31 cikk rendezése:
11. cikk / 31 Munkavégzés több EGT-tagállamban
Kérdés: Hogyan alakul a magyarországi biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége egy magyar kft. társas vállalkozói jogviszonyban lévő ügyvezetőjének, aki a cég németországi fióktelepénél 4 órás munkaviszonyban bejelentésre került, de Magyarországon is szeretne jövedelmet kivenni a vállalkozásból?
12. cikk / 31 Külföldi anyacég által juttatott munkavállalói értékpapír
Kérdés: Az anyacégnek vagy a leányvállalatnak van bejelentési kötelezettsége a NAV-hoz abban az esetben, ha a külföldi anyacég a magyarországi leányvállalatánál dolgozó munkavállalóknak részvényt juttat? Hogyan lehet adómentesen juttatni részvényt a dolgozóknak ebben az esetben, milyen feltételeknek kell megfelelni?
13. cikk / 31 Unió tagállamaiban munkát végző munkavállalók bérezése
Kérdés: Mire kell figyelnie a dolgozók külföldi munkavégzésével összefüggő bérezés során annak a cégnek, amely az unió több tagállamába készül kiküldeni munkavállalókat építési-szerelési munkák elvégzésére? Van ezzel kapcsolatban valamilyen különös szabályozás?
14. cikk / 31 Maláj állampolgár megbízási jogviszonya
Kérdés: Keletkezik társadalombiztosítási jogviszonya a magyar vállalkozásnál annak a malajziai állampolgárnak, aki megbízási szerződés alapján végez üzletviteli tanácsadást a cégnek Malajziában? A megbízottnak a megbízási díj után kell Malajziában adót, illetve járulékot fizetnie? A malajziai állampolgár Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel, egy évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon, az éves megbízási díj meghaladja a 10 000 USD-t, illetve a megbízónak nincs fióktelepe, leányvállalata Malajziában. Mennyiben változtatna a helyzeten az a tény, ha a megbízás teljesítése részben Malajziában, részben Magyarországon történne?
15. cikk / 31 Magyar állampolgár malajziai megbízási jogviszonya
Kérdés: Hol kell megfizetnie a személyi jövedelemadót, illetve melyik országban, és milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a Magyarországon biztosítási jogviszonyban lévő magyar állampolgárnak, aki megbízás keretében Malajziában is munkát végez egy malajziai cég telephelyén? A magyar állampolgár Malajziában nem rendelkezik állandó lakóhellyel, egy évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik kint, a megbízónak nincs semmilyen fióktelepe vagy leányvállalata Magyarországon, az éves megbízási díj pedig meghaladja a 10 000 USD-t. Mennyiben változtatna a helyzeten az a tény, ha a munkavégzés részben Malajziában, részben Magyarországon történne?
16. cikk / 31 Egyetemi előadó közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulékalapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
17. cikk / 31 Külföldi foglalkoztató részére végzett ügynöki tevékenység közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak az ügynöki tevékenységet végző magyar állampolgárságú munkavállalónak, aki egy angol tulajdonban lévő MLM rendszerű cégnek végez munkát, és a jutalékát utalva, közvetlenül a foglalkoztató cégtől kapja minden hónapban?
18. cikk / 31 Magyar kft. olaszországi fióktelepén dolgozó munkavállalók közterhei
Kérdés: A magyar vagy az olasz törvények alapján kell-e bejelenteni egy magyarországi székhellyel bejegyzett kft. Olaszországban létesített fióktelepének magyar állampolgárságú munkavállalóit? A dolgozók a kft. és az olasz cég között kötött vállalkozási szerződés alapján végeznének munkát Olaszországban.
19. cikk / 31 Németországi fióktelepen dolgozó munkavállalók közterhei
Kérdés: Magyarországi székhellyel és belföldi tulajdonosokkal alakult kft. Németországban fióktelepet létesített. A magyar munkavállalók a fióktelepen és különböző EU-s országokban dolgoznak magyarországi munkaszerződéssel (amelyben a munkavégzés helye külföld). Egyes dolgozók 183 napnál több időt töltenek külföldön, más dolgozók ennél lényegesen rövidebb időt. A dolgozók Magyarországon minimálbérrel kerülnek bejelentésre, és a minimálbér járulékai, valamint az szja megfizetésre kerül Magyarországon. A németországi bruttó bér összevonásra kerül a magyarországi bruttó minimálbérrel, és az után kerül elvonásra és befizetésre Németországban a béradó, az egyházadó vagy a szolidaritási járulék. A munkavállalók rendelkeznek E101-es igazolással. Helyes-e a magyarországi minimálbéres bejelentés? A nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítást a németországi bér után kell-e számfejteni? Szükséges-e kétféle bér után két helyen bérjárulékokat fizetni?
20. cikk / 31 Társasház szakképzési hozzájárulása
Kérdés: Egy társasháznak kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni a mellékfoglalkozású választott tisztségviselő díja, a nyugdíjas választott tisztségviselő díja, a munkaviszonyban álló takarító, illetve a részmunkaidős nyugdíjas munkavállalói után?
