-Kft. tulajdonosának külföldi kiküldetése

Kérdés: Külföldi kiküldetése esetén el kell-e, illetve el lehet-e látni napidíjjal egy kft. tulajdonosát? Mi a teendő abban az esetben, ha a tulajdonos egyben ügyvezető is? Van-e a két eset között különbség?
Részlet a válaszából: […] ...belföldi kiküldetése esetén – ha az utazásideje a munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívül esik – legalább személyialapbérének 40 százaléka illeti meg. 2006. január 1-jétől a belföldi hivatalos kiküldetéstteljesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Nemzetközi tehergépjármű-vezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalók ellátmánya

Kérdés: Kiküldetésnek minősül-e egy szállítmányozással foglalkozó cég kamionsofőrjeinek külföldön töltött munkaideje? Kötelező-e részükre napidíjat és devizaellátmányt fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót belföldi kiküldetés esetén – ha az utazásiidő a munkaidő beosztása szerinti munkaidőn kívül esik – legalább személyialapbérének 40 százaléka illeti meg.2006. január 1-jétől a belföldi hivatalos kiküldetéstteljesítő munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Németországba kiküldött munkavállalók közterhei

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
Részlet a válaszából: […] ...személyesetén – az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem hiányában – amunkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg az egyébszerződésben meghatározott díj a járulék alapja.Jelen esetben e jogszabályi hely alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Tehergépjármű-vezetők munkaideje, bérezése

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaidejüket, és havonta mennyit dolgozhatnak azok a tehergépkocsi-vezetők, akik egy cég saját teherautójával külföldre szállítanak árut? Hosszabb utakra két sofőr megy. Milyen bérezési formát lehet alkalmazni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítése jelentős részben nem csak a munkavállalón múlik, garantált bér megállapítása is kötelező. Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Devizaellátmány közterhei

Kérdés: Magyarországi székhelyű kft., Moszkvában létrehozott kereskedelmi kirendeltségén kirendeltségvezető munkakörben évi 183 napot meghaladóan foglalkoztatja az alkalmazottját. A kereskedelmi kirendeltség nem minősül telephelynek. A munkáltató a munkavállaló részére bruttó 40 ezer forint/hó alapbért és 650 USD ellátmányt fizet. A 650 USD-ből kell-e vonni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetni a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított számára kifizetett, munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg szerződésben meghatározott díj után. Jelen esetben a 40 000 Ft/hó munkabér képezi a társadalombiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Külföldi telephelyen foglalkoztatás járulékai

Kérdés: Magyarországi székhelyű társaság külföldi telephelyén foglalkoztatja magyar állampolgárságú munkavállalóját. Hogyan kell elbírálni e munkavállaló biztosítási jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...történik. E jogszabályi hely kimondja, hogy a vázolt esetben a járulékfizetés alapja a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér [ezen az Mt. 142. §-ában említett munkabért kell érteni, ide nem értve a 153. § (2) bekezdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.