Munkaidő beosztása

Kérdés: Mit jelent a törzsidő alapján történő munkavégzés, és miben különbözik ez a rugalmas munkaidőtől? Milyen előnyöket jelent a munkavállaló részére, ha ilyen módon végzi a munkáját?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 86. §-ának első bekezdése határozza meg a munkaidő fogalmát, mely szerint: "a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama". Fontos tisztázni a munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Biztosítási jogviszony szünetelése

Kérdés:

Szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya az alatt az egy hét alatt, amikor nem jelent meg a munkahelyén, de utólag igazolta a távollétét? A munkáltató elfogadta a munkavállaló igazolását, de munkabért erre az időszakra nem fizetett a számára. Szünetel a biztosítási jogviszony abban az esetben, ha a munkavállaló azért nem dolgozik, mert a munkáltató átmenetileg nem tud munkát biztosítani a számára?

Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabályozásában ez az igazolt távollét, amelyre a munkáltató nem fizetett munkabért vagy távolléti díjat, tulajdonképpen fizetés nélküli szabadságnak minősül.Az Mt. 133. §-a szerint ugyan a fizetés nélküli szabadságot a munkavállalónak legalább 15 nappal előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Munkaidő beosztása munkaidőkeretben

Kérdés: Helyes az alábbiak szerinti munkabeosztás, ha a munkavállalók hétfőtől szombatig dolgoznak, így a heti munkaidejük 42 óra? Két műszakban dolgoznak a munkavállalók 06:00-14:00 és 14:00-22:00 óráig. Mindkét műszakban 1-1 órás munkaközi pihenőidőt biztosít a munkáltató a munkavállaló részére. A munkaszerződésben tájékoztatták a dolgozókat, miszerint a munkaközi szünetek nem képezik a munkaidő részét. Ennek megfelelően naponta 7 órát dolgoznak a dolgozók. Természetesen a 4 hónapos munkaidőkeret alatt képződött túlórát a munkaidőkeret végén a munkáltató kifizeti a dolgozóknak. Kell bérpótlékot fizetni a dolgozóknak a szombati munkavégzésre ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeretben történő munkaidő-beosztás nagy szabadságot biztosít a munkáltatónak, ebben az esetben is be kell azonban tartani néhány olyan általános szabályt, amely védi a munkavállalót.A két műszakos (vagy több műszakos) munkarend [Mt. 90. § b) pont] természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Munkaidő-beosztás módosítása

Kérdés: Rendkívüli munkaidőként kell elszámolni a munkavállaló munkavégzését abban az esetben, ha a munkáltató kevesebb mint hét nappal a munkakezdés előtt módosítja a munkaidő-beosztást? Pl.: Az egyik munkavállaló megbetegedett, ezért a munkáltató délután jelez a dolgozónak, hogy a következő napon két órával korábban kell kezdenie a munkavégzést.
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő beosztását és részletszabályait az Mt. szabályozza átfogóan. A törvény az 50. és az 56. alcímek alatt rendezi a kérdéssel kapcsolatos munkaidő--beosztási szabályokat.Az Mt. egyértelműen rendelkezik arról, hogy a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén

Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
Részlet a válaszából: […] ...augusztus 31-ig tart, a keret 6 hónapos tartama alatt 504 órát foglalkoztatható a dolgozó, természetesen a munkabérre, a bérpótlékokra, a munkaidő beosztására, a napi munkaidőre, a pihenőnapra és a pihenőidőre vonatkozó szabályok betartása mellett. Az egyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Jogosultság műszakpótlékra

Kérdés: Egy részmunkaidős, munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló esetében a beosztás szerinti munkaidő kezdési időpontja a munkanapok legalább egyharmadában eltér, de legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont csak 2 esetben éri el a 4 óra eltérést. A munkaidő-beosztása novemberben a következőképpen alakult: 7 nap 18-20 óra között, 3 nap 16-18 óra között, 1 nap 14-20 óra között, 1 nap 10-20 óra között. A munkáltató megítélése szerint a négyórás különbségnek a munkanapok egyharmadában fenn kell állnia a műszakpótlékra való jogosultsághoz, a cég által használt munkaidő-nyilvántartó rendszer azonban számol műszakpótlékot. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben [Mt. 141. § (1)-(2) bekezdés] foglaltak alapján a munkavállalónak a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) akkor jár, ha a beosztás szerinti napi munkaideje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Munkaidő beosztása

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a hétköznap 06.00 órától 14.20-ig, illetve 09.40-től 18.00 óráig tartó két műszakos munkarendben dolgozó munkavállalók munkaidejét 4 havi munkaidőkeretben számolja el úgy, hogy kéthetente szombati napra 06.00-tól 10.00-ig túlórát rendel el, és így a munkaidő beosztása egyenlőtlen lesz?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdés nem erre irányul, de a benne foglaltak alapján fontos felhívni a figyelmet, hogy a régi Mt. több műszakos munkarendre vonatkozó fogalmi meghatározását az Mt. nem vette át. Helyette – teljesen más koncepciót követve – bevezette a több műszakos tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap beteg­szabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett körülményekből az a következtetés vonható le, hogy az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultság megállapíthatósága érdekében a munkavállaló jogviszonya megszüntetésre került, majd 2015. március 10-től kezdődő munkaviszonykezdettel újra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Munkaszüneti napi munkavégzés idejére elrendelt rendkívüli munkavégzés

Kérdés: 50 százalékos vagy 100 százalékos mértékű rendkívüli pótlék illeti meg azt a munkavállalót, akinek a munkaidő-beosztása szerint munkaszüneti napon munkavégzési kötelezettsége van, és 8 óra helyett 12 órát kellett dolgoznia, azaz a munkáltató 4 óra rendkívüli munkavégzést rendelt el?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 107. §-a alapján rendkívüli munkaidőnek a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő és az ügyelet tartama minősül. A rendkívüli munkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Túlóraszámla

Kérdés: Lehetőséget adnak a magyar jogszabályok arra, hogy egy német tulajdonban lévő társaság olyan rendszert vezessen be, amelynek keretében valamennyi dolgozó részére nyitna egy időszámlát, amelyben 40 óra túlórakeretet állapít meg, amelyen belül a munkavállaló fel-le mozoghat, csúsztathat, de mínuszba nem mehet át, a 40 óra feletti rész pedig kifizetésre kerül? A keretben felhalmozott maximum 40 óra túlóra csak abban az esetben kerül kifizetésre, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...– a kötetlen munkarend kivételével – a munkáltató állapítja meg. (Kötetlen munkarendről akkor beszélhetünk, ha a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát a munkavállaló számára írásban átengedi. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.
1
2
3
4