Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. február 13-án (98. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1684

[…] jelenti, hogy ki kell térnie a méltányosságot megalapozó körülményekre, illetve az ilyen körülmények hiányára is. Ennélfogva már az elsőfokú határozatban is sor kerülhet csökkentett mértékű bírság kiszabására, és a jogorvoslati kérelem elbírálója is csökkentheti a bírság mértékét, függetlenül attól, hogy azt az adózó kifejezetten nem kérte. A szankciók mértékének mérséklésére irányuló kérelmet az adózó jegyzőkönyvre tett észrevételében, fellebbezésében vagy felügyeleti intézkedés iránti kérelmében is előterjesztheti. A Ket. 34. § (5) bekezdése alapján a kérelmet nem elnevezése, hanem tartalma szerint kell elbírálni. A kérelem tartalma szerinti elbírálásának követelményéből adódóan, az elsőfokú határozat közlését követően benyújtott, a szankció mértékének mérséklésénél irányadó körülményeket részletező beadvány – az adózó által megjelölt elnevezése szerint - fellebbezésnek, illetve felügyeleti intézkedés iránti kérelemnek minősül. Ennek megfelelően fellebbezésként kell kezelni a fellebbezésnek jelölt jogorvoslati kérelmeket, attól függetlenül, hogy azt az adózó a fellebbezési határidőn belül, vagy annak leteltét követően nyújtotta be. Az adózó által fellebbezésként előterjesztett, azonban a fellebbezésre nyitva álló határidőn túl – igazolási kérelem nélkül - benyújtott jogorvoslati kérelmet a másodfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül, végzésben utasítja el. Végzésében a másodfokú adóhatóság tájékoztatja az adózót, hogy az Art. 141. §-a alapján jogszabálysértés esetén az elsőfokú határozattal szemben felügyeleti intézkedés megtétele iránti kérelmet nyújthat be, melynek illetéke 15 000 forint, amit illetékbélyegen kell lerónia. Felügyeleti intézkedés iránti kérelemként akkor kell kezelni a jogorvoslati kérelmet, ha az adózó beadványa kifejezetten arra irányul. (Értelemszerűen – a törvényes feltételek megléte esetén – az adóhatóság élhet a saját hatáskörben való határozatmódosítás eszközével is.) Amennyiben az adózó "méltányossági" kérelemnek nevezett beadványában kizárólag arra, illetve a fizetési kedvezményre irányuló eljárások során irányadó körülmények mellett arra is hivatkozik, hogy cselekményének vagy mulasztásának súlyához, gyakoriságához képest a szankció túlzott mértékű, illetve mulasztásának körülményeit ismerteti (tehát a szankció jogalapját vagy annak mértékét vitatja), a beadványt először a szankciót megállapító határozat elleni jogorvoslati kérelemként kell elbírálni. Ebben az esetben nincs szükség arra, hogy az adóhatóság az adózót vagyoni és jövedelmi viszonyairól adatlap megküldésével nyilatkoztassa. Miután a jogkövetkezmények alkalmazásának szabályszerűségét az eljárás minden szakaszában hivatalból is vizsgálni kell, a törvénysértő határozat módosítása abban az esetben sem mellőzhető, ha az adózó az érdemi alaphatározat elleni fellebbezési jogáról lemond, vagy kérelmét "nem fellebbezésként" kéri elbírálni. Ilyen esetekben a fizetési kedvezmény engedélyezése iránti eljárásra csak a fenti jogorvoslati eljárás lefolytatását követően, és csak a fennmaradó tartozás vonatkozásában kerülhet sor. 1. Késedelmi pótlék (Art. 165-167. §) Az Art. 165. § (3) bekezdése szerint kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén az adóhiányt megállapító határozatban az adóhatóság vezetője – a 165. § (4) bekezdésében foglalt korláttal – a késedelmi pótlék számításának kezdő időpontjaként az eredeti esedékességnél későbbi időpontot is megállapíthat. Miután a késedelmi pótlék felszámítására az adóhiány megállapításával és az adóbírság kiszabásával egyidejűleg kerül sor, az eljáró adóhatóságnak a kivételes méltányosság fennállását megalapozó körülményeket mérlegelnie kell. Az e pont szerinti méltányossági jogkör gyakorlása során a döntést előkészítő szervek: az ellenőrzési osztályok, ha az adózó felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll, a felszámolási és végelszámolási osztályok, másodfokon mindkét esetben a Hatósági főosztály hivatali, illetve kihelyezett hatósági osztályai. Az APEH Észak-budapesti Igazgatósága Általános főosztály feladata a kizárólagos illetékességébe tartozó adózók ügyében az e pont szerinti döntés előkészítése, ilyenkor a másodfokú döntés előkészítését a Központi Hivatal Kizárólagos Illetékességi Ügyek főosztálya látja el. 2. Önellenőrzési pótlék (Art. 168-169. §) Az önellenőrzési pótlék kizárólag kérelemre mérsékelhető, a mérséklést megalapozó körülményeket az adózónak kell bizonyítania. Az adóhatóságnak a bevallott és a helyesbített adó közötti eltérés keletkezésének a körülményeit kell vizsgálnia, és ennek alapján kerülhet sor az önellenőrzési pótlék mérséklésére vagy a kérelem elutasítására. Ellentétben a fizetési kedvezmények körébe tartozó pótléktartozás mérséklésére vagy elengedésére irányuló eljárással, itt a már megfizetett – tehát tartozásnak nem minősülő – önellenőrzési pótlék is mérsékelhető. Az e pont szerinti eljárást […]