12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
2. cikk / 12 Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepe
Kérdés: Ki gyakorolja a munkáltatói jogokat egy Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó magyar állampolgárságú munkavállalók felett? A fióktelep a 2008 vagy a 2008INT jelű nyomtatványon köteles bevallani a szociális hozzájárulási adót, a járulékokat, illetve az egyéb közterheket? Jól értelmezi a külföldi foglalkoztató, hogy az Szja-tv. hatálya nem terjed ki rá, ezért nem vonhatja le az szja-előleget a munkavállalók béréből, hanem azt mindenki saját maga után állapítja meg és fizeti be minden negyedévet követő hó 12-éig?
3. cikk / 12 Munkavégzés több EGT-tagállamban
Kérdés: Hogyan alakul a magyarországi biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége egy magyar kft. társas vállalkozói jogviszonyban lévő ügyvezetőjének, aki a cég németországi fióktelepénél 4 órás munkaviszonyban bejelentésre került, de Magyarországon is szeretne jövedelmet kivenni a vállalkozásból?
4. cikk / 12 Unió tagállamaiban munkát végző munkavállalók bérezése
Kérdés: Mire kell figyelnie a dolgozók külföldi munkavégzésével összefüggő bérezés során annak a cégnek, amely az unió több tagállamába készül kiküldeni munkavállalókat építési-szerelési munkák elvégzésére? Van ezzel kapcsolatban valamilyen különös szabályozás?
5. cikk / 12 Magyar kft. olaszországi fióktelepén dolgozó munkavállalók közterhei
Kérdés: A magyar vagy az olasz törvények alapján kell-e bejelenteni egy magyarországi székhellyel bejegyzett kft. Olaszországban létesített fióktelepének magyar állampolgárságú munkavállalóit? A dolgozók a kft. és az olasz cég között kötött vállalkozási szerződés alapján végeznének munkát Olaszországban.
6. cikk / 12 Németországi fióktelepen dolgozó munkavállalók közterhei
Kérdés: Magyarországi székhellyel és belföldi tulajdonosokkal alakult kft. Németországban fióktelepet létesített. A magyar munkavállalók a fióktelepen és különböző EU-s országokban dolgoznak magyarországi munkaszerződéssel (amelyben a munkavégzés helye külföld). Egyes dolgozók 183 napnál több időt töltenek külföldön, más dolgozók ennél lényegesen rövidebb időt. A dolgozók Magyarországon minimálbérrel kerülnek bejelentésre, és a minimálbér járulékai, valamint az szja megfizetésre kerül Magyarországon. A németországi bruttó bér összevonásra kerül a magyarországi bruttó minimálbérrel, és az után kerül elvonásra és befizetésre Németországban a béradó, az egyházadó vagy a szolidaritási járulék. A munkavállalók rendelkeznek E101-es igazolással. Helyes-e a magyarországi minimálbéres bejelentés? A nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítást a németországi bér után kell-e számfejteni? Szükséges-e kétféle bér után két helyen bérjárulékokat fizetni?
7. cikk / 12 Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó munkavállalók társadalombiztosítási kötelezettsége
Kérdés: Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó román állampolgárok az anyacéggel vannak munkaviszonyban, kiküldetés alapján dolgoznak Magyarországon. Hogyan kell értelmezni ebben az esetben a 2006. évi II. tv. II. részének alábbi 7., illetve 8. cikkének rendelkezéseit? "7. cikk Általános rendelkezés: Valamely jövedelemszerző tevékenységet folytató személyre, ha a jelen egyezmény előírásai másként nem rendelkeznek, annak a szerződő félnek a jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén az érintett személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi. Ez akkor is érvényes, ha a foglalkoztatott lakóhelye vagy a foglalkoztató székhelye a másik szerződő fél területén található." "8. cikk Különleges rendelkezések: (1) Amennyiben az egyik szerződő fél területén székhellyel rendelkező foglalkoztató foglalkoztatottját a másik szerződő fél területére küldi, úgy a kiküldetés kezdetét követő 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél jogszabályai alkalmazandók, mintha az érintett személyt még ennek a területén foglalkoztatnák. Az önálló vállalkozó abban az esetben, ha az egyik szerződő fél felségterületén biztosított, és a másik szerződő fél területén folytatja önálló vállalkozói tevékenységét, akkor e tevékenység kezdetétől számított 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél szabályai szerint van biztosítva, mintha az érintett személy továbbra is ennek a félnek a jogszabályai szerint folytatná a tevékenységét." A fenti két cikkely alapján a törvény hatálybalépését – 2006. november 1. – követően a fióktelepen dolgozó munkavállalók után Magyarországon köteles-e a fióktelep társadalombiztosítási járulékot fizetni? További kérdés, hogy a kiküldetés időpontját a törvény hatálybalépésétől kell-e számítani, vagyis annak a munkavállalónak, akinél már letelt a két év kiküldetés, belép-e a magyarországi tb-járulék-kötelezettség?
8. cikk / 12 Könyvvizsgáló jogállása
Kérdés: Egy részvénytársaság könyvvizsgálója lehet-e egy olyan kft.-nek a könyvvizsgálója is, amelyben az rt.-nek 95 százalékos tulajdonrésze lesz?
9. cikk / 12 1408/71/EGK rendelet
Kérdés: Mit mond a sokat emlegetett 1408/71/EGK rendelet az EU tagállamainak területén mozgó állampolgárok szociális biztonságáról?
10. cikk / 12 Külföldi munkavállaló munkaadói, munkavállalói járuléka
Kérdés: Kell-e munkaadói, illetőleg munkavállalói járulékot fizetnie egy 90 százalékban külföldi tulajdonú cégnek az után az angol állampolgárságú dolgozója után, aki nem biztosított, így sem társadalombiztosítási-, sem egyénijárulék-fizetési kötelezettség nem keletkezik?