25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Visszamenőleges nyugdíjazás
Kérdés:
Vissza tudja igényelni a járulékot a munkavállaló vagy a munkáltató az alábbi esetben? Egy munkaviszonyban álló dolgozót elbocsátotta a munkáltatója, és 3 havi végkielégítést, valamint – megállapodás alapján – 3 havi felmentési időt biztosított a számára, így jogviszonya 2023. szeptember 30-án szűnt meg, azonban az összes járandóság kifizetése után a dolgozó a 40 év jogosultsági idejére tekintettel 2023. április 10-ei dátummal nyugdíjas lett. Mi lesz ebben az esetben a végkielégítés sorsa, tekintettel arra, hogy a nyugdíjas munkavállaló részére nem jár ez a juttatás?
2. cikk / 25 Jubileumi jutalom II.
Kérdés: Vissza kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot egy szakképző intézményben dolgozó munkavállalónak, akinek a munkaviszonya 2020. december 28. napján nyugdíjazására tekintettel megszűnt, a megszűnés előtt a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján jubileumi jutalom kifizetésére került sor a kötelező közterhek megfizetése mellett, de a nyugdíjat 6 hónapra visszamenőleg, 2020. július 3. napjától igényelte? A munkáltató a munkabérre tekintettel elvégzi az önellenőrzést, a jubileumi jutalom tekintetében azonban kétségei merültek fel, hiszen annak kifizetése a nyugdíj időtartama alatt nem is lenne lehetséges, így annak kedvezményes járuléklevonására sem lenne lehetőség.
3. cikk / 25 Nyugdíjas munkavállaló béren kívüli juttatása
Kérdés: Hogyan kell eljárni a munkavállaló SZÉP Kártyájára utalt, illetve ezután utalásra kerülő összeggel abban az esetben, ha 2019. április 28-ától nyugdíjasnak minősül? A dolgozó még nem kapta meg a határozatot a nyugdíjas státuszáról, de már betöltötte a korhatárt, így a munkáltató attól az időponttól a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazza. Helyesen járt el a munkáltató, ha a dolgozó kijelentése megtörtént, az április havi munkabérét pedig megosztották az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó helyes megfizetésének érdekében?
4. cikk / 25 Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után – többek között – nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?
5. cikk / 25 Megbízási jogviszony megszüntetése nyugdíjazás esetén
Kérdés: Jelenthet gondot a nyugellátás megállapítása során, illetve a későbbiekben az érvényes, folyamatban lévő és a kifizetéskor biztosítási kötelezettséget eredményező megbízási szerződés? A munkaviszony megszüntetése egyértelmű, a megbízási jogviszony esetében alkalmazandó eljárás azonban nem.
6. cikk / 25 1954-ben született köztisztviselő nyugdíjazása
Kérdés: Pontosan melyik naptól kérheti legkorábban az öregségi nyugdíj megállapítását egy 1954. július 21-én született, több mint 40 év jogszerző idővel rendelkező férfi, aki közszolgálati tisztviselőként dolgozik egy polgármesteri hivatalban? Van felmentési kötelezettsége a munkáltatónak, és ha igen, mennyi időre köteles felmenteni a köztisztviselőt a munkavégzés alól?
7. cikk / 25 Köztisztviselő nyugdíjazása
Kérdés: Mikortól kérheti legkorábban a nyugdíja megállapítását egy 1954. július 21. napján született, közszolgálati tisztviselőként foglalkoztatott férfi, aki több mint 40 év jogszerző idővel rendelkezik? Van felmentési kötelezettsége a munkáltatónak, és ha igen, akkor mennyi időre köteles felmenteni a köztisztviselőt a munkavégzés alól?
8. cikk / 25 Mezőgazdasági őstermelő nyugellátása
Kérdés: Érdemes, illetve kell-e önellenőrzést tartani abban az esetben, ha egy 1950-ben született férfi, akinek a 2007. év végén közel 12 év szolgálati ideje volt, 2008-ban mezőgazdasági őstermelői tevékenységet kezdett, és mivel a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 62 év volt, őstermelőként nem fizetett járulékot? A NAV ügyfélszolgálatán azt a tájékoztatást kapta, hogy biztosított őstermelőként az '58-as bevallásokat negyedévente be kellett volna adnia, amely alapján már megszerezte volna a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Helyes ez a tájékoztatás? Az őstermelő éves bevétele az említett időszakban 1-2 millió forint között mozgott, így valószínűleg csak arányos szolgálati időt szerezhetett volna.
9. cikk / 25 NYENYI adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása
Kérdés: Vonatkozik az elévülési idő a 2010. év előtti évekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség (NYENYI) elmulasztására, illetve milyen jogkövetkezményekkel járhat a kötelezettség elmulasztása?
10. cikk / 25 Nyugdíjigényt benyújtott egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Kiegészítő tevékenységet folytatóként vagy főállásúként kell megfizetnie a járulékokat annak az egyéni vállalkozónak, aki 2015. május 10-ével megigényelte a nyugdíjat a 40 éves jogosultsági idejére tekintettel, de az ellátásról szóló határozatot még nem kapta meg?