320 cikk rendezése:
11. cikk / 320 Munkaviszonnyal nem rendelkező anya GYES-jogosultsága
Kérdés: Igényelhet beteg gyermeke után GYES-t az édesanya abban az esetben, ha a férje Németországban munkavállaló, ő pedig két kiskorú gyermekével 2021. június hónaptól életvitelszerűen Magyarországon él? Az anya munkaviszonnyal nem rendelkezik.
12. cikk / 320 Harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása
Kérdés: Szükséges tajszámot igényelni egy harmadik országbeli állampolgár maximum 90 napos tartózkodásiengedély-mentes foglalkoztatásának idejére? A kormányhivatal tájékoztatása szerint tajszámot és tajkártyát kizárólag akkor lehet igényelni, ha a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik tartózkodási engedéllyel. Hogyan tudja bejelenteni a munkáltató a létrejött biztosítási jogviszonyt abban az esetben, ha a dolgozó nem rendelkezik tajszámmal?
13. cikk / 320 Rokkantsági ellátáshoz hiányzó biztosítási idő
Kérdés: Meg lehet vásárolni a rokkantsági ellátáshoz hiányzó biztosítási időt?
14. cikk / 320 Görög állampolgár családtámogatási ellátása
Kérdés: Jogosult lesz valamilyen családtámogatási ellátásra a 13 éves gyermeke után egy görög állampolgár, aki Magyarországon él, és itt is vállalt munkát?
15. cikk / 320 Utazási idő kiküldetés esetén
Kérdés: Beleszámít a munkaidőbe az utazási idő abban az esetben, ha a munkavállalót kéthetes külföldi kiküldetésre küldte a munkáltatója, amely miatt a tényleges munkavégzés előtt egy nappal már el kell utaznia?
16. cikk / 320 Családtámogatási ellátások külföldön élő család esetén
Kérdés: Melyik tagállam lesz illetékes a családtámogatási ellátások (családi pótlék) folyósítására abban az esetben, ha az anya Magyarországon biztosított, az apa Svájcban biztosított, de az egész család Ausztriában él életvitelszerűen?
17. cikk / 320 Családi pótlék külföldi tartózkodás esetén
Kérdés: Milyen következményei lehetnek annak, ha egy évek óta külföldön élő család most vette észre, hogy a gyermekük után folyamatosan kapják Magyarországról a családi pótlékot?
18. cikk / 320 Magyar munkavállaló távmunkavégzése külföldről
Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége keletkezik egy magyar székhelyű cégnek, amely távmunkában szeretne foglalkoztatni egy magyar állampolgárt, aki a munkavégzési kötelezettségének nagy részét Romániában teljesítené? A munkavállaló magyar lakcímmel nem rendelkezik, és a magyar cégnek sincs telephelye vagy bármilyen más érdekeltsége Romániában. Hol keletkezik az adó- és járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen igazolásokat kell beszereznie a munkáltatónak a foglalkoztatásra vonatkozóan? A munkáltató annyit kiderített, hogy a 355/2007. Korm. rendelet 6. §-a értelmében bejelentést kell tennie a román hatóságoknál. A munkavállalónak vagy a munkáltatónak kell eljárnia a bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségek teljesítése során?
19. cikk / 320 Szociális hozzájárulási adó alapja
Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre – szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
20. cikk / 320 A csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idő
Kérdés: Milyen időszakok számíthatók be a csecsemőgondozási díjhoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe? Folyamatosnak kell lennie a biztosításnak, vagy az egyes időszakok között lehet 30 napnál hosszabb megszakítás is?
