Egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében járó ellátás

Kérdés: Mire jogosít az újonnan bevezetett 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék?
Részlet a válaszából: […] ...járulék helyett – szinténegészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett [a Tbj-tv. 39. § (2)bekezdése alapján] az a belföldi személy, aki nem biztosított és egyéb módonsem jogosult egészségügyi szolgáltatásra. Ennek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Belföldi és külföldi személy a társadalombiztosítási jogban

Kérdés: Hogyan változik a külföldiek megítélése társadalombiztosítási szempontból 2004. május 1. után?
Részlet a válaszából: […] ...belföldi fogalmának meghatározása rendkívül fontos az egyes társadalombiztosítási jogosultságok és kötelezettségek szempontjából. Például: megállapodás kötése társadalombiztosítási ellátásra [Tbj-tv. 4. § n) 3. pont, 34. §]; közös háztartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

11 százalékos egészségbiztosítási járulék

Kérdés: Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási járulék jelzett esetben történő megfizetésére vonatkozóan. A Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése szerint ugyanis az a belföldi személy – EU-csatlakozásunk időpontjától az a személy, aki a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik – és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Örmény állampolgárok biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen szabályok alapján kell eldönteni egy Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező örmény állampolgár biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét? Mi a különbség abban az esetben, ha két örmény természetes személy Magyarországon 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel kft.-t alapít, de jövedelmet nem vesznek ki?
Részlet a válaszából: […] ...kiadott érvényes személyazonosító igazolvánnyal, és arra nem is jogosult. Evvel szinkronban ugyanezen jogszabályhely meghatározása szerint belföldinek az a természetes személy minősül, aki rendelkezik, illetőleg jogosult rendelkezni az illetékes magyar hatóság által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Üdülési csekk

Kérdés: Hogyan lehet hozzájutni az üdülési csekkhez, a munkáltatónak milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...kívüli juttatásokat.A támogatások egyik – egyre inkább elterjedő módja – az üdülési csekk nyújtása.Az üdülési csekket bármely belföldi magánszemély megkaphatja a kifizetők – általában munkáltatók – támogatásával. Másképpen fogalmazva> a Magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Devizaellátmány közterhei

Kérdés: Magyarországi székhelyű kft., Moszkvában létrehozott kereskedelmi kirendeltségén kirendeltségvezető munkakörben évi 183 napot meghaladóan foglalkoztatja az alkalmazottját. A kereskedelmi kirendeltség nem minősül telephelynek. A munkáltató a munkavállaló részére bruttó 40 ezer forint/hó alapbért és 650 USD ellátmányt fizet. A 650 USD-ből kell-e vonni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...ebben az államban nincs illetősége, és a térítést nem ebben az államban levő telephely viseli. Ez a kérdező esetében azt jelenti, hogy a belföldi illetőségű magánszemély Orosz Föderációban végzett munkája – mivel ott 183 napot meghaladóan tartózkodott – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Biztosítási díj utáni járulékfizetési kötelezettség

Kérdés: Kell-e adót, illetve járulékot fizetni a munkáltató által a dolgozók javára kötött élet- és baleset-biztosítás díja után?
Részlet a válaszából: […] ...lehet kategorikus választ adni. Mivel ez nem áll rendelkezésünkre, az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a lehetséges változatokat.1. Belföldi székhelyű biztosítóval kötött kockázati (halál esetére szóló) élet- vagy baleset-biztosítás, illetve teljes és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.