Találati lista:
1. cikk / 135 Elmaradt jövedelem címén járó kártérítés
Kérdés: Biztosítási időnek fog számítani a 2024. augusztus 14-től 2025. augusztus 13-ig tartó 12 hónapos időszak, amire elmaradt jövedelmet kell fizetnie egy kft.-nek azonnali hatályú felmondás jogellenessége miatt? A bíróság 6 millió forint elmaradt jövedelem címén járó kártérítés és annak 2025. május 1-től a kifizetés napjáig számolt késedelmi kamata, valamint 3 millió forint végkielégítés és annak 2024. augusztus 14-től a kifizetés napjáig számolt kamata megfizetésére kötelezte a volt munkáltatót azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményeként. A ’08-as bevallásban milyen vonatkozási időszakot kell feltüntetni ebben az esetben?
2. cikk / 135 Pedagógusok egyszeri kiegészítő juttatása
Kérdés: A 401/2023. Korm. rendelet 2026. március 6-án hatályba lépett rendelkezése alapján a pedagógusok részére egyszeri kiegészítő juttatásként legkésőbb április 10-éig kifizetett járulékalapot képező jövedelmet 2025. évre kell figyelembe venni [108/A. § (3) bekezdés]. Bár a juttatás (bérjövedelem) 2026. január 10-e után kerül kifizetésre, mégis a 2025. évre kell elszámolni, azaz a 2025. évi járulék- és szja-alapba kell beszámítani.
Jól értelmezi a kifizető, hogy így a munkavállalóknak már kiadott 25M30-as igazolást és a 2025. évre szóló járulékigazolást módosítani kell? Továbbá helyesen értelmezik, hogy vizsgálni szükséges, hogy a járulékalapot képező jövedelem tekintetében emelne-e ez a juttatás ellátási alapot? Amennyiben emelne, melyik hónapra kell figyelembe venni az elért jövedelmet, illetve csak a 2026. évi, vagy már a tavalyi ellátásokat is felül kell vizsgálni? Hivatalos rendeletértelmezés vagy külön módszertani útmutató nem található ebben a témában, így csak a jogszabály szövegéből lehet kiindulni.
Jól értelmezi a kifizető, hogy így a munkavállalóknak már kiadott 25M30-as igazolást és a 2025. évre szóló járulékigazolást módosítani kell? Továbbá helyesen értelmezik, hogy vizsgálni szükséges, hogy a járulékalapot képező jövedelem tekintetében emelne-e ez a juttatás ellátási alapot? Amennyiben emelne, melyik hónapra kell figyelembe venni az elért jövedelmet, illetve csak a 2026. évi, vagy már a tavalyi ellátásokat is felül kell vizsgálni? Hivatalos rendeletértelmezés vagy külön módszertani útmutató nem található ebben a témában, így csak a jogszabály szövegéből lehet kiindulni.
3. cikk / 135 Társadalombiztosítási kifizetőhely feladatai pótkiutalás esetén
Kérdés: Egy társadalombiztosítási kifizetőhelynél külsős cég végezte a bérszámfejtést 2025. december 31-ig, 2026. január 1-jétől pedig saját hatáskörben történik a számfejtés, és ezzel egyidejűleg átfogó ellenőrzést kértek. Az átfogó ellenőrzés során megállapításra került, hogy egy munkavállalónknak mind a naptári napi alapja, mind a táppénz mértéke rossz. Több időszakot is lefed a keresőképtelensége, illetve időközben folyamatos keresőképtelensége is lett. A határozatban pótutalást állapítottak meg a kamataival együtt, amelyre a foglalkoztatót kötelezi az egészségbiztosítási szerv. Milyen teendői vannak a kifizetőhelynek ezzel kapcsolatban, miket kell javítani?
4. cikk / 135 Spanyol állampolgár megbízási díja
Kérdés: Keletkezik Magyarországon adófizetési kötelezettsége egy spanyol illetőségű magánszemélynek abban az esetben, ha megbízási szerződés keretében munkát végez egy magyarországi kft. részére? A magánszemély a munkát Spanyolországban végezte, a megbízási díjat viszont a magyar cég fizette. Kell-e Magyarországon adózni a megbízási díj után?
