14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Kisadózó betéti társaság
Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan alakuló betéti társaság abban az esetben, ha az alapító beltag 2019. július 31-ig kisadózó egyéni vállalkozó volt? Amennyiben igen, akkor be kell jelenteni kisadózóként a kültagot is, aki egyébként nem végezne semmilyen tevékenységet a cégben, és rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal?
2. cikk / 14 Munkáltató személyében bekövetkező változás
Kérdés: Hogyan kell eljárnia az átadó, illetve az átvevő munkáltatónak munkáltatói jogutódlás esetén? Ki kell léptetnie, illetve ki kell jelentenie a 'T1041 nyomtatványon a dolgozókat az átadónak ebben az esetben?
3. cikk / 14 Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja
Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
4. cikk / 14 Adószámmal nem rendelkező társaság bejelentési kötelezettségének teljesítése
Kérdés: Milyen módon jelentheti be a frissen alakult betéti társaság társas vállalkozónak minősülő ügyvezetőjét a biztosítást megelőzően abban az esetben, ha a cég még nem rendelkezik adószámmal?
5. cikk / 14 Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei
Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adószámot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelemadót az érintett munkavállalók után? A magyarországi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munkaviszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
6. cikk / 14 Alkalmi munkavállaló jogorvoslati lehetőségei
Kérdés: Kihez fordulhat jogorvoslatért az a 17 éves gimnáziumi tanuló, aki március-május hónapokban alkalmi munkavállalói kiskönyvvel dolgozott, de a május havi fizetésének csak a töredékét kapta meg, mert a foglalkoztató szerint kárt okozott? A munkavállaló nem ismeri el a károkozást. A dolgozó és a foglalkoztató között munkaszerződés nem jött létre, csak egy emlékeztetőt írt alá a munkavállaló.
7. cikk / 14 Hivatalos levelek kézbesítése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a társas vállalkozónak, aki néhány hónapig külföldön volt, nem tudta átvenni a hivatalos leveleit, és ez alatt az idő alatt az APEH-től olyan leveleket kapott, amelyekre nem tudott fellebbezni?
8. cikk / 14 Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
9. cikk / 14 E101 jelű nyomtatvány
Kérdés: Mire szolgál az E101-es nyomtatvány, ki és hol igényelheti? Milyen adatok kellenek a nyomtatvány kiállításához?
10. cikk / 14 Minimum-járulékalap
Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?