Német állampolgárságú ügyvezető bejelentése

Kérdés: Egy társaság német, de Németországban nem az általános szabályok szerint biztosított, tehát E 101-es igazolással nem rendelkező ügyvezetője, mint vezető tisztségviselő részére a taggyűlés meghatározott összegű tiszteletdíjat hagyott jóvá, melyhez kapcsolódóan minden járulékot megfizetett. A kifizetés napjával a bejelentés, a kifizetést követő napon pedig a kijelentés megtörtént. Hogyan kell szerepeltetni ezt a havi bevallásban, illetve a NYENYI-jelentésben, melyikben milyen időszakot kell feltüntetni? Milyen ellátásban részesülhet ez a német személy, aki Magyarországon évente 10-12 napot tartózkodik?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a Tbj-tv. R. 4. §-ának (2), illetve (5)bekezdése adja meg a választ. E szerint az egyéb munkavégzésre irányulójogviszonyban álló személy (idetartozik a választott tisztségviselő is)biztosítási kötelezettségét – amennyiben a díjazásra nem havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

TGYÁS igénybevétele passzív GYED folyósítása alatti szülés esetén

Kérdés: Újabb gyermeke megszületését követően jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra az a dolgozó, aki először 2005. október 14-én szült, terhességi-gyermekágyi segélyben, majd gyermekgondozási díjban részesült, 2006. november 30-án kérte munkaviszonyának megszüntetését, ezért a gyermekgondozási díjat passzív jogon továbbfolyósították részére, de közben terhes lett, és szülésének várható időpontja 2007. augusztus 31.?
Részlet a válaszából: […] Terhességi-gyermekágyi segélyre az jogosult, aki a szüléstmegelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartamaalatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy abiztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Megbetegedés külföldön

Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a magyar állampolgár, aki külföldi útja során betegszik meg?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a biztosított az Európai Gazdasági Térség (EGT),illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződésalapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező állam területén kívüliállam területén átmenetileg tartózkodik munkavállalás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott ellátások megszűnése

Kérdés: Valóban fizetni kell-e az orvosi ellátásért annak a biztosított személynek, aki hegymászás közben sérül meg, és kórházba kell szállítani?
Részlet a válaszából: […] A szolidaritás és az öngondoskodás elveinek csak akkor felelmeg a társadalombiztosítás által nyújtott ellátás, ha a rendszer kizárja azokata személyeket, akik nem fizetnek járulékot. Az Országgyűlés ennek érdekébendöntött az ellátási csomagokat is meghatározó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 13.

Önálló tevékenységet végző magánszemély utáni közterhek

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni az után az önálló tevékenységet végző magánszemély után, aki számlát állít ki?
Részlet a válaszából: […] Az önálló tevékenységet folytató "számlaképes" – tehátadószámmal rendelkező – magánszemély nem minősül egyéni vállalkozónak.Amennyiben vállalkozási szerződés alapján munkát végez, akkor biztosításikötelezettségét a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 13.

Őstermelő magán-nyugdíjpénztári tagsága és egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Létesíthet-e magán-nyugdíjpénztári tagságot az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az árbevétele nem éri el a 7 millió forintot? Meg kell-e fizetnie a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot annak az őstermelőnek, aki már nem tud 20 év szolgálati időt szerezni, és ezért nyugdíjjárulékot nem fizet? Kötelező-e ezeknek az őstermelőknek írásban kikérniük a nyugdíjpénztártól a szolgálati időt, vagy elég, ha önmaguk számítják ki?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelő természetesen létesíthet magán-nyugdíjpénztáritagságot, ahová az általános szabályok szerint kell fizetnie a tagdíjat.Csakhogy a 7 millió forint alatti árbevétellel rendelkező őstermelő a Tbj-tv.30/A. § (2) bekezdése értelmében nem fizet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 13.

Korkedvezmény-biztosítási járulék

Kérdés: Mikortól vezették be a korkedvezmény-biztosítási járulékot, és mi ennek a lényege? Elszámolható-e ez a közteher a foglalkoztatónál költségként ugyanúgy, mint a társadalombiztosítási járulék?
Részlet a válaszából: […] A jogalkotó aNyugdíjbiztosítási Alap feltöltése érdekében több intézkedést helyezetthatályba 2007. január 1-jétől kezdődően. Ennek egyike akorkedvezmény-biztosítási járulék, melyet a nehezebbnek, ártalmasabbnakminősített munkakörökben dolgozó személyek után kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó kötelezettségei

Kérdés: Milyen járulékbevallási, illetve adatszolgáltatási kötelezettségnek kell eleget tennie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] A társas, illetve egyéni vállalkozót akkor kell kiegészítőtevékenységet folytatónak tekinteni, ha saját jogú nyugdíjas (még abban azesetben is, ha a nyugdíja szünetel), vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadóöregségi nyugdíjkorhatárt elérte. Saját jogú nyugdíjasnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló nő egyéni vállalkozása

Kérdés: Lehet-e egyéni vállalkozó egy előrehozott öregségi nyugdíjban lévő személy? Lehet-e vállalkozó könyvelő az a 2007-ben 57. évét töltő nő, aki igénybe kívánja venni az előrehozott öregségi nyugdíjat, és jelenleg alkalmazott könyvelő?
Részlet a válaszából: […] Igen, az idén még az előrehozott öregségi nyugdíj mellettimunkavégzést semmilyen szabály sem korlátozza. A 2007-ben nyugdíjassá válóegyéni vállalkozót csak 2010. január 1-jétől érinti a Tny-tv. 83/B. §-ának azonelőírása, hogy aki– előrehozott, csökkentett összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Németországban működő egyéni ügyvéd jogállása

Kérdés: Köteles-e társadalombiztosítási járulékot fizetni az az egyéni ügyvéd, aki Németországban egészségbiztosítottnak és nyugdíjbiztosítottnak minősül, és Magyarországon ügyvédi tevékenységet ténylegesen nem folytat, az ügyvédi kamarába Magyarországon csak azért jelentkezett be, hogy Németországban ügyvédi tevékenységet folytathasson? A németországi biztosítotti jogviszonyt E101-es nyomtatvánnyal igazolni nem tudja, mert törvény értelmében szakmai nyugdíjbiztosítóban (Versorgungswerk der Rechtsanwalte) tag, és ugyancsak törvényi szabályozás lehetőségével élve magán-egészségbiztosítási pénztár biztosítja. Ez utóbbi biztosítószervek azonban a biztosítotti jogviszony fennállásáról adnak igazolást. Amennyiben ezen ügyvédnek gyermeke születik – úgy, hogy kamarai tagsága több mint 180 napon át a szülés előtt már fennállt –, a gyermeket Magyarországon is anyakönyvezték, Magyarországon bejelentett állandó lakhelye van, évente ténylegesen is jelentős időt tölt Magyarországon, jogosult-e a gyermek taj-számra, és az anya a gyermek után GYES-re?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 13. § a) pontja szerint a Tbj-tv. rendelkezéseit aszociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra,önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségirendeletekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.
1
63
64
65
75