5. cikk / 135 Ír nyugdíjas személy foglalkoztatása
Kérdés: Jelenthet problémát adózás szempontjából, ha egy oktatási tevékenységet végző alapítvány egy ír nyugdíjas személyt szeretne foglalkoztatni, aki online végezné a tevékenységét? Az érintett személy magyar tajszámmal nem rendelkezik. Mire kell figyelemmel lenni adózási, illetve társadalombiztosítási szempontból? Be kell jelenteni a ’08-as bevallásban a kifizetett jövedelmet?
6. cikk / 135 Távmunka külföldről
Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból melyik állam hatálya alá fog tartozni az a magyar munkavállaló, aki családi okok miatt Finnországba költözik, és a jövőben külföldről távmunkában dolgozik? Az érintett hosszabb távú tartózkodását a finn hatóságoknál bejelentette, ott másik jogviszonya nem lesz, csak a magyar munkáltató részére fog dolgozni. Melyik államban keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen feladatai vannak a magyar munkáltatónak?
7. cikk / 135 Román állampolgár részére fizetett jogdíj
Kérdés: Milyen közterhet kell megfizetni egy romániai lakcímmel rendelkező román állampolgár részére egy magyarországi egyesülettől kifizetett jogdíj után? A jogdíjat magánszemélyként kapja, egy már elkészült mű vagy mint jogdíj örököseként. A ’08-as bevallás melyik sorában kell szerepeltetni ezt a jövedelmet? Romániában kell a jövedelem után adóznia?
8. cikk / 135 Kilépő dolgozók utólag fizetett juttatásai
Kérdés: Szabályosan jár el a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott dolgozók kilépésekor több esetben utólag, a jogszabályban meghatározott 5 napos határidőn túl kerül sor bérkorrekcióra, illetve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak módosítására azért, mert a kölcsön vevő partnerek késve vagy utólag adják át a juttatások összegét befolyásoló információkat (pl. orvosi igazolás, számfejtendő összeg stb.)? Megsérti az Mt. 80. §-ában megfogalmazott szabályt a foglalkoztató azzal, hogy utólag utal ki bért, illetve ellátást, illetve utólag módosítja a kilépődokumentumokat?
9. cikk / 135 Táppénz visszafizetése visszamenőleges nyugdíjazás miatt
Kérdés: Felróható a munkavállalónak az ellátás felvétele, azaz vissza kell vonni a kifizetett táppénzellátást a munkavállalótól a következő esetben? Egy 1957-ben született ukrán állampolgárságú, Magyarországon nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező biztosított munkavállaló 2024. szeptember 30-tól 2024. október 17-ig keresőképtelenségére tekintettel táppénzben részesült, melynek összegét 2024. október 24-én a kifizetőhely kiutalta. A munkavállaló 2025. február 6-án öregségi nyugdíj igénylésére irányuló kérelmet terjesztett elő a kormányhivatalnál, amely 2025. február 24-én kelt határozatával megállapította a nyugellátást visszamenőlegesen 2024. július 26-ától. A határozatot a dolgozó 2025. április 1-jén nyújtotta be a munkáltató részére. Mi a kifizetőhely helyes eljárása ebben az esetben?
10. cikk / 135 Önellenőrzés nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás után
Kérdés: Milyen lehetősége van a jogosultsági idő megszerzésére, illetve a nyugdíjalap növelésére annak az 1965-ben született nőnek, aki 2015-től egy kft. ügyvezetői teendőit heti egyórás munkaviszony keretében látja el, emellett mezőgazdasági őstermelőként a minimálbér alapulvételével fizette meg a járulékokat, adategyeztetési eljárása során azonban kiderült, hogy a munkaviszonyában fennálló biztosítására tekintettel az őstermelőként szerzett szolgálati ideje törlésre kerül, a járulékot pedig öt évre visszamenőleg visszaigényelheti? Az érintett a közeljövőben igénybe szerette volna venni a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel járó kedvezményes nyugdíjat. A munkaviszonyban a munkabér 2020. július 1. előtt a minimálbér munkaidőnek megfelelő arányos összegében, ettől az időponttól pedig a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben került meghatározásra. Önellenőrizhetőek ebben az esetben a kft. ’08-as bevallásai a Tbj-tv. 78. §-ában foglaltak szerint az elévülési határidők figyelmen kívül hagyásával?
