Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] ...tekinteni. Az adóköteles rész után a magánszemély az összevont adóalap részeként progresszív adót fizet.A kifizetőnek a juttatás adóelőlegét a munkaviszonyból eredő pénzbeli kifizetésből kell levonnia, de a levonás sikerétől függetlenül a juttatást követő hónap 12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

TESCO-utalvány közterhei

Kérdés: Egy művelődési ház 2004-ben TESCO-utalványt ad valamennyi dolgozójának. Kit fog terhelni az adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...következően a művelődési ház által a dolgozóknak adott TESCO-utalvány az összevont adóalap része, ami után a kifizetőnek adóelőleget kell fizetnie, amit levonhat a dolgozók pénzbeli járandóságából [Szja-tv. 48. § (18) bekezdése].Tekintve, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Pedagógus foglalkoztatása

Kérdés: Nem állami oktatási intézményben dolgozó pedagógus foglalkoztatása lehetséges-e nem közalkalmazotti formában? Történhet-e munkabér-kifizetés abban az esetben, ha a pedagógus számlát ad az intézménynek?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a munkabér, mint bér, adóalapot képező jövedelem, és a munkáltató, mint kifizető, a munkabér kifizetése során havonta adóelőleget von le.A Tbj-tv. rendelkezései értelmében a munkáltató mint foglalkoztató által munkaviszony keretében kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Munkabér jogalap nélküli kifizetése

Kérdés: Egy munkavállaló folyószámlájára tévesen egy másik dolgozó járandóságát utalta el a munkáltató. Kérhető-e a banktól a téves utalás egyösszegű leemelése, vagy belép a maximum 33 százalékos levonási szabály?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye, ettől érvényesen eltérni nem lehet.A munkáltató a munkavállaló részére történt előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja. Egyebekben a munkabérből való levonásra a bírósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...és megfizetnie a támogatói adományból a javára történt jóváírásról szóló pénztári igazolás alapján. A pénztárnak adóelőleg-levonási kötelezettsége nincs. Megjegyezzük, hogy a nyugdíjpénztár által teljesített kifizetések is csak szigorú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Osztalék, osztalékelőleg

Kérdés: Milyen közterheket kell vonni és fizetni a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tulajdonos tagja részére az e jogviszonyára való tekintettel kifizetett összegből?
Részlet a válaszából: […] ...a társas vállalkozás magánszemély tagjának részesedése.Osztalékról van tehát szó, amit személyi jövedelemadó terhel. Az osztalékelőlegből a kifizetőnek 20 százalék szja-előleget kell levonnia, míg az adó összegét az alábbiak szerint kell megállapítania:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Adókedvezmény visszamenőleges igénybevétele

Kérdés: Az Szja-tv. 3. § 72/h pontja (módosítva a 2002. évi XLII. törvénnyel) értelmében "Személyijövedelemadó-terhet nem viselő járandóság":"h) az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen közreműködő mérkőzésvezető részére e tevékenységgel összefüggésben juttatott jövedelemnek a mérkőzésenként 5 ezer forintot, de legfeljebb adóévenként 50 000 forintot meg nem haladó része."Aki ezt januártól nem vette igénybe, az mostantól kezdődően év végéig igénybe veheti-e? Költségelszámolás esetén igénybe vehető-e ez a kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb 50 ezer forintot adóterhet nem viselő járandóságnak minősít. A kifizetőnek a 46. § (4) bekezdése szerint nem kell adóelőleget levonnia az adóterhet nem viselő járandóságból. A mérkőzésvezető jövedelme azonban nem feltétlenül adóterhet nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: A rehabilitációs hozzájárulás kötelező foglalkoztatási szintjének a meghatározásakor a kapott értéket az általános szabályok szerint kell-e kerekíteni?
Részlet a válaszából: […] ...szorozva a rehabilitációs hozzájárulás mértékével. Ez utóbbi 2003-ban 37 300 forint.A hozzájárulásra év közben, negyedévenként előleget kell fizetni. Ennek összege: a tárgynegyedév alapján megállapított adatokból számított hozzájárulás 25 százaléka....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Alkalmi munkavállalók utáni járulékfizetés

Kérdés: Őstermelő (nyilatkozatot adó, nincs adószáma, bevétele 250 ezer és 2 millió forint között van) mezőgazdasági munkát végeztet alkalmi munkavállalókkal. Milyen mértékű adót és járulékot kell fizetnie, ha a dolgozó A) nyugdíjas, B) szociális járadékos,C) illetve munkaviszonya van, és szabad idejében dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...járulék, 8,5 százalék nyugdíjjárulék (munkavállalótól levonva), 1 százalék munkavállalói járulék (munkavállalótól levonva), szja-előleg.C) Munkahellyel nem rendelkező egyén esetén: A B) pontban említett terheken túl 3 százalék egészségbiztosítási járulékot is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...Mivel a munkaadónak ekkor nincs (és nem is lehet) tudomása a később kezdődő munkaviszonyról, a személyi jövedelemadó-előleget, valamint a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot – a járulékfizetési felső határt a munkaviszony megszűnése napjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
1
73
74
75
79