-3. §-ai alapján 2021. december 31-ig valóban kérhetők az általános szabályoktól eltérő fizetési kedvezmények is, ez azonban nem jelenti azt, hogy egy vállalkozás teljes tartozását elengedi a NAV.A fizetési kedvezmények lényege minden esetben az,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Járulékfizetési kedvezmények

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, aki a veszélyhelyzet miatt elvesztette a munkáját, új helyen még nem tudott elhelyezkedni, és emiatt olyan nehéz anyagi helyzetbe került, hogy nem tudja fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot sem?
Részlet a válaszából: […] Ha a magánszemély méltányolható jövedelmi, vagyoni és szociális körülményei miatt nem tudja határidőre befizetni a járulékot, fizetési kedvezményt (részletfizetést, fizetési halasztást, mérséklést) kérhet a NAV-tól, ami azonban csak akkor engedélyezhető, ha annak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Végrehajtás és fizetési kedvezmények

Kérdés: Hogyan változott a végrehajtásra és a fizetési kedvezményekre vonatkozó szabályozás a veszélyhelyzet megszüntetése után? Mennyi ideig maradnak meg a könnyítések, illetve kérhető továbbra is halasztás a járvány miatt kialakult fizetési nehézségre tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A NAV honlapján megjelent tájékoztató összefoglaló választ ad erre a kérdésre.A koronavírus-járvány miatt 2020. március 11-én elrendelt veszélyhelyzet 2020. június 17-én megszűnt. A végrehajtási eljárások 2020. március 24-től a veszélyhelyzet után további 15 napig, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Fizetési kedvezmények

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a vállalkozásnak, amely a veszélyhelyzet ideje alatt teljesen felélte a tartalékait, és mostanra jelentős köztehertartozást halmozott fel? Van valamilyen halasztás vagy méltányosság ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Azoknak az ágazatoknak a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozói, amelyek nem tartoznak a közterhek fizetése alól átmenetileg mentesítettek körébe, fizetési kedvezményt kérhetnek az adóhatóságtól.A Nemzeti Adó- és Vámhivatal figyelembe veszi a koronavírus-járvány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Méltányosság örökölt tartozás esetén

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, aki édesapja halála után megörökölte a szülei vidéki családi házát, ami megoldást jelenthetett volna jelenlegi nehéz élethelyzetében, de ügyvédje információi szerint az örökség erejéig felelnie kell egyéni vállalkozóként elhunyt szülője adótartozásaiért? Az örökös egyedül neveli 2 kiskorú gyermekét, és folyamatosan halmozódó banki tartozása miatt hamarosan el kell hagynia a lakását, amelynek értéke nagyjából fedezni fogja a bank követelését, az elhunyt édesapa viszont nagy összegű adó- és járuléktartozást halmozott fel, amelyet megállapodás alapján havonta törlesztett. Az örökölt ingatlan egy kis faluban található, eladása szinte lehetetlen, az örökös semmilyen egyéb vagyontárggyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A Ptk. rendelkezései szerint az ember halálával a hagyatéka mint egész száll az örökösre, ami azt jelenti, hogy nemcsak a javakat, hanem a tartozásokat is az örökség részének kell tekinteni.A Ptk. 7:94. §-a értelmében a hagyatéki tartozások:a) az örökhagyó illő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Fizetési könnyítés engedélyezése

Kérdés: Kérheti-e egy nehéz anyagi helyzetbe került kft. a köztehertartozás egy részének elengedését az APEH-től?
Részlet a válaszából: […] Az APEH részletes leírást adott ki a témában, amelyben azalábbi tájékoztatást nyújtja: A Magyar Köztársaság Alkotmányában deklarált jogok éskötelezettségek közé tartozik, hogy "országunk minden állampolgára kötelesjövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Méltányossági jogkör gyakorlása

Kérdés: Van-e valamilyen törvényes lehetőség arra, hogy egy több éve működő egyéni vállalkozó nagy összegű, felhalmozódott késedelmipótlék-tartozásának elengedését kérje az APEH-tól?
Részlet a válaszából: […] Az Art. számoshelyen utal a méltányosság gyakorlására. Az egységes jogalkalmazás érdekébenjött létre a 7004/2006. (AEÉ 4.) APEH irányelv a méltányossági jogkörgyakorlásáról, az adómérséklésre és a fizetési könnyítés engedélyezéséreirányuló kérelmek elbírálása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Méltányosság

Kérdés: Hogyan kérheti egy cég tartozásának méltányosságból történő elengedését?
Részlet a válaszából: […] Az Art. számos helyen utal a méltányosság gyakorlására, ésmivel minden kérdésben nagyon fontos az egységes jogalkalmazás, az APEHirányelvet bocsátott ki ennek érdekében 7001/2005. (AEÉ 3.) számon. Ennekalapján ismertetjük a méltányosságra vonatkozó legfontosabb szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Meghatalmazotti képviselet az adóhatóság előtt

Kérdés: Hogyan képviselhet egy magánszemély, illetve egy könyvelőiroda egy adóalanyt az adóhatóság előtt úgy, hogy a jogszabályokban foglaltaknak mindenben eleget tegyen?
Részlet a válaszából: […] Az adóhatóság előtti képviselet szabályai függenek attól, hogy a meghatalmazó mihez kívánja a meghatalmazást adni. Az adóalany által adott meghatalmazás rendelkezhet bejelentés, bevallás, adatszolgáltatás benyújtására (Az Art. 175. §-ában rögzített az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.
1
2