Téves járuléklevonás utólagos rendezése
Kérdés
Egy belső ellenőrzés során megállapítottuk, hogy egy foglalkoztatott jogviszonyát a számfejtés során tévesen biztosítással nem járó jogviszonyként kezeltük, ezért több hónapon keresztül nem került levonásra a társadalombiztosítási járulék. A hibát csak utólag észleltük. Hogyan kell ilyen esetben rendezni az elmaradt járulékot, kit terhel a felelősség a téves járulékmegállapításért, követelhető-e az elmaradt járulék a magánszemélytől, és milyen bevallási, illetve egyéb kötelezettségei vannak a kifizetőnek?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. augusztus 11-én (503. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8713
[…] jogviszony-minősítés vagy hibás számfejtés érintette-e más közterhek, különösen a személyijövedelemadó-előleg vagy a szociális hozzájárulási adó megállapítását, illetve az adatszolgáltatási kötelezettségeket is. Szükség esetén valamennyi érintett bevallást és nyilvántartást helyesbíteni kell.Ha munkaviszonyról van szó, és a természetes személy továbbra is a munkáltatóval áll munkaviszonyban, a Tbj-tv. lehetőséget biztosít arra, hogy a feltárt járulékkülönbözetet a munkáltató a következő kifizetéskor levonja, illetve – túlvonás esetén – visszatérítse. A levonás azonban nem haladhatja meg a társadalombiztosítási járulékkal és az adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a járulékkülönbözet egy összegben nem vonható le, a levonás további hat hónapon keresztül folytatható [Tbj-tv. 82. § (2) bekezdése].A munkabérből történő levonás során természetesen az Mt. munkabérből történő levonásra vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe kell venni (Mt. 161. §). A két jogszabály rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni: a Tbj-tv. a járulékkülönbözet elszámolásának speciális szabályait határozza meg, míg az Mt. a munkabérből történő levonás általános munkajogi kereteit rögzíti.Előfordulhat azonban, hogy a járulékkülönbözet levonása részben vagy egészében meghiúsul. Ennek oka lehet például az, hogy a munkaviszony időközben megszűnt, vagy a törvényi levonási korlát miatt a teljes összeg nem érvényesíthető. Ilyen esetben a Tbj-tv. részletes eljárási szabályokat állapít meg. A munkáltató (kifizető) meghatározott határidőn belül köteles értesíteni az állami adó- és vámhatóságot, amely ezt követően a rá irányadó szabályok szerint intézkedik a járulékkülönbözet rendezése érdekében [Tbj-tv. 82. § (2), (4) és (6) bekezdései].A Tbj-tv. arra is lehetőséget biztosít, hogy a munkáltató (kifizető) a törvényben előírt bejelentési, önellenőrzési és önellenőrzésipótlék-fizetési kötelezettségek teljesítésével mentesüljön a levonási kötelezettség megsértéséhez kapcsolódó jogkövetkezmények alól. Ez azonban kizárólag akkor alkalmazható, ha a törvényben meghatározott feltételek maradéktalanul teljesülnek [Tbj-tv. 82. § (5) bekezdés].A hiba rendezése során célszerű azt is tisztázni, hogy a téves járulékmegállapítás milyen okból következett be. Az adóhatósággal szemben fennálló kötelezettségeket ez önmagában nem érinti, mivel azok teljesítéséért minden esetben a munkáltató vagy a kifizető felel. A hiba oka ugyanakkor […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. augusztus 11-én (503. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8713
[…] jogviszony-minősítés vagy hibás számfejtés érintette-e más közterhek, különösen a személyijövedelemadó-előleg vagy a szociális hozzájárulási adó megállapítását, illetve az adatszolgáltatási kötelezettségeket is. Szükség esetén valamennyi érintett bevallást és nyilvántartást helyesbíteni kell.Ha munkaviszonyról van szó, és a természetes személy továbbra is a munkáltatóval áll munkaviszonyban, a Tbj-tv. lehetőséget biztosít arra, hogy a feltárt járulékkülönbözetet a munkáltató a következő kifizetéskor levonja, illetve – túlvonás esetén – visszatérítse. A levonás azonban nem haladhatja meg a társadalombiztosítási járulékkal és az adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a járulékkülönbözet egy összegben nem vonható le, a levonás további hat hónapon keresztül folytatható [Tbj-tv. 82. § (2) bekezdése].A munkabérből történő levonás során természetesen az Mt. munkabérből történő levonásra vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe kell venni (Mt. 161. §). A két jogszabály rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni: a Tbj-tv. a járulékkülönbözet elszámolásának speciális szabályait határozza meg, míg az Mt. a munkabérből történő levonás általános munkajogi kereteit rögzíti.Előfordulhat azonban, hogy a járulékkülönbözet levonása részben vagy egészében meghiúsul. Ennek oka lehet például az, hogy a munkaviszony időközben megszűnt, vagy a törvényi levonási korlát miatt a teljes összeg nem érvényesíthető. Ilyen esetben a Tbj-tv. részletes eljárási szabályokat állapít meg. A munkáltató (kifizető) meghatározott határidőn belül köteles értesíteni az állami adó- és vámhatóságot, amely ezt követően a rá irányadó szabályok szerint intézkedik a járulékkülönbözet rendezése érdekében [Tbj-tv. 82. § (2), (4) és (6) bekezdései].A Tbj-tv. arra is lehetőséget biztosít, hogy a munkáltató (kifizető) a törvényben előírt bejelentési, önellenőrzési és önellenőrzésipótlék-fizetési kötelezettségek teljesítésével mentesüljön a levonási kötelezettség megsértéséhez kapcsolódó jogkövetkezmények alól. Ez azonban kizárólag akkor alkalmazható, ha a törvényben meghatározott feltételek maradéktalanul teljesülnek [Tbj-tv. 82. § (5) bekezdés].A hiba rendezése során célszerű azt is tisztázni, hogy a téves járulékmegállapítás milyen okból következett be. Az adóhatósággal szemben fennálló kötelezettségeket ez önmagában nem érinti, mivel azok teljesítéséért minden esetben a munkáltató vagy a kifizető felel. A hiba oka ugyanakkor […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
